Elültették Nagykárolyban Petőfi körtefáját, őrzi a költő emlékét a szatmári város

A nagykárolyi református óvodába járó gyerekek Petőfi körtefájának szerdai elültetésekor a Kálvin-központ kertjében •  Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub

A nagykárolyi református óvodába járó gyerekek Petőfi körtefájának szerdai elültetésekor a Kálvin-központ kertjében

Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub

Elültették Nagykárolyban szerdán Petőfi körtefáját, abból a székelykeresztúri, több mint ötven éve kipusztult fából származó oltványt, amely alatt utoljára verset írni látták a költőt. A Petőfi születésének bicentenáriumán tartott esemény jelentőségéről Bikfalvi Zsolt, a szervező nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub elnöke beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2023. június 14., 16:442023. június 14., 16:44

2023. június 14., 16:592023. június 14., 16:59

A nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub és a Szatmár Megyei Múzeum is csatlakozott a Petőfi-bicentenárium méltó megünnepléséhez, ugyanis Nagykároly élénken ápolja a költő kultuszát: az itteni vármegyebálon ismerkedett meg ugyanis annak idején Petőfi Szendrey Júliával az Aranyszarvas fogadóban. Bikfalvi Zsolt, a Vasile Vénig László Fotóklub elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,

jelképértékű, hogy elültethették azt a csemetét, amely a Petőfi székelykeresztúri, az 1960-as években kipusztult körtefájából származik, és a genetikája kalandos úton-módon maradt fenn.

Nagykároly egyébként igyekszik őrizni Petőfiék emlékét, az egykori bálterem ma a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal díszterme, a bálterem egykori csillárjai pedig a 200 éves evangélikus templomban találhatók.

•  Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub Galéria

Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub

A Szendrey Júliával való találkozót maga Petőfi így örökítette meg naplójában: „A fogadóval átellenben a fák alatt pillantottam meg, délután hat és hét óra között.

Idézet
Ez időtől számítom életemet, s a világ életét. Azelőtt sem én, sem a világ nem lévén. Akkor lett a nagy semmiben a világ, s az én szívemben a szerelem.”

Nagykároly élénken élteti a Petőfi-kultuszt

Bikfalvi Zsolt elmondta, a költő születésének bicentenáriuma alkalmából indított nagykárolyi, Egy nagy szerelem városa elnevezésű projekt keretében három eseményt szerveztek.

A Petőfi és Júlia ihlető szerelme című eseményt a Szatmár Megyei Múzeum és a fotóklub közösen tartotta a nagykárolyi Károlyi-kastélyban, múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartottak gyerekeknek, a költő Szatmár megyével, Nagykárollyal való kapcsolatának történetét ismerhették meg az érdeklődők.

Szintén a projekt keretében érkezett meg május végén Nagykárolyba a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak a költő életművét bemutató busza, azaz „mozgó múzeuma”, amely két napot maradt a városban. A buszt 487 látogató kereste fel Károlyban, ami bizonyítja a közösség irodalomszeretetét. Az eseménysorozat szerdán zárult: elültették Petőfi körtefáját a nagykárolyi református óvoda és a Kálvin-központ kertjében az óvodás csoportokkal és Tolnai István református esperessel. „A bicentenáriumra készülve találkoztunk a Magyar Kultúráért Alapítvány felhívásával, amely lehetővé tette, hogy részt vegyünk a magyar összetartozás jegyében ebben a projektben: mivel Nagykárolynak fontos kapcsolódása van Petőfihez és Szendrey Júliához, őrizzük, ápoljuk az emléküket” – mondta el Bikfalvi Zsolt.

A székelykeresztúri Gyárfás-kúria kertjében állt az a körtefa, amely alatt a hagyomány szerint utoljára látták verset írni Petőfit. A fa az 1960-as években pusztult ki, de a genetikáját tovább örökítették •  Fotó: a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum fotóarchívuma Galéria

A székelykeresztúri Gyárfás-kúria kertjében állt az a körtefa, amely alatt a hagyomány szerint utoljára látták verset írni Petőfit. A fa az 1960-as években pusztult ki, de a genetikáját tovább örökítették

Fotó: a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum fotóarchívuma

Hozzátette, nagyon örültek a hármas esemény lehetőségének, és annak is, hogy a projekt keretében elültethetik Petőfi körtefáját. „Fontos szimbolikája van ennek: úgy gondoljuk, hogy ezt a fát a gyerekeinknek, unokáinknak ültetjük, ők fogják majd élvezni a gyümölcseit. A leírásokból tudjuk, hogy utoljára verset írni a költőt eltűnésének helye közelében, Székelykeresztúron látták, ezért a hagyomány az ottani öreg fát Petőfi körtefájának tartotta” – mondta Bikfalvi Zsolt.

A fáról egyébként Kányádi Sándor írt 1954-ben verset, amelyet számos erdélyi gyermeknemzedéknek megtanítottak: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.”

A keresztúri körtefa tovább éltetésének kalandos története

Bikfalvi Zsolt elmondta, az oltványokat Kovács Gyula magyarországi, göcseji erdész és Makovecz-díjas pomológus pórszombati Tündérkertjéből kapták. Az oltványokat 150 Kárpát-medencei településen ültették el.

•  Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub Galéria

Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub

Kovács Gyula az 1990-es években kezdett ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Hogy a kutatásai egy „génbank” létrehozásához vezetnek, az a kétezres évek elején dőlt el: a gyümölcsész így most több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 fajtát őriz: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy nő kertjeiben. Ezzel Európa legnagyobb egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre.

Az ismert legenda szerint Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte, és talán itt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című versét. Mint utolsó „tanú”, a körtefa még az 1960-as években is élt, vaspántokkal megerősítve, ám aztán kipusztult.

Viszont mint kiderült, még az 1950-es években sikerült mégis tovább örökíteni a genetikáját – olvasható a petofi.hu honlapon. Ennek története, hogy a Gyárfás-épületben az 1950-es évek elején – mint ahogy azt Sebestyén Gyula orvosnak a Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába című tanulmányában olvashatjuk – közmunkával, kalákával 55 ágyas kórházat rendeztek be.

•  Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub Galéria

Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub

A tüdőszanatóriumban több alkalommal is kezeltette magát az ötvenes években a Hargita megyei Nagykedében élő Farkas Ferenc. Mint nagy Petőfi-rajongó, aki szívesen kertészkedett,

oltóágat vett a körtefáról, hazavitte, átörökítve és megmentve ezzel az utókornak a fa genetikai mintáját.

Az ágat beoltotta egy már meglévő körtefába, amely most is ott áll a nagykedei ház udvarán. A fa köré még 1959-ben, hogy védjék, kerítést állítottak kopjafás oszlopokkal, tulipánfejes lécekkel.

•  Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub Galéria

Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub

Hatos György főkertész kezdeményezésére 2017-ben az eredeti körtefa leszármazottjait visszaültették a Gyárfás-kúria kertjébe.

Petőfi körtefája sokakat foglalkoztatott az idők során. Kovács Gyula pomológus, aki összegyűjtötte az őshonos fajtákat, a nagykedei fáról vitt oltványt pórszombati Tündérkertjébe. Az eredeti fáról újraszaporított oltványhoz idén hozzáférhetett minden falu és közösség,

amely csatlakozott Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig a Magyar Kultúráért Alapítványnak a költő bicentenáriuma alkalmából közzétett felhívásához.

Galéria

korábban írtuk

Székelyföldi helyszíneken állomásozik a Petőfi-busz
Székelyföldi helyszíneken állomásozik a Petőfi-busz

Tizenegy székelyföldi településre gördül be június 14-26. között az a múzeumbusz, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása tekinthető meg. Az utazókiállítás célja, hogy minél több emberhez juttassa el Petőfi életművét és mutassa be életútját.

korábban írtuk

Petőfi erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes
Petőfi erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes

Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi városban is bemutatják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 16., péntek

Kiállításmegnyitókkal hangolhatunk hétvégén a Kolozsvári Magyar Napokra

Kós András-emlékkiállítás, Incze Mózes-tárlat, Tóth Szűcs Ilona és Tóth László alkotásait bemutató retrospektív kiállítás és több helytörténeti tárlat is nyílik a hétvégén a kincses városban, a 15. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében.

Kiállításmegnyitókkal hangolhatunk hétvégén a Kolozsvári Magyar Napokra
2024. augusztus 15., csütörtök

Határon túli színházakat és táncegyütteseket támogat a magyar kormány

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az idei évben is meghirdeti 50 millió forintos keretösszeggel a határon túli professzionális magyar színházak és táncművészeti szervezetek kiemelt művészeti céljainak megvalósítását támogató pályázatát.

Határon túli színházakat és táncegyütteseket támogat a magyar kormány
2024. augusztus 14., szerda

Másodikosoktól végzősökig minden diákot megszólít az ismét útjára induló Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték

Ismét elindították a diákok számára meghirdetett Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot, amely immár a negyedik – közölték a szervezők.

Másodikosoktól végzősökig minden diákot megszólít az ismét útjára induló Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték
2024. augusztus 14., szerda

Gazdag kínálattal várja a minőségi muzsika kedvelőit a nyár utolsó nagy kolozsvári zenei fesztiválja

Már nincs sok hátra a nyár utolsó nagy kolozsvári zenei fesztiváljáig, a 12. Jazz in the Park augusztus 30. és szeptember 1. között várja a minőségi muzsika kedvelőit a régi etnográfiai múzeum kertjében.

Gazdag kínálattal várja a minőségi muzsika kedvelőit a nyár utolsó nagy kolozsvári zenei  fesztiválja
2024. augusztus 14., szerda

Kihalófélben lévő mesterségekről, erdélyi táncházakról szóló alkotások a sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlén

A magyarországi Néprajzi Múzeum idén is megrendezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét a kalotaszegi Sztánán. A Szilágy megyei településen rendezendő szemle versenybe került filmjeit augusztus 22. és 25. között vetítik.

Kihalófélben lévő mesterségekről, erdélyi táncházakról szóló alkotások a sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlén
2024. augusztus 13., kedd

Augusztus 20. alkalmából meg lehet nézni a tévében a Petőfi-filmet

A márciusi nemzeti ünnepre időzített magyarországi bemutató után most augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén a televízióban is levetítik az 1848-as szabadságharcot feldolgozó, Most vagy soha! című filmet.

Augusztus 20. alkalmából meg lehet nézni a tévében a Petőfi-filmet
2024. augusztus 13., kedd

Kortárs darabok, Shakespeare-dráma, Bergman-filmből készülő táncelőadás a Szigligeti Színház új évadában

Egyensúly, harmónia és fenntarthatóság – erre a három szóra épül fel a nagyváradi Szigligeti Színház új évada – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon a társulat vezetői.

Kortárs darabok, Shakespeare-dráma, Bergman-filmből készülő táncelőadás a Szigligeti Színház új évadában
2024. augusztus 09., péntek

Nemigen olvas könyvet a romániai lakosság: ezen a téren is utolsó az ország uniós összevetésben

Az Európai Unió tagállamai közül 2022-ben Romániában (29,5 százalék), Cipruson (33,1 százalék) és Olaszországban (35,4 százalék) volt a legalacsonyabb a könyveket olvasók aránya – közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala.

Nemigen olvas könyvet a romániai lakosság: ezen a téren is utolsó az ország uniós összevetésben
2024. augusztus 03., szombat

Meghalt Nicu Covaci, a legendás Phoenix rockegyüttes alapítója

Meghalt Nicu Covaci zenész, zeneszerző, festő és grafikus, Románia legrégebbi és egyben legismertebb rockegyüttese, a Phoenix alapítója – közölték péntek este a zenekar tagjai.

Meghalt Nicu Covaci, a legendás Phoenix rockegyüttes alapítója
2024. augusztus 01., csütörtök

Virtuálisan is bejárható tíz Szatmár megyei tájház és vidéki falumúzeum, köztük Ady Endre szülőháza

A vidéki közgyűjtemények népszerűsítésének céljával virtuálisan is bejárható tíz Szatmár megyei falumúzeum és tájház. Kovács Zsolt, a projektben résztvevő Szatmár Megyei Múzeum sajtóreferense a 3D-s ingyenes látogatási lehetőségről beszélt a Krónikának.

Virtuálisan is bejárható tíz Szatmár megyei tájház és vidéki falumúzeum, köztük Ady Endre szülőháza