Fotó: Molnár Judit
Európai nagyvárosokban lépett fel nemrég a nagyváradi filharmónia énekkara, Ennio Morricone irányításával mutatták be a világhírű olasz zeneszerző filmzenéiből készített összeállítást.
2017. március 02., 13:132017. március 02., 13:13
A turnéról Lászlóffy Zsolt, a váradi filharmónia karnagya számolt be a Krónikának.
Nemrég tért haza a nagyváradi filharmónia énekkara egy közép-európai körútról: a debreceni Kodály kórussal együtt, a világhírű Ennio Morricone Oscar-, Grammy- és Arany Glóbusz díjas olasz zeneszerző irányításával Prágában, Krakkóban és Bécsben mutatták be az idős olasz mester jól ismert filmzenéiből készített összeállítást. A Krónika kérdésére Lászlóffy Zsolt, a váradi filharmónia karnagya számolt be részletesen az együttműködésről.
Összeurópai hangvételű hangversenyek
Egy holland impresszárióiroda szervezi évek óta a Morricone-projektet, világ körüli turnéjuk is volt már, csakhogy a nagyszabású esemény hetvenöt énekkari tagot igényel, márpedig ennyi énekest egyetlen kórus csak ritkán képes kiállítani, az együttműködés tehát mindenképp szükséges. A váradi filharmónia első felkérése pályázat útján történt, és Pad Zoltán, a Kodály kórus akkori karmestere ajánlásának köszönhetően lett sikeres. A debreceni és nagyváradi énekkar öt éve került szoros kapcsolatba egymással, 2015 márciusában vettek először részt együtt a Morricone-turnén, Franciaországban, Németországban és Luxemburgban.
A holland visszaigazolás szerint a két filharmónia közös kórusa jó kombinációnak bizonyult. A Kodály kórus múltja a debreceni filharmóniánál is veretesebb, és az egymásra találás olyan nagyszerű volt, hogy néhány váradi énekes, vállalva a naponkénti ingázást, mindkét karban szerepel. A hangversenykörutak egyébként összeurópai „hangvételűek”: a részleteket Stefano Cucci zeneszerző-karnagy, Morricone mester asszisztense hangolja össze. A mostani út prágai állomására Dulce Pontes portugál énekesnőt is meghívták, akinek előadásmódja sajátos, úgynevezett fado stílusú, feltehetőleg mór hatású, torokhangú éneklés, a fellépéseket pedig végig a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar kísérte. A szervezés nagy előnye, hogy kifejezetten lezsernek mondhatók a turnék: az utazási napokon még próbák sincsenek, fontos szempont ugyanis, hogy az előadóknak legyen idejük a pihenésre.
Tarantino-film zenéjét is előadták
Külön is készült Lászlóffy Zsolt Morricone mesternek megköszönni az élményekkel teli napokat: a bécsi főpróba után a váradi énekkar köszöntőt rendezett, előadva karnagyuknak erre az alkalomra komponált Da lontano című kórusművét. Ősbemutató volt, a rövid szólórészt Ancuța Pop énekelte. Ennio Morricone nagyon értékelte a gesztust, annál is inkább, mivel a világ szinte kizárólag filmzeneszerzőként ismeri ugyan, ő viszont zeneszerzőként határozza meg magát, és a nem filmekhez írott műveit „abszolút zenének” nevezi. Egyik legutóbbi műve a 2015-ben Ferenc pápának írt miséje.
Az évek óta tartó hangversenykörutak műsorát ennek ellenére a mester ismert, bejáratott filmzenéiből állították össze. Természetesen mindig frissül: most például már előadták az Aljas nyolcas című Tarantino-film zenéjét is, ami meghozta Morriconénak a rég várt Oscar-díjat. Az előadásokon olyan ismert dallamok csendülnek fel, mint A profi, Vacsora éjfélkor, Cinema Paradiso, A jó, a rossz és a csúf, Volt egyszer egy vadnyugat, Nostromo, Algíri csata, Sacco és Vanzetti vagy A küldetés című filmek zenéje. Ez utóbbi érdekessége, hogy kettős kórust szerepeltet: az egyik a hittérítők kara, jellegzetes, egyházi felhangú szólam, a másik pedig kicsit dühös, durvább, népi hangzású, az indián őslakosok kara. Összegezve a körút élményeit, Lászlóffy Zsolt elmondta, hogy végig a kölcsönös tiszteletre épülő, nagyon harmonikus, jó viszony volt a résztvevők között, egyelőre újabb közös útról nem esett szó, a projekt márciusban Svájcban folytatódik közelebbi helyekről felkért kórusokkal.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!