Kárpát-medencei dallamok „színeznek ki” egy zenélő mesekönyvet

zenélő mesekönyv

A zenélő mesekönyv hosszú időre leköltheti a kicsik figyelmét

Fotó: Cseke Csilla

A Kárpát-medence magyar népi dallamait és hangszereit ismerhetik meg a gyerekek a nemrég megjelent, Kodály és a cifra palota című zenélő könyvben. Tapolczai-Zsuráfszky Lilla szerző, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművésze, énekes szólistája a friss és korábbi kötete céljáról, a népművészeti összefogással megvalósult, többek között kalotaszegi és székelyföldi népdalokat is tartalmazó mesekönyvről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2024. december 28., 08:382024. december 28., 08:38

2024. december 28., 08:462024. december 28., 08:46

– Két évvel a Bartók és a tücsöklagzi című zenélő mesekönyv megjelenése után most újabb kötet vezeti be a gyerekeket a népi hangszerek és a népzene világába. Honnan jött az ötlet, mit fedezhetnek fel a legkisebbek a könyvekben?

– Szerettem volna kicsit közelebb hozni a gyerekekhez a magyar népzenét, hiszen nem lehet elég korán kezdeni a zenei nevelést. Bartók Béla és Kodály Zoltán országában nem sok szó esik arról, hogy mennyit köszönhetünk nekik, amiért lelkiismeretes kutató- és gyűjtőmunkáikkal milyen sokat megmentettek a későbbi nemzedékeknek.

Idézet
Bár a világon mindenki ismeri nevüket, klasszikus és zeneszerzői munkásságukat, népzenegyűjtői tevékenységük nincs kellően hangsúlyozva.

Emellett egy kis segítséget is akartam nyújtani, hogy a gyerekek kicsit betájolhassák magukat. Az első kötetben Bartók vezeti körbe a kis erdei madárkákat Magyarországon, ahol elmennek a Rábaközbe, Palócföldre, Szatmárba, Hortobágyba, Dél-Alföldre, Sárközbe. A második kötet pedig még messzebbre kalauzol, a Kodály és a cifra palota című könyv már az egész Kárpát-medence magyar népi hangszereit bemutatja.

zenélő mesekönyv Galéria

Tapolczai-Zsuráfszky Lilla az összetartozás érzését is próbálta becsempészni az új kötetbe

Fotó: Cseke Csilla

– Milyen történetekre épül a két kötet, illetve milyen dalok csendülnek fel ezeket lapozgatva?

– Az első kötetben az egész mesének a keretét a Házasodik a tücsök kezdetű dal adta, amely Bartók Béla egyik gyűjtése. Erre felfűztem egy aranyos kis történetet miszerint a tücsök és a szúnyoglány házasodni készül, csak még nincs zenekar. Az erdei madárkák megígérik, hogy majd ők megtanulnak zenélni az esküvőre, és Bartók Béla segítségét kérik abban, hogy merre induljanak. Kapnak tőle egy térképet, és a fentebb említett tájegységeken megtanulnak különböző hangszereken játszani, majd a legvégén összeáll a zenekar, és fölcsendül a jól ismert nóta.

zenélő mesekönyv Galéria

A második kötet az egész Kárpát-medence magyar népi hangszereit bemutatja

Fotó: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla

Szerettem volna a második kötethez is egy ugyanilyen kerettörténetet találni, viszont nehéz volt olyan Kodály-gyűjtésre bukkanni, amely gyermekbarát szövegű, fiúknak és lányoknak is szól, könnyen énekelhető. Végül a Cifra palota kezdetű magyar népdalra esett a választás, a cifra palota számomra mögöttes jelentéssel is bírt arra vonatkozóan, hogy a népművészet, a saját hagyományaink ismerete mennyire megszínesítheti mindennapjainkat, és mennyivel többé teheti az életünket. A történet szintén egy problémával indul: az erdei állatok találnak egy üres házikót, amelyben mindenféle zene szól, csak magyar népzene nem, és az arra kiránduló Kodály Zoltán azt mondja a madárkáknak, hogy menjenek el olyan helyekre, ahol a leggyönyörűbb magyar virágok élnek, mert ők ismerik a legszebb népdalokat. Azért fűztem föl virágmotívumokra ezt a történetet, mert

az alapkoncepció szerint a cifra palota a végén kivirágzik, így megkerestem a Kárpát-medencében azokat a településeket, tájegységeket, ahol a legdominánsabbak a virágmotívumok a díszítőművészetben.

Így választottam ki Somogy, Kalocsa, Matyóföld, Székelyföld, Kalotaszeg, Moldva, Felvidék, Délvidék településeit.

Nagyon fontosnak tartottam, hogy például egy budapesti kisgyerek is tudja, több száz kilométerre a magyar fővárostól is magyar dalok szólnak. Ezáltal kissé az összetartozás érzését is próbáltam becsempészni.

zenélő mesekönyv Galéria

Fotó: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla

– A frissen megjelent kötetben 19 nyomógomb van, mindegyiknél 15 másodpercnyi zenét lehet meghallgatni dalszövegekkel együtt. Kik éneklik a népdalokat?

– Míg az első kötetet én énekeltem föl, a másodiknál már mindenképpen szerettem volna, ha az adott néprajzi táj „hangján” szólalnak meg a népdalok, prominens énekesek előadásában. Én a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben táncolok, így a felvidéki kollégáimat – Juhász Zsombort, Csicsmann Dánielt és Juhász Sándort –, illetve Benedek Attila székely munkatársamat kértem fel az éneklésre, valamint meghívott előadóként a Gyimesekből Sára Veronikát, Kárpátaljáról a Népművészet Ifjú Mestere díjas Pál Esztert, Délvidékről a „Fölszállott a Páva” győztesét, Csizmadia Annát és Kalotaszegről pedig Mezei Balázst. Ugyanakkor a dalokat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarával vettük fel, amelynek zenekarvezető prímása a kolozsvári születésű Papp István Gázsa.

Így minden egyes dallam olyan ízes tájszólásban szólal meg, hogy a gyerekek érezhetik az autentikusságot, hitelességet.

Természetesen az adott tájakra legjellemzőbb hangszerekkel is megismerkedhetnek a gyerekek, mint a harmonika, tárogató, hegedű, koboz, gardon, klarinét.

zenélő mesekönyv Galéria

Fotó: Cseke Csilla

– Milyen fogadtatásban részesült a kötet, pozitívak a visszajelzések?

– Nagy érdeklődés övezi, nemrég egyedüli mesekönyvként kikerült a Libri könyvesbolt sikerlistájára. Egy fantasztikus Kárpát-medencei összefogás eredménye, hiszen ennyi különböző helyről érkező hang együttes erejével végül kiszínesedik ez a ház, és egy cifra palotává változik. Nagyon boldoggá tesz, hogy Budapesten is erdélyi népdalokat énekelnek, Kárpát-medencei dallamok járják át a játszótereket, óvodákat, iskolákat.

Idézet
Számomra elképesztően sokat jelent amikor látom, hogy az anyukák nem mobiltelefont adnak a gyerekük kezébe, hanem ezt a könyvet nyomogatják a kicsik.

Kaptam olyan visszajelzéseket is, hogy a kötettel egyedül tudják hagyni a gyereket, például amíg az anyuka a konyhában főz, hallja, hogy a nappaliban mit csinál a gyerek, mert szól a zene. A zenélőkönyv hosszú időre leköltheti a kicsik figyelmét akár már nulla éves kortól, de bármely korosztály tud tanulni belőle. Kis Anna illusztrátor csodálatos fantáziával megáldva megrajzolta az adott táj legjellegzetesebb motívumait, így belecsempészve olyan apró részleteket, hogy tényleg órákig lehet nézegetni ezt a könyvet.

zenélő mesekönyv Galéria

Kis Anna illusztrátor és Tapolczai-Zsuráfszky Lilla szerző

Fotó: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla

– Tovább szólnak a népdalok egy harmadik kötetben is?

– A harmadik könyv fejben már kezd összeállni, és tervben van egy negyedik is. Viszont jelenleg szeretném látni a visszajelzéseket az első két kötetről, még több idegen nyelvre lefordítani, még több helyre eljuttatni a világba. Most angol, német és japán nyelven kapható, és készül a török változat is. Remélem, hogy ezáltal is tudjuk terjeszteni a nagyvilágban, hogy mennyire csodálatos és sokszínű a magyar kultúrkincs.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban

Az Egyesület a Barcasági Magyarságért, a Liszt Intézet Bukarest, illetve a Secvente Egyesület negyedik alkalommal szervezi meg a Brassói Magyar Filmnapokat 2025. március 21. és 23. között – tájékoztattak a szervezők.

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban

2025. március 17., hétfő

Erdélyi helyszíneken vetítik a Véletlenül írtam egy könyvet című magyar családi filmet

Premier előtti vetítésekkel és közönségtalálkozókkal debütál Erdélyben a Véletlenül írtam egy könyvet – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi helyszíneken vetítik a Véletlenül írtam egy könyvet című magyar családi filmet
2025. március 15., szombat

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról

Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője

Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója

A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója
2025. március 14., péntek

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon

Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon
2025. március 14., péntek

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják

Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják
2025. március 13., csütörtök

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából

Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából
2025. március 12., szerda

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én

Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én
2025. március 11., kedd

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek

Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek