Ki kutyája az erdélyi magyar? Lakatos Róbert kolozsvári rendező identitásról is szóló új dokumentumfilmjéről

Mielőtt a romániai mozik műsorukra tűzik november 4-én, a rendező jelenlétében mutatják be a kincses városban Lakatos Róbert Ki kutyája vagyok én? című, magyar–román koprodukcióban készült dokumentumfilmjét. A kolozsvári rendező alkotása társadalmi szatíra, amely a kutyaproblémák metaforáján keresztül – tenyésztési programok, pásztorkutyák evolúciója, ősi magyar fajok helyzete – szól az erdélyi magyar identitásról és társadalmi kérdésekről. A mozi premierjét október közepén tartották Lengyelországban, a 38. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon, amely a nemzetközi produceri szövetség minősítése szerint Berlin, Cannes és Velence mellett a tizennégy A kategóriás filmfesztivál egyike.

A dokumentumfilmet szerdán 20 órától a kincses városbeli Győzelem moziban, november 9-én 20 órától a Művész moziban, november 11-én 19 órától pedig a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió színházában láthatja a közönség, a vetítések után közönségtalálkozót tartanak Lakatos Róberttel.

A rendező a Krónika megkeresésére elmondta, a film ötletének megszületésében több tényező közrejátszott, de döntő fontosságú volt a 2004. december 5-i népszavazás, amikor Magyarországon mintegy „elutasították” az erdélyi magyarokat.

– fejtette ki a rendező. Hozzátette, így tudta meg, hogy van egy társaság, amely megpróbál kitenyészteni egy erdélyi fajtát, és kezdett a témára felfigyelni. „Arra voltam kíváncsi, hogy ez miért lehetetlen, és úgy éreztem, hogy azokkal a politikai, társadalmi problémákkal, amikkel én erdélyi magyarként szembesültem, a kutyatenyésztők is szembesülnek. Sőt, a kutyák világában ugyanazok a problémák jelennek meg, amelyek a mi társadalmunkban: hová is tartozunk? Például ha kitenyésztenének egy erdélyi magyar fajtát, az nemzetközi szinten nem lenne magyar fajtának tekinthető, csak román fajtának” – fejtette ki Lakatos Róbert. Hozzátette, ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal tele van a film.

Ezért inkább az alteregóm, Talpas kutya és az ő kutyavilágának problémáiról készítettem filmet, hátha az ő és sorstársai ugatása nagyobb empátiát és figyelmet képes ébreszteni, mint az enyém” – nyilatkozott a film kapcsán Lakatos Róbert.

Lakatos Róbert Lodzban a Lengyel Filmművészeti Egyetemen végezte az operatőri szakot 2000-ben, jelenleg a Sapientia EMTE Fotóművészet, filmművészet, média szakának tanszékvezető-helyettese. A Ki kutyája vagyok én? című film nemzetközi premierjét az A kategóriás Varsói Filmfesztivál (október 14–28.) Free Spirit, azaz Szabad Szellem elnevezésű szekciójában tartották.

Lakatos Róbert a dokumentumfilm októberi varsói premierjéről elmondta, négy vetítése volt a filmnek, és a közönség nagyon jól fogadta az alkotást.

„Sokan voltak a vetítéseken, a nézők pozitívan álltak hozzá. Ebben az is közrejátszott, hogy a közönségtalálkozón lengyelül beszéltem, amin meglepődtek az emberek. De a filmbeli poénokat is értették a lengyelek, még ha nem is pont úgy, mint ahogy mi értjük” – mondta Lakatos Róbert. A Ki kutyája vagyok én? magyar–román koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet, a Román Filmközpont és a Kreatív Európa program támogatásával. A film producere a BIDF dokumentumfilm-fesztivál egyik alapítója, Balogh Rita, román részről pedig a legnagyobb nemzetközi díjakkal, köztük a berlini Arany Medvével elismert alkotásokat (Anyai szív, Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban) jegyző Ada és Alexandru Solomon. Lakatos Róbert Bahrtalo! című dokumentumfilmjéért Karlovy Varyban 2008-ban Europa Cinemas Label díjat nyert.

Amint az alkotás ismertetőjében szerepel, a film rendezője, aki kisebbségi magyarként él Erdélyben, fajtatiszta magyar kuvasz kutyája számára szeretne tökéletes menyasszonyt találni. A keresés közben számtalan tenyésztéspolitikai bonyodalomba keveredik, és különböző ideológiák hatása alá kerül.

Belekóstol a nacionalizmus eszméibe (miután szembesül azzal, hogy a magyar fajták degeneráltak, megpróbálkozik a faj megmentésével); a regionalizmusba (amikor megpróbálkozik egy új, erdélyi fajta kitenyésztésével, amellyel saját kulturális identitását tudná azonosítani), és a liberális ideológiába (amikor genetikai tesztjéből megtudja, hogy ő maga is „kevert fajú” egyed).

De szociális érzékenységének hála mindegyikben csalódik, így végül bele kell törődnie: mint kutyapolitikus, elbukott. De a remény hal meg utoljára, és szerencsére mindig érkezik új sugallat...

A film producerei szerint az alkotásnak nagyon sok erénye van. „Úgy gondoltuk, hogy Róbert különleges humora és sajátos módszere, ahogyan a komoly témákat könnyed, fantáziadús stílusban jeleníti meg, olyan szatirikus gyöngyszemet fog eredményezni, amely dinamizálhatja a jelenlegi, mindkét oldalról érkező elszigetelődő, nacionalista közbeszédet”– mondta el Ada Solomon.

Balogh Rita producer úgy fogalmazott, hisz a hídépítésben és abban, hogy a dolgokat különböző nézőpontokból kell szemlélni – még akkor is, ha manapság ez a hozzáállás önmagában provokációt jelent.

„Feltettük a kérdést: hogyan beszélhetnénk ezekről a kérdésekről egy olyan időszakban, amikor sokak számára egyre nehezebb észrevenni a teljes képet? Úgy tűnt, hogy a megoldás egy szívmelengető kutyás történet lehetne, rengeteg humorral elmesélve. Nagy szükségünk van az olyan, elérhető és élvezetes dokumentumfilmekre, amelyek komoly témákról szólnak” – tette hozzá a producer. További információk a film Facebook-oldalán találhatók.