A pedagógus szerint az idei magyar érettségi tétel a szövegértésre fókuszált
Fotó: Haáz Vince
A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban. Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyartanára szerint az idei érettségi tételek elsősorban olvasott, gondolkodó fiatalokat szólítottak meg.
2025. június 16., 18:542025. június 16., 18:54
Az írásbeli érettségi vizsgatételei idén is három részből álltak (külön tételsor volt a humán és külön a reál tagozatos diákok számára, amelyek a fő pontokban nem, a részletfeladatokban tértek el egymástól): az első tételben versértelmezés, a másodikban szövegértés, a harmadikban egy irodalmi mű elemzése szerepelt. Bíró Sára szerint a tételsor, tételsorok egésze a gondolkodásra, a szövegértésre és a mélyebb irodalmi megértésre épült. Kiemelte, hogy a feladatok nem egyszerűsítettek, de mégis teljesíthetők voltak azoknak, akik olvastak, dolgoztak, és ismerték a tanterv szerinti magyar irodalmat.
Az első tétel Pilinszky János egyik verse volt – nem a legkönnyebb választás (hiszen Pilinszky az értelmiség költője elsősorban), de a tanárnő szerint indokolt, hiszen „itt éppen az értelmiségi létbe kikerülő emberekről volt szó.”
A vers tartalmi mélysége ellenére a kérdések világosan megfogalmazottak voltak, és az értelmezési szabadságot is biztosították. A tanárnő úgy vélte, hogy „józan paraszti logika” is elég lehetett a kérdések megválaszolásához.
„Általában kedvelik Pilinszky Jánost” – ismertette tapasztalatait, megjegyezve, hogy a Pilinszky-féle spirituális, katolikus gondolatvilág sem áll távol a mai fiataloktól, még ha ez meglepőnek is tűnhet elsőre.
A második tétel a szövegértési képességek felmérésére szolgált, és – ahogy az elmúlt években megszokottá vált – nem pusztán az információ-visszakeresést, hanem a szöveg mélyebb rétegeinek megértését is megkövetelte. A tanárnő szerint a feladat kifejezetten az értő olvasásra koncentrált, amelyre már a kilencedik osztálytól kezdve építeni kell.
„Különösen az anyanyelv birtoklása, a szöveg értelmes olvasása, megértése volt szükséges” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy
Bíró Sára rámutatott arra is, hogy a szövegértési tétel mögött nemcsak egy gyakorlati, hanem egyfajta nevelési szándék is húzódik: rávezetni a diákokat arra, hogy a világot – akár jogi, akár társadalmi, akár kulturális szövegeken keresztül – olvasással, elemzéssel lehet megérteni.
Az ilyen típusú feladatok, bár elsőre egyeseknek nehéznek tűnhetnek, a tanárnő szerint hosszabb távon fejlesztő hatásúak.
A szövegértési rész – akárcsak a többi tétel – differenciált volt: a humán tagozatos tanulók számára más jellegű feladatokat is tartalmazott, mint a reál szakon érettségizőké. Ez a különbség nem hátrányként, hanem természetes elvárásként jelent meg a tételben, figyelembe véve, hogy a humán profilú diákok nagyobb óraszámban tanulják a magyar nyelvet és irodalmat. A pedagógus szerint ez a különbségtétel nemcsak indokolt, hanem segít a képzési utak differenciálásában is.
A harmadik tétel témája az emberi kapcsolatok irodalmi megjelenítésére épült az epikus művekben, és Bíró Sára szerint a diákok ezt különösen inspirálónak találták.
„Hálás témának érezték a gyerekek” – fogalmazott, leszögezve, hogy az irodalmi példákban való választás szabadsága különösen pozitív élmény volt a vizsgázók számára, hiszen regénytől balladáig többféle műfaj is megfelelő lehetett. A székelyudvarhelyi pedagógus diákjainak visszajelzései alapján sokan választották Kosztolányi Édes Annáját, ami szerinte kézenfekvő választás volt a hierarchikus kapcsolatok bemutatására. Mások Tamási Áron Ábel a rengetegben című művére voksoltak, melyben a társadalmi viszonyrendszerek – például a csendőrrel vagy a pénzintézet képviselőivel való kapcsolat – jól szemléltette az emberi viszonyokat.
A tanárnő szerint ez azért is volt fontos, mert „az irodalom az életről szól, az emberekről szól” – a vizsga pedig azt várta el, hogy a tanulók képesek legyenek összekapcsolni az olvasmányokat a saját élettapasztalataikkal.
Fotó: Pixabay
A tételsor közös jellemzője, hogy rendkívüli hangsúlyt fektetett a szövegértésre. Ez azonban nem újdonság, hiszen – mint a tanárnő elmondta – az elmúlt évek trendjei is ezt mutatják.
Bíró Sára elmondta, hogy inkább stimulációként kell tekinteni az ilyen feladattal való megbirkózást. Véleménye szerint a szövegértési fókusz hosszabb távon előnyös, mert nemcsak iskolai, hanem életvezetési szempontból is hasznosabb tudást biztosít. A memória szerepét nem tagadta, sőt kiemelte annak kulturális jelentőségét is, különösen kisebbségi helyzetben, de hozzátette:
Bíró Sára szerint a vizsgázókat nem érhette meglepetés, hiszen a tételsor és a felépítés megfelelt a korábbi próbák szerkezetének. Azok a tanulók, akik végigolvasták a tananyagot és értették az irodalmi szövegeket, magabiztosan indulhattak neki a vizsgának.
Több mint 5300 diák vett részt hétfőn a kisebbségek anyanyelvi írásbeli érettségi vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A közlemény szerint a vizsgára 5344-en iratkoztak be, közülük 29-en nem jelentek meg. Senkit sem zártak ki csalás miatt.
Az érettségi írásbeli vizsgáinak sorozata ezzel lezárult. Az előzetes eredményeket június 20-án délig teszik közzé. A vizsgázók aznap 14 és 18 óra között, illetve 23-án és 24-én megtekinthetik a dolgozatokat, illetve óvást nyújthatnak be. A végleges eredményeket június 30-án közlik.
Nehézséget okozott a magyar végzősök számára a román nyelv és irodalom érettségi írásbelije – mondta el megkeresésünkre két kolozsvári diák, valamint egy csíkszeredai pedagógus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Konfliktus robbant ki a kolozsvári önkormányzatban, miután a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) frakciója szóvá tette, hogy az önkormányzat továbbra is fizetni akarja az önkorm&a
Az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik.
Nőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölé újonnan épült csőrendszer nem tudta teljes egészében felfogni a Korond-patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát – közölte a Maros megyei prefektus.
A brassói önkormányzat az elmúlt két hónapban több mint 40 beavatkozást hajtott végre medvék jelenlétére vonatkozó bejelentések miatt – jelentette be Dan Ghiţă alpolgármester a városi közgyűlés ülésén.
Nyílt levélben fordult csütörtökön Kovács Mihály Levente, Marosvásárhely alpolgármestere és a városi közgyűlés kilenc RMDSZ-es tagja Leonard Azamfireihez, a marosvásárhelyi orvosi egyetem rektorához.
A román közútkezelő társaság szerdán bejelentette, hogy kijelölték az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezőjét. A 47,07 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz megépítése 2,85 milliárd lejbe kerül áfa nélkül.
Műemléki védettséget kapott Kolozsvár egyik legmegosztóbb, mégis építészetileg kiemelkedő, a szocialista korszakból származó épülete, a Telefonpalota. A szocmodern épített örökség védelmének fontosságáról Pál Emese művészettörténésszel beszélgettünk.
Amatőr versennyel és fesztivállal bővül a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny, hivatalos nevén Tour of Szeklerland, melyet augusztus 7. és 9. között rendeznek meg.
Az Arad megyei határrendészek egy forgalomban megállított nyerges vontató rakterében 23 migránst találtak elrejtőzve – közölte szerdán a hatóság.
Holtan találták meg a rendőrök kedd este azt az Arad megyei férfit, akinek eltűnését a családja kedden jelentette, és aki ellen büntetőeljárás volt folyamatban a szépfalui gyerekotthonban elkövetett bántalmazás ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!