Tárgyalásról beszél. Putyin szerint Oroszország hajlandó véget vetni az ukrajnai háborúnak, „lehetőleg békés eszközökkel”
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
2025. június 19., 10:592025. június 19., 10:59
A nagy nemzetközi hírügynökségek vezető szerkesztőivel szerdán késő este tartott kerekasztal-beszélgetésen
A Kyiv Independent emlékeztet: Kreml régóta igyekszik Zelenszkijt „illegitimnek” beállítani, hogy ezzel próbálja lejáratni Kijevet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője február 18-án azt mondta, hogy az Oroszországot több mint 20 éve irányító Putyin kész tárgyalni Zelenszkijjel, de „a legitimitásával kapcsolatos jogi szempontokat” figyelembe kell venni.
Ukrajna szövetségesei általában figyelmen kívül hagyták ezt a propagandanarratívát, egészen addig, amíg Donald Trump amerikai elnök meg nem jelent, hogy visszhangozza a Kreml sorait, azt állítva, hogy Zelenszkij egy „szerényen sikeres komikusból” lett „diktátor”, aki „nem volt hajlandó választásokat tartani”.
Ukrajnában nem tartottak választásokat Oroszország teljes körű inváziója alatt, mert azokat törvényesen tiltja a hadiállapot, amelyet 2022. február 24-én hirdettek ki, alig néhány órával a háború kezdete után.
Az ukrán törvények azt is előírják, hogy a választásoknak biztonságosnak, egyenlőnek és megszakítás nélkülinek kell lenniük – olyan feltételek, amelyeket lehetetlen teljesíteni a civilek és a kritikus infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások közepette.
Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e beszélni Friedrich Merz német kancellárral, Putyin azt mondta, hogy „ha a szövetségi kancellár fel akar hívni és beszélni akar, ezt már sokszor elmondtam, nem utasítunk el semmilyen kapcsolatot”.
„És mi mindig nyitottak vagyunk erre... Megálltak, hadd folytassák. Nyitottak vagyunk rájuk” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy ő azonban megkérdőjelezi Németország közvetítő szerepét az orosz-ukrán háborúban.
„Kételkedem abban, hogy Németország közvetítőként többel tudna hozzájárulni az Ukrajnával folytatott tárgyalásainkhoz, mint az Egyesült Államok. Egy közvetítőnek semlegesnek kell lennie. És amikor német harckocsikat és Leopard harckocsikat látunk a harctéren... és most a Szövetségi Köztársaság Taurus rakéták szállítását fontolgatja orosz terület elleni támadásokhoz... itt természetesen nagy kérdések merülnek fel” – mondta.
Az orosz elnök ugyanezen a sajtótájékoztatón szót ejtett hazája esetleges további háborús terveiről is. Kijelentette, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem akarja megtámadni a NATO egyetlen országát sem.
– mondta.
„Az a legenda, miszerint Oroszország rátámadni készül Európára és a NATO-országokra, a leghihetetlenebb hazugság, amelyet a nyugat-európai országok lakosságára rá akarnak erőltetni” – mondta az államfő, felhívva a figyelmet arra, hogy a NATO katonai költségvetése a többszöröse Oroszországénak.
Azt hangoztatta, hogy a NATO-országok hadseregeinek átfegyverkezése nem jelent veszélyt Oroszországra nézve, az orosz hadsereg folyamatosan semlegesíti ezeket a fenyegetéseket, ebből kifolyólag pedig teljesen értelmetlennek nevezte a NATO védelmi kiadásainak a GDP 5 százalékára történő emelését.
Közben a Telegraph szerint
miközben a Kreml kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett akció már nem megy elég messzire.
A düh felerősödött Ukrajna június 1-jei, Pókháló hadműveletnek nevezett dróncsapását követően, amely négy orosz légi támaszpontot vett célba mélyen az ország belsejében, és állítólag legalább 20 orosz nukleáris bombázót megrongált. „Sokk és felháborodás” – így jellemezte a Telegraphnak egy magas rangú tisztségviselő a Kremlben uralkodó hangulatot, míg egy másik „személyes tragédiának” nevezte a támadást.
Oroszország a jelek szerint a csapást követően több tucat nagy hatótávolságú bombázót helyezett át az országon belüli távolabbi bázisokra – jelentette az Agentsztvo orosz független hrügynökség június 11-én az AviVector OSINT elemzőre hivatkozva.
„Ez nem katalizálta a politikai vitát vagy a katonai műveletek formátumának megváltoztatását” – mondta a Telegraphnak egy korábbi Kreml-tisztségviselő. Egy másik, az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló forrás azt mondta: „Az elnök hadat üzenhet Kijevnek? Jelenleg valószínűtlen. Bármennyire is cinikusan hangzik, a vezetés elégedett a jelenlegi helyzettel”.
A keményvonalasok azzal érvelnek, hogy csak egy hivatalos hadüzenet tenné lehetővé a valódi eszkalációt: teljes körű mozgósítást, rendszeres rakétacsapásokat és esetleg taktikai nukleáris fegyverek bevetését.
Egy elemző a Telegraphnak azt mondta, hogy egy hivatalos hadüzenet széles körű felhatalmazást adna az orosz kormánynak arra, hogy az országot teljes mértékben háborús üzemmódra állítsa át.
A Kreml az előrejelzések szerint idén a GDP 6,3 százalékát fordítja a védelemre – a hidegháború óta ez a legmagasabb szint –, de még mindig messze elmarad attól, ami jellemzően egy háborúra teljesen mozgósított országot jellemezne.
Ezzel szemben Ukrajna tavaly GDP-jének 34 százalékát költötte védelemre, míg a brit katonai kiadások a második világháború idején meghaladták a GDP 50 százalékát.
Eközben
– jelentette a Semafor szerdán.
A republikánus Lindsey Graham és a demokrata Richard Blumenthal szenátorok törvényjavaslatuk átdolgozott változatán dolgoztak, amely másodlagos szankciókat vetne ki az orosz kereskedelmi partnerekre, miközben megóvná Ukrajna szövetségeseit a szankcióktól és technikai kiigazításokat eszközölne.
A lendület azonban megtorpant, mivel a republikánusok Donald Trump elnök átfogó adó- és kiadási törvényjavaslatát erőltetik, és az Irán és Izrael közötti eszkalálódó konfliktus is sürgős figyelmet követel.
Trump még nem jelezte, hogy támogatja a jogszabályt, ami továbbra is kritikus akadály.
Közel harmincra nőtt a Kijev elleni orosz légitámadás halálos áldozatainak a száma
28-ra nőtt a Kijev ellen keddre virradóra végrehajtott orosz légitámadás halálos áldozatainak a száma a helyi hatóságok szerint.
Az ukrán fővárosban szerdán félárbocra eresztették a zászlókat, miközben az ukránok megemlékeztek a több mint kéttucatnyi emberre, akik egy nappal korábban haltak meg a fővárost ért idei leghalálosabb orosz támadásban.
Oroszország 440 drónt küldött és 32 rakétát lőtt ki az éjszakai támadás során – közölte Volodimir Zelenszkij elnök –, amely részben a földdel tett egyenlővé egy lakóházat.
Vitalij Klicsko polgármester szerdán azt mondta, hogy a halálos áldozatok száma elérte a 28-at, de a keresési művelet folytatódik. A déli kikötőváros, Odessza elleni csapásban szintén két ember halt meg.
A lakosok meglátogatták a részben elpusztult lakóház helyszínét, ahol a mentőalakulatok nehézgépek zaja közepette ástak a törmelékdarabok között.
Ukrán tisztségviselők közölték, hogy a több hullámban végrehajtott támadás során Kijevben mintegy 27 helyszínt, köztük oktatási intézményeket és kritikus infrastruktúrát ért támadás. Több tucatnyi ember megsebesült.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy légi, szárazföldi és tengeri rakétákat és drónokat vetett be „Ukrajna katonai-ipari komplexumának objektumai” ellen Kijev térségében és a déli Zaporizzsja tartományban.
Moszkva az elmúlt hetekben fokozta a drón- és rakétacsapásokat Kijev és más ukrán városok ellen, mivel a 2022 februárjában kezdődött háború befejezéséről folytatott tárgyalások kevés eredményt hoztak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!