Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat nyitórendezvényén.
2023. február 17., 20:322023. február 17., 20:32
2023. február 17., 21:442023. február 17., 21:44
Klaus Iohannis román államfő – aki nem utazott el az eseményre – az alkalomra küldött üzenetében úgy fogalmazott, ez a pillanat az egyik legjelentősebb a város 21. századi történetében. „Az Európa Kulturális Fővárosa projekt nemcsak gyümölcsözteti a város és a térség kulturális erőforrásait, hanem új célt is kitűz: Európa meghatározó kulturális pólusává válni” – mutatott rá az államelnök.
Ezt bizonyítandó a román, magyar és német nyelvet váltogatva mondta el beszédét, melyet végül angolul zárt. Temesvár szellemiségét a kultúrpalota bizonyítja a legjobban – mondta az elöljáró –, mely három színházi társulat székhelye, de 1938-ban halálos áldozatokkal járó antiszemita támadás helyszíne is volt. 1989-ben azonban az erkélyéről kiáltották ki: Temesvár szabad város! – emlékeztetett. „Büszkék vagyunk Temesvár minden közösségére: a magyarra, németre, zsidóra, szerbre, bolgárra, romára és sok másikra, akik évszázadok óta itt élnek egy folyamatos, építő párbeszédben” – idézte a polgármester magyar nyelven elmondott szövegét az MTI. Németül azt üzente, hogy az önmagát kereső Európában Temesvár saját példájával üzen: a sokszínűség erőforrás, a kultúra jólétet teremt. Rámutatott: az EKF cím nem a tökéletességet díjazza, hanem a városok ambícióit, hogy nem akarnak egy helyben állni.
Dominic Fritz, Temesvár németországi származású polgármestere
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Nicolae Ciucă kormányfő a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program ünnepélyes megnyitóján arról beszélt: a mártírváros, amely 1989-ben meggyújtotta a szabadság szikráját, most új hidakat épít a kulturális közösségek között, és eleget tesz európai küldetésének. Beszédében a liberális miniszterelnök emlékeztetett, hogy az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Romániában Nagyszeben töltötte be elsőként Európa Kulturális Fővárosa címet, hozzájárulva az európai kultúra gazdagításához. „Meggyőződésem, hogy Temesvár folytatni fogja ezt a mintát, és idén ragyogni fog, ahogy a mottó is sugallja: »Ragyogj, világítsd meg a városodat!». Temesvár nem csak a mártírváros, amely 1989-ben meggyújtotta a szabadság szikráját, Temesvár az európai kulturális közösségek közötti hídváros” – hangoztatta Ciucă.
Hozzátette, az Európa Kulturális Fővárosa státuszának elnyerését alapos, már 2015-ben megkezdett előkészületek tették lehetővé, és gratulált és köszönetet mondott mindazoknak, akik a hosszú és erőfeszítésekkel tűzdelt folyamatban részt vettek és sikerre vitték azt. Biztosította ugyanakkor a program szervezőit a kormány anyagi támogatásáról, és sok sikert kívánt Temesvárnak és a temesváriaknak a romániai és az európai kultúrához való hozzájárulásuk megerősítéséhez.
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Temesvár a különböző kulturális projektek ritmusára fog vibrálni ebben az évben – jelentette ki a pénteki nyitórendezvényén Lucian Romaşcanu kulturális miniszter. A tárcavezető kijelentette, Temesváron a kultúrát, a kreativitást és a párbeszédet ünneplik, az európai kulturális főváros pedig egy olyan ambiciózus program, amely hatalmas felelősséggel, kihívásokkal, és végül kiemelkedő teljesítménnyel jár a kezdeményezők, szervezők számára. „Olyan programról beszélünk, amely művészeket, nemzedékeket és nemzetiségeket egyesít egy valóban európai eszmében, nyitottan az európai kultúrákra és alapvető értékekre” – mondta a miniszter.
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
A Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program háromnapos nyitórendezvénye keretében Adina Pintilie képzőművész-rendező Te egy más én vagy – A test katedrálisa című projektjét mutatták be premierként pénteken. Adina Pintilie projektje képviselte Romániát 2022-ben az 59. Velencei Biennálén, most a Román Kulturális Intézet támogatása révén tekinthető meg Kunsthalle Bega kiállítótérben. A román művész alkotása április 30-áig látogatható Temesváron, majd októbertől jövő év februárjáig Stuttgartban állítják ki.
A román közönséget is vendégül látó Új Ezredév Református Központ az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat egyik helyszínének számít Temesváron. Gazda István lelkipásztor felemás ,,multikulturális” tapasztalatairól is beszélt a Krónikának.
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Emléktáblaavatással és az életművéről szóló kiállítással emlékeztek Apáczai Csere Jánosra csütörtökön Kolozsváron, az erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének 400. évfordulója alkalmából.
A vadászat biztonságosabbá és átláthatóbbá tételét célzó törvénymódosítást kezdeményezett Dragoș Ciobotaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei képviselője.
szóljon hozzá!