Fotó: Molnár Judit
Európai nagyvárosokban lépett fel nemrég a nagyváradi filharmónia énekkara, Ennio Morricone irányításával mutatták be a világhírű olasz zeneszerző filmzenéiből készített összeállítást.
2017. március 02., 13:132017. március 02., 13:13
A turnéról Lászlóffy Zsolt, a váradi filharmónia karnagya számolt be a Krónikának.
Nemrég tért haza a nagyváradi filharmónia énekkara egy közép-európai körútról: a debreceni Kodály kórussal együtt, a világhírű Ennio Morricone Oscar-, Grammy- és Arany Glóbusz díjas olasz zeneszerző irányításával Prágában, Krakkóban és Bécsben mutatták be az idős olasz mester jól ismert filmzenéiből készített összeállítást. A Krónika kérdésére Lászlóffy Zsolt, a váradi filharmónia karnagya számolt be részletesen az együttműködésről.
Összeurópai hangvételű hangversenyek
Egy holland impresszárióiroda szervezi évek óta a Morricone-projektet, világ körüli turnéjuk is volt már, csakhogy a nagyszabású esemény hetvenöt énekkari tagot igényel, márpedig ennyi énekest egyetlen kórus csak ritkán képes kiállítani, az együttműködés tehát mindenképp szükséges. A váradi filharmónia első felkérése pályázat útján történt, és Pad Zoltán, a Kodály kórus akkori karmestere ajánlásának köszönhetően lett sikeres. A debreceni és nagyváradi énekkar öt éve került szoros kapcsolatba egymással, 2015 márciusában vettek először részt együtt a Morricone-turnén, Franciaországban, Németországban és Luxemburgban.
A holland visszaigazolás szerint a két filharmónia közös kórusa jó kombinációnak bizonyult. A Kodály kórus múltja a debreceni filharmóniánál is veretesebb, és az egymásra találás olyan nagyszerű volt, hogy néhány váradi énekes, vállalva a naponkénti ingázást, mindkét karban szerepel. A hangversenykörutak egyébként összeurópai „hangvételűek”: a részleteket Stefano Cucci zeneszerző-karnagy, Morricone mester asszisztense hangolja össze. A mostani út prágai állomására Dulce Pontes portugál énekesnőt is meghívták, akinek előadásmódja sajátos, úgynevezett fado stílusú, feltehetőleg mór hatású, torokhangú éneklés, a fellépéseket pedig végig a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar kísérte. A szervezés nagy előnye, hogy kifejezetten lezsernek mondhatók a turnék: az utazási napokon még próbák sincsenek, fontos szempont ugyanis, hogy az előadóknak legyen idejük a pihenésre.
Tarantino-film zenéjét is előadták
Külön is készült Lászlóffy Zsolt Morricone mesternek megköszönni az élményekkel teli napokat: a bécsi főpróba után a váradi énekkar köszöntőt rendezett, előadva karnagyuknak erre az alkalomra komponált Da lontano című kórusművét. Ősbemutató volt, a rövid szólórészt Ancuța Pop énekelte. Ennio Morricone nagyon értékelte a gesztust, annál is inkább, mivel a világ szinte kizárólag filmzeneszerzőként ismeri ugyan, ő viszont zeneszerzőként határozza meg magát, és a nem filmekhez írott műveit „abszolút zenének” nevezi. Egyik legutóbbi műve a 2015-ben Ferenc pápának írt miséje.
Az évek óta tartó hangversenykörutak műsorát ennek ellenére a mester ismert, bejáratott filmzenéiből állították össze. Természetesen mindig frissül: most például már előadták az Aljas nyolcas című Tarantino-film zenéjét is, ami meghozta Morriconénak a rég várt Oscar-díjat. Az előadásokon olyan ismert dallamok csendülnek fel, mint A profi, Vacsora éjfélkor, Cinema Paradiso, A jó, a rossz és a csúf, Volt egyszer egy vadnyugat, Nostromo, Algíri csata, Sacco és Vanzetti vagy A küldetés című filmek zenéje. Ez utóbbi érdekessége, hogy kettős kórust szerepeltet: az egyik a hittérítők kara, jellegzetes, egyházi felhangú szólam, a másik pedig kicsit dühös, durvább, népi hangzású, az indián őslakosok kara. Összegezve a körút élményeit, Lászlóffy Zsolt elmondta, hogy végig a kölcsönös tiszteletre épülő, nagyon harmonikus, jó viszony volt a résztvevők között, egyelőre újabb közös útról nem esett szó, a projekt márciusban Svájcban folytatódik közelebbi helyekről felkért kórusokkal.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
szóljon hozzá!