Elismerés az erdélyi magyar kultúra és művészet „nagy öregeinek”

Potápi Árpád államtitkár és az egyik díjazott, Balázs Lajos néprajzkutató •  Fotó: Jakab Mónika

Potápi Árpád államtitkár és az egyik díjazott, Balázs Lajos néprajzkutató

Fotó: Jakab Mónika

A neves erdélyi néprajzkutatóról, Kallós Zoltánról elnevezett Külhoni Magyarságért díjat adott át pénteken este Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Kolozsváron. A kitüntetést Balázs Lajos néprajzkutató, Csíky András színművész és Dávid Gyula irodalomtörténész kapta.

Pap Melinda

2020. december 18., 20:382020. december 18., 20:38

2020. december 20., 17:272020. december 20., 17:27

A kolozsvári magyar színház előcsarnokában tartott zárt körű rendezvényen a díjat csak Balázs Lajos vette át személyesen, Csíky András nevében Bogdán Zsolt kolozsvári színművész, Dávid Gyula nevében dédunokája mondott köszönetet.

Köszöntőjében Potápi Árpád emlékeztetett, hogy Magyarország Miniszterelnöke 1995 óta ismeri el kitüntetéssel a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet.

Az elismerés neve 2018-ban a Magyar Állandó Értekezlet javaslatára Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.

A kitüntetést az államalapító Szent István király ünnepe előtti napon, augusztus 19-én szokták átadni 10, a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzeti örökség megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, valamint a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személynek, szervezeteknek.

A nemzeti újrakezdés éve

A díjjal járó elismerő oklevelet, emlékplakettet – Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását –, valamint egymillió forintos pénzjutalmat idén is tíz Kárpát-medencei személyiség kapta, az erdélyi kitüntettek mellett Felvidékről Vadkerty Katalin és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Vajdaságból a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület, Ágoston András és a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, Kárpátaljáról Hidi Endre, míg a diaszpórából, Kanadából Szőke János, sorolta Potápi Árpád. Emlékeztetett, hogy

a díjakat az Országházban szokták átadni, de idén a járványhelyzet miatti szigorú intézkedések nem tették lehetővé a díjazottak utaztatását. Ezért kellett mostanra halasztani a kihelyezett díjátadókat.

A díjjal együttjáró emlékplakett •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

A díjjal együttjáró emlékplakett

Fotó: Jakab Mónika

Potápi Árpád hangsúlyozta: a díjazottak között mindenik külhoni régió képviselteti magát és a diaszpóra is jelen van, így „általuk megjelenik mind a 15 millió magyar”. Sajnálattal állapította meg, hogy a járvány miatt idén nem lehetett méltóképpen megülni a nemzeti összetartozás évét és többnyire online térbe szorultak a rendezvények. Ellenben remélik, hogy jövőre, a nemzeti újrakezdés évében ezt sikerül pótolni és a magyar nemzetrészek ebből a helyzetből is megerősödve kerülnek ki.

Idézet
„Hogy száz év múlva is elmondhassuk, hogy a Kárpát-medence legerősebb nemzete vagyunk”

– jelentette ki a Trianon-évfordulóra utalva Potápi Árpád.

Különleges alkotóművész

Az első díjazott, Csíky András színművész, színházalapító, színházigazgató, színészpedagógus életpályáját Lackó Vass Róbert színművész mutatta be. Emlékeztetett, hogy évfolyamtársaival közösen a színháztörténet által ma már hőskorszakként emlegetett nagybányai magyar színjátszás alapjait fektette le. Előbb Nagybányán, majd a Szatmárnémeti Északi Színházban tevékenykedett, majd

a rendszerváltás után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója volt: éveken át hozzájárult a fiatal színészgenerációk neveléséhez.

Szerteágazó életművével sokat tett a magyar színházművészet fejlődéséért, a kolozsvári és a szatmári színház is méltán örökös tagjává választotta, emlékeztetett.

Csíky András nevében Bogdán Zsolt színművész vette át a díjat •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Csíky András nevében Bogdán Zsolt színművész vette át a díjat

Fotó: Jakab Mónika

A Visky András dramaturg által írt laudációt Bogdán Zsolt színművész olvasta fel, rámutatva: Csíky András

Idézet
„egészen különleges alkotóművész, azon kevesek egyike, aki több színházi nyelven beszél. Tudja, hogy nincs tragédia humor nélkül és a közvélekedéssel ellentétben a vígjáték sem egyszerűen könnyű műfaj”

– írta az idén 90. életévét betöltő színművészről a méltató, megköszönve a tudást, bölcsességet, amit a kolozsvári színházi emberek kaptak tőle. „Ami bennünket is tanúiddá, és a kor értelmezőivé tett” – zárult a laudáció. A díjat Csíky András távollétében Bogdán Zsolt vette át, kijelentve: „Mindent, amit a színházról tudok, Bandi bácsitól loptam el”.

A börtönben is szabad volt

A 92 éves Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító életművéről szólva Lackó Vass Róbert emlékeztetett: a 1989-es rendszerváltás után nélkülözhetetlen szerepet vállalt az erdélyi magyar közművelődési és tudományos intézményrendszer újjászerveződésében.

1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, a kolozsvári szerkesztőség vezetője volt, 1991-től 1999-ig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője. Nevéhez fűződik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak, tudományos közlönyeinek szerkesztése, de a Kolozsvári Akadémiai Bizottság munkájában is részt vett. 2018-ban az RMDSZ Életmű-díjjal tüntette ki.

Dávid Gyula irodalomtörténész kitüntetését dédunokája vette át •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Dávid Gyula irodalomtörténész kitüntetését dédunokája vette át

Fotó: Jakab Mónika

Laudációjában Balázs Imre József irodalomtörténész így fogalmazott:

Idézet
„politikai elítéltként Dávid Gyula sok tekintetben szabadabb tudott maradni az 50–es, 60-as évek Romániájában, mint sokan azok közül, akik odakint, szabadlábon léteztek.

Ez a szabadság az elfogulatlanságból, a panaszkodások kerüléséből, a következetes és kitartó, hosszútávra tervező munka alapállásából következik mindamellett, ami Dávid Gyula 1956-tal kapcsolatos írásaiból amúgy is egyértelmű.” A Dávid Gyulának szánt díjat dédunokája, Dávid Péter vette át.

Autószerelőből néprajzkutató

A harmadik díjazottról, Balázs Lajos néprajzkutatóról elhangzott, hogy Bukarestben született, és mivel a kommunisták Kolozsváron kétszer is elutasították egyetemi kérelmét, Brassóban szerzett autószerelői képesítést.

Mindenképpen értelmiségi szeretett volna lenni, ezért döntött úgy, hogy Bukarestben, román nyelven tanul tovább. Egy magyarul is tudó tanára ajánlására kezdett el néprajzzal foglalkozni.

Mintegy négy évtizedet szentelt annak, hogy Csíkszentdomokos születési, házassági, elmúlással és halállal kapcsolatos szokásvilágát, monográfiáját megírja. „Könyvei, tanulmányai ma megkerülhetetlen szakirodalomként szolgálnak a következő nemzedéknek. Fáradhatatlan kíváncsisága a magyarság, az erdélyi magyar közösség iránt érzett kötelességtudata és elkötelezettsége” tette érdemessé a díjra, hangzott el.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

A díjátadón jelenlévő 80 éves néprajzkutató elmondta: tudatosan követte, fel akarta fedezni nem csak a tárgyakban, hanem a szokásokban is a székely magyarság eredetét, ezt bizonyítják könyvei, 45 éves munkássága is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 10., szombat

Harag György születésének centenáriumán emlékhetet szervez a kolozsvári színház

Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.

Harag György születésének centenáriumán emlékhetet szervez a kolozsvári színház
2025. május 09., péntek

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat

Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat
2025. május 07., szerda

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában

A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában
2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en