Tamás Sándor, az intézményt fenntartó Kovászna megyei közgyűlés elnöke a múzeumot Székelyföld „egyik legerősebb kulturális erőterének” nevezte. „Szülőföldünk erőterének az esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületbe” – idézte az MTI a tanácselnököt. Hangsúlyozta: a transzilvanista Kós tudatosan nevezte Székely Nemzeti Múzeumnak az intézményt, ez „szellemiségében és fizikai mivoltában is a székelységet jelképezi”. Helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel készült, akárcsak a felújítás, mely szerinte „befejezés is”, hiszen a Kós által megálmodott bejárati kapu és kút is elkészült. Megköszönte a megyei önkormányzat csapatának, a szakembereknek a kitartó munkát, és kérte a vendégeket: vigyék hírét, hogy újjászületett a múzeum.

Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője is azt hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Múzeum több mint közgyűjtemény. „Ez a hely a székely nemzet örökségének, mindennapjainak, életművének, születésének és dicsőségének otthona. És még annál is több. A székelység megmaradásának szentélye” – mondta. Úgy vélte, sokan nem csak azért látogatják, hogy megtekintsenek egy-egy történelmi tárgyat, megcsodálják a híres ágyút, hanem azért is, hogy a múlt viharaiban edzett nemzet erejéből feltöltődjenek, példát merítsenek, hogy egyénként és közösségként is megtalálják a helyes utat.

Hozzátette, az épület és a benne őrzött műtárgyak többről szólnak, mint elsőre gondolnánk. „A Székely Nemzeti Múzeum megléte, megújulása, anyagi és szellemi gyarapodása egyfajta indikátora annak, hogy mi lesz a sorsunk a Kárpát-medencében” – jelentette ki. Amíg virágzik az intézmény, addig él és virágzik ősi szülőföldjén, Erdélyben is a magyar nemzet – tette hozzá az igazgató, aki a két „nemzeti múzeum” közötti együttműködés fontosságát is kiemelte.

Az RMDSZ részéről Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök a múzeumok társadalmi szerepéről beszélt. A székelyföldi intézményalapításokat említve úgy vélte, az itteni fiataloknak már nem kell „vándorbotot fogni”, és a Székely Nemzeti Múzeum a szellemi pezsgés zászlóshajójaként kell segítse őket visszanyúlni az autentikus gyökerekhez.

A sepsiszentgyörgyi múzeumban a felújítás révén 30 százalékkal bővült a kiállítótér, a tárlatokat multimédiás eszközökkel teszik vonzóvá a fiatalok számára. Az újranyitott kápolnában házasságkötések, a dendrológiai parkká alakított kertben koncertek, családi rendezvények lesznek. A teljes beruházás 24,7 millió lejbe került, a költségek mintegy 32 százalékát a Kovászna megyei önkormányzat biztosította.