Fotó: Opiniatimisoarei.ro
Miközben Veszprém és a „betársult” balatoni régió és Temesvár tavaly egyszerre töltötte be az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) „tisztséget”, a projektzárás utáni adatok azt mutatják, hogy a dunántúli város háromszor annyi turistát vonzott az időszakban, mint a Bánság fővárosa és szűkebb régiója.
2024. január 25., 19:592024. január 25., 19:59
A magyarországi szervezők közölték: a rendezvény, amely nem csak Veszprémé, hanem a régióé is volt, teljes sikert aratott, amit a több mint 1,66 millió látogató is bizonyít – számol be a De Banat.ro.
Ehhez képest egész Temes megye csupán valamivel több mint 300 ezer látogatót tud felmutatni.
(Összehasonlításképpen: Temes megyében két megyei jogú város, nyolc város és 93 község található, vagyis hasonló a nagyságrend).
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
A magyar kulturális évad a turizmusra is pozitívan hatott, az előző évhez képest 17 százalékkal nőtt a Veszprémbe érkező külföldi látogatók száma. A látogatók 38 százaléka tömegközlekedéssel utazott a veszprémi rendezvényekre, elsősorban a Magyar Államvasutak (MÁV) és a VOLÁN országos távolsági autóbusztársaság közös, a fenntartható közlekedést népszerűsítő erőfeszítéseinek köszönhetően. Az ország bármely pontjáról 2023 forintos névleges árú, kedvezményes menettérti jegy, valamint 24 órás regionális napijegy volt elérhető. A szolgáltatásokat látványos kulturális programok sora egészítette ki a vonatokon.
Negyven perccel a nyitás előtt, szakadó esőben állunk be a sorba a Temesvári Művészeti Múzeum előtt abban a reményben, hogy meg tudjuk nézni a kulturális fővárosi programsorozat egyik csúcsrendezvényét: a Constantin Brâncușit idéző kiállítást.
Számos művészeti fesztivál indult el sikeresen, és várhatóan folytatódik és növekszik a régióban, köztük a Pajta program, amely a helyi közösségek szélesebb körű és magasabb színvonalú kulturális eseményekhez való hozzáférését hivatott segíteni, valamint a KultHáló program.
Nagyszabású tudományos és művészeti fesztivált szerveznek Temesváron november 3. és 5. között: az esemény a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa programba illeszkedik.
Romániában ehhez képest – kulturális főváros ide vagy oda – tavaly is a szokásos idegenforgalmi célpontok végeztek a dobogós helyeken a 2023. január-november közötti időszakban.
Az első helyen Bukarest áll, (1 682 100 fő), a második Konstanca (1 552 200 fő) a harmadik pedig Brassó (1 390 500 fő).
Élénk és erős magyar közösség él Temesváron, nem könnyű körülmények között, hiszen néha a többségi társadalom ellenére kell megfogalmaznia a saját céljait, de sikeresen teszi – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken Temesváron.
Tény ugyanakkor, hogy Temesváron is számos nagyszabású kulturális projekt zajlott, ezek egyike a neves román szobrász, Constantin Brâncuși alkotásaiból nyílt kiállítás, amely rengeteg látogatót vonzott.
A veszprémi projekt nagyobb látógatószámához amúgy részben az is hozzájárulhatott, hogy Veszprémben valamivel korábban kezdődtek a programok, és később is végződtek, mint Temesváron – azonban a Bánság fővárosát sem akadályozta semmi abban, hogy „elnyújtsa” a programsorozatot.
Lehetőség a város kulturális életének és fejlődésének bemutatására
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Merkuri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.
2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
Temesvárt is felvette a 2023-ban meglátogatandó legnagyszerűbb helyek listájára a Time magazin, a kultúra egész éves ünnepe címszó alatt ajánlja Európa Kulturális Fővárosát.
Szabó István kultikus filmtrilógiáját vetítik Temesváron az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében.
Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!