Fotó: Opiniatimisoarei.ro
Miközben Veszprém és a „betársult” balatoni régió és Temesvár tavaly egyszerre töltötte be az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) „tisztséget”, a projektzárás utáni adatok azt mutatják, hogy a dunántúli város háromszor annyi turistát vonzott az időszakban, mint a Bánság fővárosa és szűkebb régiója.
2024. január 25., 19:592024. január 25., 19:59
A magyarországi szervezők közölték: a rendezvény, amely nem csak Veszprémé, hanem a régióé is volt, teljes sikert aratott, amit a több mint 1,66 millió látogató is bizonyít – számol be a De Banat.ro.
Ehhez képest egész Temes megye csupán valamivel több mint 300 ezer látogatót tud felmutatni.
(Összehasonlításképpen: Temes megyében két megyei jogú város, nyolc város és 93 község található, vagyis hasonló a nagyságrend).
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
A magyar kulturális évad a turizmusra is pozitívan hatott, az előző évhez képest 17 százalékkal nőtt a Veszprémbe érkező külföldi látogatók száma. A látogatók 38 százaléka tömegközlekedéssel utazott a veszprémi rendezvényekre, elsősorban a Magyar Államvasutak (MÁV) és a VOLÁN országos távolsági autóbusztársaság közös, a fenntartható közlekedést népszerűsítő erőfeszítéseinek köszönhetően. Az ország bármely pontjáról 2023 forintos névleges árú, kedvezményes menettérti jegy, valamint 24 órás regionális napijegy volt elérhető. A szolgáltatásokat látványos kulturális programok sora egészítette ki a vonatokon.
Negyven perccel a nyitás előtt, szakadó esőben állunk be a sorba a Temesvári Művészeti Múzeum előtt abban a reményben, hogy meg tudjuk nézni a kulturális fővárosi programsorozat egyik csúcsrendezvényét: a Constantin Brâncușit idéző kiállítást.
Számos művészeti fesztivál indult el sikeresen, és várhatóan folytatódik és növekszik a régióban, köztük a Pajta program, amely a helyi közösségek szélesebb körű és magasabb színvonalú kulturális eseményekhez való hozzáférését hivatott segíteni, valamint a KultHáló program.
Nagyszabású tudományos és művészeti fesztivált szerveznek Temesváron november 3. és 5. között: az esemény a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa programba illeszkedik.
Romániában ehhez képest – kulturális főváros ide vagy oda – tavaly is a szokásos idegenforgalmi célpontok végeztek a dobogós helyeken a 2023. január-november közötti időszakban.
Az első helyen Bukarest áll, (1 682 100 fő), a második Konstanca (1 552 200 fő) a harmadik pedig Brassó (1 390 500 fő).
Élénk és erős magyar közösség él Temesváron, nem könnyű körülmények között, hiszen néha a többségi társadalom ellenére kell megfogalmaznia a saját céljait, de sikeresen teszi – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken Temesváron.
Tény ugyanakkor, hogy Temesváron is számos nagyszabású kulturális projekt zajlott, ezek egyike a neves román szobrász, Constantin Brâncuși alkotásaiból nyílt kiállítás, amely rengeteg látogatót vonzott.
A veszprémi projekt nagyobb látógatószámához amúgy részben az is hozzájárulhatott, hogy Veszprémben valamivel korábban kezdődtek a programok, és később is végződtek, mint Temesváron – azonban a Bánság fővárosát sem akadályozta semmi abban, hogy „elnyújtsa” a programsorozatot.
Lehetőség a város kulturális életének és fejlődésének bemutatására
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Merkuri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.
2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
Temesvárt is felvette a 2023-ban meglátogatandó legnagyszerűbb helyek listájára a Time magazin, a kultúra egész éves ünnepe címszó alatt ajánlja Európa Kulturális Fővárosát.
Szabó István kultikus filmtrilógiáját vetítik Temesváron az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében.
Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!