A Dunkirk című filmben Nolan a háborús filmekben megszokott kliséket kihagyva, a szükségesnél több pátosz és melodráma alkalmazása nélkül nyúlt hozzá a témához, nem akarja mindenáron a néző szájába rágni, mekkora hősök is voltak a brit katonák.
2017. július 29., 14:562017. július 29., 14:56
Sci-fi alkotások – Eredet, Csillagok között – és képregényfilmek – a remekre sikerült Batman-trilógia – után Christopher Nolan „földhözragadtabb” témát talált legújabb filmjéhez, és egy megtörtént, második világháborús esemény, az angol expedíciós hadsereg Dunkerque-ből (angol nevén Dunkirk) történő kimentését feldolgozva forgatott történelmi mozit. És milyen jól tette.
A történelmi háttér bizonyára sokak számára ismerős: 1940-ben a német hadigépezet az észak-franciaországi Dunkerque-ig, vagyis
vagy hadifogságba esik.
Az angol hadvezetés, illetve Winston Churchill utasítására ekkor kisebb és nagyobb, magántulajdonban levő hajók százai indultak el a csatorna túloldalára, hogy a német vadászgépek és bombázók támadásai közepette hazaszállítsák az angol katonákat.
nem akarja mindenáron a néző szájába rágni, mekkora hősök is voltak a brit katonák – hiszen mégiscsak egy vesztes hadjárat lezárásáról van szó. A rendező-forgatókönyvíró abban is szakított a hagyományos megközelítéssel, hogy a történetmesélés nem lineárisan halad.
Fotó: The Independent
Az idősíkok váltakoznak, miközben három szemszögből, a földről – egy, a németek elől mindenáron menekülni akaró fiatal angol közlegény –, a vízről – egy, a katonák mentésére induló kisméretű hajó tulajdonosa – és a levegőből – egy Spitfire vadászgép pilótája – perspektívájából mutatja meg, hogyan zajlott az emberfeletti erőfeszítést kívánó mentőexpedíció.
reményvesztetten, kétségbeesve, a menekülést jelentő hajókra várva a tengerparton, úszva menekül egy megtorpedózott vagy lebombázott hajóról, esetleg a mentőhajó legénységének tagjaként, vagy vadászpilótaként részese az eseményeknek.
amellyel az alkotók szavak nélkül is – a film jellegzetessége, hogy nagyon kevés benne a párbeszéd – megjelenítik a szereplők érzelmeit, a rettegést, és a klausztrofób, kényelmetlen érzés megteremtésével tökéletesen visszaadják, milyen lehetett a hajókra zsúfolt katonák sorsa.
Fotó: The Guardian
A szereplőgárda is remekel: Tom Hardytól a sokkos állapotban levő, a hajója elsüllyesztését egyedüliként túlélő katonát alakító Cillian Murphyn át a hajójával a mentőexpedícióban mindenáron részt venni kívánó kisembert játszó Mark Rylance-ig kitűnő alakításokat látunk.
Bár van néhány csatajelenet, nincsenek percekig tartó, bombasztikus lövöldözés-orgiák: a Ryan közlegény megmentésében látott gore-jelenetek hiányoznak, nincsenek leszakadó testrészek és spriccelő vér, a légicsaták pedig – legalábbis többnyire –
Vannak persze nehezen emészthető részek – például amikor a Tom Hardy játszotta vadászgéppilóta leállt motorral, siklórepülés közben is képes lelőni egy német Stukát, vagy amikor a Heinkel 111-es bombázó üldözésekor alig lőnek rá –, ez azonban a „még belefér” kategóriába tartozik.
A Dunkirk ettől még az egyik legjobb második világháborús film. Egyben Christopher Nolan eddigi rendezői pályafutásának is kiemelkedő alkotása.
Dunkirk - Amerikai-angol-francia történelmi dráma, 106 perc, 2017
Rendezte: Christopher Nolan. Szereplők: Harry Stiles, Mark Rylance, Tom Hardy, Cillian Murphy, Kenneth Branagh. Írta: Christopher Nolan. Kép: Hoyte Van Hoytema. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!