Az Árkádia színei című festészeti tárlat
Fotó: Boda L. Gergely
Erdélyben és a Partiumban is megtartották a hétvégén a Múzeumok éjszakáját, amelynek keretében számos kulturális rendezvény, kiállítás, előadás várta a közönséget.
Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon is gazdag felhozatallal várták a kulturális intézmények a közönséget a hétvégén a Múzeumok éjszakáján.
Négynapos programsorozatot szerveztek Marosvásárhelyen, ahol éjjel 2 óráig is nyitva tartottak kiállítások, múzeumok. A vásárhelyiek ki is használták a lehetőséget, rengetegen járták az utcákat, egyik múzeumból ki, a másikba be, kiállításokat néztek meg, ellátogattak a Városháza tornyába.
A képtár, a néprajzi múzeum, vármúzeum, a Teleki Téka, az unitárius templom, a Bernády-ház, a Maros Művészegyüttes, a K’Arte kiállítótér, a kortárs képzőművészeti galéria, a természettudományi múzeum állandó és ideigelenes tárlatai, a koncertek számos érdeklődőt vonzottak.
A 6, illetve 3 lejes karszalag, amivel valamennyi látnivalót meg lehetett nézni, vonzónak bizonyult, de még a 6 lejes felár sem volt sok, ahhoz, hogy a csütörtök este megnyílt, augusztus végéig látogatható, Árkádia színei című festészeti tárlatot megtekintsék a marosvásárhelyiek, illetve az erre az alkalomra ide látogatók.
A Kultúrpalota harmadik emeletén, a művészeti galériában, ahol, ugyancsak Bernádynak köszönhetően a magyar klasszikus festőművészek gyűjteménye látható, egy-egy festmény előtt puzzle is volt. A földre helyezett párnákon ülve meg lehetett próbálni kirakni egy-egy Munkácsy Mihály-, Szinyei-Merse Pál-, Wágner Sándor-festmény mását.
Fotó: Boda L. Gergely
A természettudományi múzeum kis- és nagyállatait, madarait, lepkéit és bogarait is megtekinthették a felnőttek és gyerekek egyaránt – ez a gyűjtemény is újdonságot jelentett sok látogató számára. Ahogy az egyik édesapa, Nagy Balázs elmondta,
Igazi kultúrtörténeti csemege is várta a látogatókat: a babakiállítás a francia divat történetét elevenítette fel. Kezdve az 5–6. századtól egészen a 19. századig sok érdekesség volt látható arról, hogy hogyan alakult, változott a viselet egy-egy király, illetve a külföldről Franciaországba kerülő udvarhölgyek hatására.
A Teleki–Bolyai-könyvtár az állandó tárlatai mellett a Piranesi metszetkiállítást, illetve a Femina Semper – Női szerepek című ideiglenes tárlatát kínálta az érdeklődőknek. Gianbattista Piranesi (1720–1778) a 18. századi Itália egyik legjelentősebb rézmetsző mestere és rajzművésze volt. Gazdag hagyatékában számos metszet mutatja be az antik Róma nagyságát, Pompeji romjait, korának épületeit, képi világának monumentalitása, illúziókeltési technikája egyedülálló. A kiállítás mellett a könyvtár munkatársai a Piranesi művészetéről szóló kisfilmmel is kedveskedtek a nézőknek.
amely a könyvtárban fellelhető könyvek közül válogat, szemléltetve a történelem során a családban, társadalomban, oktatásban bekövetkezett változásokat a női szerepeket illetően, példaként felmutatva olyan asszonyokat, akik beírták magukat a társadalomtörténetbe.
Kolozsváron is számos múzeum és kulturális intézmény fogadta a látogatókat a hétvégén, első ízben csatlakozott a Szépművészeti Múzeum a világ nagy kulturális intézményeinek hagyományához, hogy tíz személy a galériákban töltheti az éjszakát, miután a kiállítást maga a művész mutatja be. Idén így a múzeumban éjszakázhatott, hálózsákban, a festmények társaságában alhatott tíz szerencsés látogató.
A szombatról vasárnapra virradóra megtartott Múzeumok éjszakája megmutatta, mennyire hiányzott Nagyváradnak a Körösvidéki Múzeum: az emberek valósággal megostromolták az egykori hadapródiskola épületét, ami alig két nappal korábban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Amint arról beszámoltunk, egyelőre még csak ideiglenes a nyitás, a múzeum kialakítása még javában zajlik, végleges formáját pedig várhatóan csak jövőre nyeri el.
Fotó: Balogh Levente
Kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt érdeklődve lépték át a kaput, hogy bejuthassanak a gyönyörű díszkivilágítással is kiemelt, impozáns épületbe, ami kívülről immár teljesen megújulva várja a látogatókat.
A betérőket a váradi művészek alkotásaiból összeállított képzőművészeti tárlat, a chișinăui nemzeti múzeum szőnyegeiből összeállított kiállítás, valamint a debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében áthozott válogatás várta,
Fotó: Balogh Levente
Érdekesség különben, hogy a Múzeumok éjszakáján a közgyűjtemény korábbi székhelyébe, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott püspöki palotába is be lehetett térni, a két helyszín között pedig félóránként ingyenes buszjáratot is működtetett a nagyváradi helyi közlekedési vállalat. Ezzel a busszal ugyanakkor a többi múzeumba is el lehetett jutni, összesen tizennégy helyszín – köztük az Ady Endre-emlékmúzeum, a Darvas–La Roche-ház, a városháza tornya vagy a Cion neológ zsinagóga – várta hajnalig az érdeklődőket.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!