Emberközelbe hozott történelem. Archív fotók is látható az interjúalanyokról, és az aktuális fotó is, ami a videó rögzítésekor készült
Fotó: Székelyföld 1000 arca
Kötet jelent meg az idős erdővidéki emberekről szóló népszerű portréfilmsorozat alapján Székelyföld 1000 arca címmel, az ötletgazdák a kezdeményezést az egész régióra kiterjesztenék. A frissen megjelent kiadványról a kisfilmek egyik alkotóját, Szőcs Szilárdot kérdeztük, valamint Benkő Levente történészt, aki az ajánlót írta.
2022. november 26., 19:452022. november 26., 19:45
Székelyföld 1000 arca – Erdővidék címmel jelenik meg az a kötet, amely a régió idős embereit, az ő történeteiket bemutató portréfilmek anyagából készült. A Tortoma kiadónál napvilágot látó kötetben azoknak a kisfilmeknek a szöveggé formált anyaga olvasható, amelyek nagy népszerűségre tettek szert a világhálón. Az alkotók azt vallják, olyan erdővidéki, székelyföldi idősebb emberek portréját állítják reflektorfénybe, akiknek élettörténete, hite, szeretete példát mutathat a fiatalabb generációk számára.
Az erdővidéki Deák András és Szőcs Szilárd Emlékgyár elnevezésű kezdeményezésének portréfilm-
sorozatában jelent meg többek közt a felvétel elkészítésekor 102 éves – ma már 104 éves Kolumbán Juliska néniről szóló alkotás, amely 2020 őszén elnyerte a Kulturális Filmek Fesztiváljának fődíját Budapesten. A portréfilmek nagy népszerűségnek örvendenek a közösségi oldalon,
Felvetésünkre, hogy a mozgóképes anyag varázsa nem adható át az írott szövegen keresztül, hiszen az alanyok tájszólása, beszédmódja, mimikája, gesztusai, mosolyai szövegen keresztül nem reprodukálhatóak, Szőcs Szilárd elmondta, az anyag papíralapú megőrzésére nagy szükség van.
„Természetesen a mozgókép adja vissza hűen az emberi portrékat, a tájszólást, de a könyv a maradandó. A digitális világban ma a filmnek van elsőbbsége, de nem tudjuk, hogy ezek a felvételek húsz év múlva, száz év múlva nézhetőek lesznek-e. A könyvet viszont száz év múlva is kézbe vehetik az emberek” – fogalmazott az alkotó.
Hozzátette,
Szőcs Szilárdtól azt is megkérdeztük, hogy ahhoz képest, ami a portréfilmekben elhangzik, nyújt-e többletinformációt szövegszinten a könyv. „Minden videóról, amit felvettünk, szó szerint megjelennek a szövegek. De két-három archív fotó is látható egy-egy megszólalóról, plusz az aktuális fotó, ami a videó rögzítésekor készült. És olyan történetek is olvashatóak a kötetben, amik a filmen nem hangzottak el. Ezeket még nem láthatta a nagyközönség, ezeket is a felvételkor mondták el a megszólalók” – fejtette ki az alkotó.
A kötetben 42 alanyról olvasható szöveg. Szőcs Szilárd azt is elmondta, olyan címmel kezdték feltenni a világhálóra a videókat, hogy Erdővidék 100 arca, de most átnevezték a projektet Székelyföld 1000 arcára. „Az a tervünk, hogy ne csak Erdővidékben merüljön ki az idős emberek portréinak rögzítése, hanem kiterjesszük egész Székelyföldre. Erdővidék sem készült még el, folyatjuk tovább a videókat, és további köteteket is tervezünk” – mondta el az alkotó.
Arra is kitért, hogy
A legutolsó oldal úgymond „bónusz oldal”, ahol gyerekek szerepelnek. A két fiúcska, Csongi és Zsolti – egy testvérpár – 8 és 12 évesek: róluk készült az a videó, amelyen a kecskét befogják a szekérbe, és az állatokkal való kapcsolatukról, mindennapjaikról nyilatkoznak, arról, hogy „a kecskékkel jobban tudunk játszani, mint a mobillal, a kecskékkel csak előre megyünk”.
A 84 éves Berci bácsi az egyik interjúalanya a kisfilmek sorozatának
Fotó: Székelyföld 1000 arca
Benkő Levente erdővidéki, Kolozsváron élő és dolgozó történész, lapunk volt munkatársa írta az ajánlót a kötethez. Megkeresésünkre kifejtette, gyermekkora óta szerette hallgatni a felnőtteket, az öregeket, mindig magával ragadta őt ráérős beszélgetésük.
„Mondjuk, a pletykálkodásukat soha nem tudtam megfejteni, mert csak ők tudták, hogy kit és miért vettek a szájukra, de azért azokat a történeteket, amikor jöttek az oroszok, s harcoltak, s menekültek, s a komonisták, no, az ilyesmiket szó szerint szájtátva hallgattam. Ennek a kedves könyvnek a lapjain is ugyanilyen és hasonló történetek rögzültek, s egyben ugyanaz az ízes és sajátos erdővidéki tájbeszéd köszön vissza, amit már eszmélő gyermekkoromban is hallottam és hallok, s mint amit az Erdővidék száz arca című kisfilmsorozatban is hallhatunk, láthatunk”– mondta Benkő Levente.
Hozzátette, meg lehet próbálni:
„A szerzők-szerkesztők szerintem jól választottak, amikor az élő szóban elmondott élettörténetek olvasók elé tálalásának örökös bökkenőjében – az irodalmiasítás vagy eredetiben hagyás soha nem könnyű kérdésében – a mi sajátos, erdővidéki tájbeszédünk javára döntöttek. Mert az erdővidéki tájnyelv pontosan olyan, mint a vidék embere: mindenféle cikornya és cafrang nélküli, egyszerű, tiszta. Miként a filmeken és e könyv lapjain is megszólalók életfelfogása” – mondta a történész.
Benkő Levente arról is beszélt, hogy amíg otthon, Erdővidéken lakott, volt alkalma elbeszélgetni a nemrég elhunyt, áldott emlékű Keresztes Etelka nénivel, Kisbaconban, miközben a vízimalom duruzsolva őrölte a kenyérnekvalót.
„Egyszer arról mesélt, hogy nem szerette a pityókatokányt, mert izzadt a lába tőle… A felsőrákosi Pál Anna nénivel, családiasabb nevén, Kicsi Annával sógorság révén egyazon, szélesebb értelemben vett családba tartoztunk, volt alkalmunk elbeszélgetni gyermökökről, embörökről, majorságról, kollektívről, sáros utcákról, s erről-arról…” – emlékezett Benkő Levente.
Anna néni: „Ha reggel, ha délben, ha este: én hiszek a Jóistenben”
Fotó: Székelyföld 1000 arca
Mint fogalmazott,
„És felettébb hasznos! Mondhatnánk, hogy egy letűnőben levő idő és életmód tanúságtevői ők, akik azt a világot őrzik és élik, amely mára sok tekintetben lényegesen megváltozott. A valóságban ennél többről van szó, mert mindamellett, hogy emlékeket és értékeket hagynak ránk, élettapasztalatuk, elmondásaik révén egyszersmind a példát is felmutatják, amelyet követni talán érdemes, de legalább kipróbálni mindenképp az” – összegzett Benkő Levente.
„Szóban elmondott és képeken is megjelenített évtizedeken, háborús, kommunista kollektivizálásos, erdőn-mezőn töltött dolgos időkön, ünnep- és miesnapokon, gyermek- és ifjúkortól meglett öregkorig átívelő életpályák mozzanatai ezek, amelyekből – noha csak részei egy-egy teljes történetnek – kirajzolódik az az erdővidéki lét, amelyet mindannyiunk megélünk, és amelyet mindannyiunk őrzünk, legbelül. Hadd, tegyem hozzá gyorsan: és amelyet országnak-világnak is érdemes megismernie” – hívta fel a figyelmet a történész.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
szóljon hozzá!