Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Valamivel aratás előtt vágják le a búzát, amiből a koszorút készítik, az Úr kenyerének a jelképét, illetve a magyar Szent Korona szimbólumát. Kibéden helyi szokás szerint az új egyházgondnok megválasztásakor cserélik ki a koszorút.
Maros megyében, a Felső-Nyárád mente katolikus közösségének – de nem csak a katolikusoknak, más felekezetűeknek is – szent hegye a Bekecs.
Valamikor két különálló település volt Nyárádandrásfalva és Nyárádszentanna, ma azonban mindkettő Nyárádszereda részét képezi, és utcaként van megnevezve a Nyárád menti kisvárosban.
Szucher Ervin, a Krónika munkatársa új szórványriport-kötetet írt, a kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban.
A marosvásárhelyi református temetőben 152 lelkészi sír található. Ezek zöme református, de van köztük unitárius és lutheránus is. Csáky Károly nyugalmazott református lelkipásztor valamennyit megkereste, lefényképezte, és könyvben tette közkinccsé.
A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület november 5. és 7. között tartja az Örmény Kulturális Napokat. Az idei rendezvény Csiky Gergely erdélyi magyar örmény származású drámaíró halálának 130. emlékévében az irodalomra összpontosít.
Ne csak a közönségre, hanem a munkatársakra is vonatkozzon az előírás: védettségi igazolása mindenkinek legyen.
Maros megyében, a Felső-Maros mentén, Szászrégen közvetlen közelében található Marosfelfalu, amely lakosságának zöme református. A református templom az országút mellett áll, nemrég újították fel kívül-belül.
Meglátogattuk Nagyernyében Kémenes Lóránt Zoltán plébánost, akit a papi hivatásról, 21 éves pályafutásáról, különböző szolgálati helyeiről kérdeztünk. Voltak helyek, amelyekről lelkesedve mesélt, de keserűségét sem rejtette véka alá. Szerinte most a félelem a legnagyobb ellensége a közösségeknek.
Húsz magyar kisgyerek számára újította fel a magyar kormány azt a déscichegyi óvodát, amelynek avatóünnepségét péntek délután tartották a magyar kormány, a helyi és megyei hivatalosságok, az óvoda munkatársai, szülők és gyerekek jelenlétében. Az óvodások az alkalomra egy rövid ünnepi műsorral ké
Marosvásárhelyen a Köteles Sámuel utcában áll a minorita rend temploma és rendháza. A templomban rendszeresen tartanak szentmiséket, a rendház most újból visszakerült jogos tulajdonukba, ám a történelem során számos rendeltetésnek kellett megfelelnie.
Az 1989-es rendszerváltás után Csíkszentkirályon megfogalmazódott az ötlet, hogy azok a települések, amelyek nevében előfordul a Szent István, illetve a Szentkirály név, alkossanak szövetséget. Az első találkozót Csíkszentkirályon szervezték meg 1996 őszén, amikor összegyűltek a „szentkirályok” polgármesterei, és szánd&am
Milyen következményei voltak az erdélyi magyar egyházak szempontjából az 1920-as békediktátumnak? Buzogány Dezső teológiatanár, egyháztörténész válaszolt kérdéseinkre.
Olyan lelkületű emberek éltek a Küsmöd pataka mellett, akik türelmesek és befogadók voltak mások iránt. Otthonra leltek Bözödújfaluban a székely szombatosok, unitáriusok, katolikusok és más vallásúak. Az épületeket ugyan elnyelte a víztározó, szellemisége az elűzöttekben tovább él.
Sikeresnek bizonyult az immár 25. alkalommal megszervezett Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár – értékelte a vasárnap zárult könyves szemlét Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke.
A két világháború közötti magyar, román és szász festészet anyagából nyílik tárlat a marosvásárhelyi Kultúrpalotában jövő pénteken. Az alkotások születése szorosan kapcsolódik a nagybányai festőiskola hatásához.
A Vásárhelyi Forgatag keretében vezetett sétára hívta kedden a Teleki Téka a marosvásárhelyieket a könyvtár épületébe, ahol az érdeklődők megismerkedhettek azokkal a helyiségekkel is, illetve azok történetével, ahová egyébként nincs bejárása a nagyközönségnek.