Már január első hétvégéjén is nagy volt a tolongás a bejutásért
Fotó: Gazda Árpád
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
2024. január 21., 16:082024. január 21., 16:08
2024. január 21., 16:132024. január 21., 16:13
A tárlat az egyik legsikeresebb képzőművészeti esemény Romániában. Szeptember végén nyílt a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében, és január 28-án zárja be kapuit.
Bár a szervező Temesvári Művészeti Múzeum január elején bejelentette, hogy januárra elfogyott a több mint húszezer online jegy, a hétvégén sokan indultak útnak abban bízva, hogy a helyszínen sikerül belépőt venni.
A ProTV beszámolója szerint
Pedig Bukarestből, Kolozsvárról vagy Brassóból utaztak több száz kilométert, foglaltak szállást az emlékezetes élmény reményében. Olyanok is voltak, akik több napja próbálnak bejutni a kiállításra.
A kint maradt emberek felháborodottan adtak hangot csalódottságuknak, többen a szervezésre panaszkodtak.
Filip Petcu múzeumigazgató a televíziónak elmondta: a látogatók számát azért kellett korlátozni napi ezerre, hogy biztosítani tudják a megfelelő mikroklímát az értékes műveknek. Szerinte minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy minél többen láthassák a szobrokat, de nem garantálhatják, hogy mindenki bejut, aki akar.
A temesvári tárlatot Constantin Brâncuşi „jelképes hazatérésének” tekintik Romániában, mivel a Párizsban befutott szobrásznak több mint 50 éve nem volt kiállítása szülőhazájában. A Brâncuşi: román források és nemzetközi perspektívák című kiállítás teljességében igyekszik bemutatni Brâncuşi művészetét és életét, és első alkalommal helyezi román kontextusba a szobrászt.
A kiállított anyag a párizsi Pompidou Központból, a londoni Tate Modernből, a velencei Guggenheim Alapítványtól és magángyűjteményekből származik. Román sajtóbeszámolók szerint összértéke félmilliárd euró.
Constantin Brâncuşi(1876-1957) nemzetközi hírű román szobrász, a párizsi iskola tagja volt. Szegényparaszti családban született, de már gyermekként kitűnt fafaragói tehetségével. A bukaresti Szépművészeti Iskolában és Párizsban tanult, mások mellett Auguste Rodin műhelyében. Ezután fejlesztette ki saját stílusát, mely híressé, a modern szobrászat úttörőjévé tette.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.
Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.
Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)