Fotó: Facebook/Koinónia Kiadó
Az Erdélyről, az erdélyi magyarokról élő mitizált képet igyekszik árnyalni Botházi Mária újságíró, író legújabb, Fűnyíró a Tündérkertben című kötete, melyet szombaton mutattak be Kolozsváron, az Adventi Könyvvásár keretében.
2022. december 11., 14:222022. december 11., 14:22
2022. december 11., 14:272022. december 11., 14:27
A Vallásszabadság Házában tartott rendezvényen a népszerű szerzőt, lapunk volt munkatársát P. Kristály Bea rádiós szerkesztő, műsorvezető faggatta. „Az a fajta mitizált Erdély-kép, amit az elmúlt évszázadban kialakítottunk és amihez 1989 után visszanyúltunk, ma már megkopni látszik” – mondta Botházi Mária a kötet címét firtató, a közönségtől érkezett kérdésre.
Az erdélyi magyarok szokásait, életmódját iróniával, de ugyanakkor megértéssel láttató szerző a Főtér hírportálon rendszeresen megjelenő glosszáit, tárcáit rendezte újabb kötetbe, a Boldogság juszt is a tied és a Biorobot sikere után ez a harmadik, a Koinónia kiadónál megjelent könyve. Elmondta, a 2016-ban megjelent első kötet óta sok minden változott, a média teljesen átalakult, de a szokásaink, világnézetünk a régi.
Botházi Mária újságíró, író
Fotó: Biró István
Bár megvan a valóságalapjuk, ezek az írások kreációk, az elme szüleményei – hívta fel a figyelmet. Elmondta, volt olvasó, aki szó szerint értelmezte a leírtakat, holott nem gondolta, hogy írásai visszatetszést kelthetnek, hiszen szeretettel fordul a témához. „Az erdélyi magyar emberek elég jól tudnak a sorok között olvasni, megtanította őket rá a kommunizmus” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a „sorok között létezés a kisebbségi sorsból is jön”.
– fogalmazott Botházi Mária. Úgy vélte, az erdélyi magyar közösség tagjaiban van egyfajta, a kisebbségi létből adódó „sündisznókészültség”, melynek levetkőzéséhez nyitottságra, pozitív jövőképre, biztonságra lenne szükség.
Munkamódszeréről elmondta, az ötletek ösztönösen jönnek és ha „megszólalnak”, papírra veti őket. Moderátori felvetésre úgy vélte, nem elvetendő ötlet kipróbálni, mennyire működnek ezek az írások román nyelven, hiszen ezáltal is lehetőségünk lenne megmutatni magunkat a többségnek.
A humor segít az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést – erre a három dologra a kisebbségi létezésben akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre.
Biorobot címmel jelent meg új kötete, melyben a folyamatos időhiánnyal küzdő mai ember hétköznapi élethelyzeteiről ír humorosan. Botházi Mária író, újságíró, lapunk volt munkatársa szerint „szégyentársadalomban élünk”, a nagyvonalúságot, a nők közötti szolidaritást szűkösen mérik minálunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riccardo Muti olasz karmester 2025. január 1-jén hetedik, és egyben utolsó alkalommal vezényli a bécsi újévi koncertet, amelyet a román köztévé 1-es csatornája is közvetít élőben.
Kétrészes szilveszteri kabarét láthat a közönség a Kolozsvári Magyar Operában.
Fergeteges szilveszteri mulatság keretében a legnagyobb magyar slágerekkel búcsúztathatják december 31-én 22:50-től az óévet a Duna nézői. A szilveszteri mulatság keretében ..feldobott" Csináljuk a fesztivált! gálaadásában számos zenei műfaj jelentkezik.
Átadta a 2023/2024-es évad művészeti díjait a pénteken tartott évzáró társulati gyűlésen a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Karácsony másodnapja Szent István, az első vértanú és az egyik leggyakoribb magyar férfinév napja.
December 29-én lesz a Semmelweis Ignácról szóló magyar film országos tévépremierje a Dunán – jelentette be a közmédia.
Dokumentumfilm készül Zalatnay Saroltáról és Mádl Ferencről is. Hét filmterv gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága.
A Viktória című operett nyílt próbájával kötötték egybe a nagyváradi Szigligeti Színház évértékelőjét. A nagyváradi színház társulata a debreceni színházzal közösen mutatja be év végén a Viktória című operettet.
Közös ünnepi hangolódásra hívja az érdeklődőket az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, több erdélyi településen lép fel három magyarországi művész.
Sepsiszentgyörgyön mutatják be csütörtökön a Székely identitásépítés a 19–20. században című kötetet, az eseményen előadást tart dr. Bárdi Nándor történész kutatóprofesszor. A székely identitásépítés különféle vetületeit vizsgálja a kiadvány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!