Elismerés az erdélyi magyar kultúra és művészet „nagy öregeinek”

Potápi Árpád államtitkár és az egyik díjazott, Balázs Lajos néprajzkutató •  Fotó: Jakab Mónika

Potápi Árpád államtitkár és az egyik díjazott, Balázs Lajos néprajzkutató

Fotó: Jakab Mónika

A neves erdélyi néprajzkutatóról, Kallós Zoltánról elnevezett Külhoni Magyarságért díjat adott át pénteken este Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Kolozsváron. A kitüntetést Balázs Lajos néprajzkutató, Csíky András színművész és Dávid Gyula irodalomtörténész kapta.

Pap Melinda

2020. december 18., 20:382020. december 18., 20:38

2020. december 20., 17:272020. december 20., 17:27

A kolozsvári magyar színház előcsarnokában tartott zárt körű rendezvényen a díjat csak Balázs Lajos vette át személyesen, Csíky András nevében Bogdán Zsolt kolozsvári színművész, Dávid Gyula nevében dédunokája mondott köszönetet.

Köszöntőjében Potápi Árpád emlékeztetett, hogy Magyarország Miniszterelnöke 1995 óta ismeri el kitüntetéssel a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet.

Az elismerés neve 2018-ban a Magyar Állandó Értekezlet javaslatára Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.

A kitüntetést az államalapító Szent István király ünnepe előtti napon, augusztus 19-én szokták átadni 10, a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzeti örökség megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, valamint a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személynek, szervezeteknek.

A nemzeti újrakezdés éve

A díjjal járó elismerő oklevelet, emlékplakettet – Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását –, valamint egymillió forintos pénzjutalmat idén is tíz Kárpát-medencei személyiség kapta, az erdélyi kitüntettek mellett Felvidékről Vadkerty Katalin és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Vajdaságból a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület, Ágoston András és a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, Kárpátaljáról Hidi Endre, míg a diaszpórából, Kanadából Szőke János, sorolta Potápi Árpád. Emlékeztetett, hogy

a díjakat az Országházban szokták átadni, de idén a járványhelyzet miatti szigorú intézkedések nem tették lehetővé a díjazottak utaztatását. Ezért kellett mostanra halasztani a kihelyezett díjátadókat.

A díjjal együttjáró emlékplakett •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

A díjjal együttjáró emlékplakett

Fotó: Jakab Mónika

Potápi Árpád hangsúlyozta: a díjazottak között mindenik külhoni régió képviselteti magát és a diaszpóra is jelen van, így „általuk megjelenik mind a 15 millió magyar”. Sajnálattal állapította meg, hogy a járvány miatt idén nem lehetett méltóképpen megülni a nemzeti összetartozás évét és többnyire online térbe szorultak a rendezvények. Ellenben remélik, hogy jövőre, a nemzeti újrakezdés évében ezt sikerül pótolni és a magyar nemzetrészek ebből a helyzetből is megerősödve kerülnek ki.

Idézet
„Hogy száz év múlva is elmondhassuk, hogy a Kárpát-medence legerősebb nemzete vagyunk”

– jelentette ki a Trianon-évfordulóra utalva Potápi Árpád.

Különleges alkotóművész

Az első díjazott, Csíky András színművész, színházalapító, színházigazgató, színészpedagógus életpályáját Lackó Vass Róbert színművész mutatta be. Emlékeztetett, hogy évfolyamtársaival közösen a színháztörténet által ma már hőskorszakként emlegetett nagybányai magyar színjátszás alapjait fektette le. Előbb Nagybányán, majd a Szatmárnémeti Északi Színházban tevékenykedett, majd

a rendszerváltás után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója volt: éveken át hozzájárult a fiatal színészgenerációk neveléséhez.

Szerteágazó életművével sokat tett a magyar színházművészet fejlődéséért, a kolozsvári és a szatmári színház is méltán örökös tagjává választotta, emlékeztetett.

Csíky András nevében Bogdán Zsolt színművész vette át a díjat •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Csíky András nevében Bogdán Zsolt színművész vette át a díjat

Fotó: Jakab Mónika

A Visky András dramaturg által írt laudációt Bogdán Zsolt színművész olvasta fel, rámutatva: Csíky András

Idézet
„egészen különleges alkotóművész, azon kevesek egyike, aki több színházi nyelven beszél. Tudja, hogy nincs tragédia humor nélkül és a közvélekedéssel ellentétben a vígjáték sem egyszerűen könnyű műfaj”

– írta az idén 90. életévét betöltő színművészről a méltató, megköszönve a tudást, bölcsességet, amit a kolozsvári színházi emberek kaptak tőle. „Ami bennünket is tanúiddá, és a kor értelmezőivé tett” – zárult a laudáció. A díjat Csíky András távollétében Bogdán Zsolt vette át, kijelentve: „Mindent, amit a színházról tudok, Bandi bácsitól loptam el”.

A börtönben is szabad volt

A 92 éves Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító életművéről szólva Lackó Vass Róbert emlékeztetett: a 1989-es rendszerváltás után nélkülözhetetlen szerepet vállalt az erdélyi magyar közművelődési és tudományos intézményrendszer újjászerveződésében.

1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, a kolozsvári szerkesztőség vezetője volt, 1991-től 1999-ig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője. Nevéhez fűződik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak, tudományos közlönyeinek szerkesztése, de a Kolozsvári Akadémiai Bizottság munkájában is részt vett. 2018-ban az RMDSZ Életmű-díjjal tüntette ki.

Dávid Gyula irodalomtörténész kitüntetését dédunokája vette át •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Dávid Gyula irodalomtörténész kitüntetését dédunokája vette át

Fotó: Jakab Mónika

Laudációjában Balázs Imre József irodalomtörténész így fogalmazott:

Idézet
„politikai elítéltként Dávid Gyula sok tekintetben szabadabb tudott maradni az 50–es, 60-as évek Romániájában, mint sokan azok közül, akik odakint, szabadlábon léteztek.

Ez a szabadság az elfogulatlanságból, a panaszkodások kerüléséből, a következetes és kitartó, hosszútávra tervező munka alapállásából következik mindamellett, ami Dávid Gyula 1956-tal kapcsolatos írásaiból amúgy is egyértelmű.” A Dávid Gyulának szánt díjat dédunokája, Dávid Péter vette át.

Autószerelőből néprajzkutató

A harmadik díjazottról, Balázs Lajos néprajzkutatóról elhangzott, hogy Bukarestben született, és mivel a kommunisták Kolozsváron kétszer is elutasították egyetemi kérelmét, Brassóban szerzett autószerelői képesítést.

Mindenképpen értelmiségi szeretett volna lenni, ezért döntött úgy, hogy Bukarestben, román nyelven tanul tovább. Egy magyarul is tudó tanára ajánlására kezdett el néprajzzal foglalkozni.

Mintegy négy évtizedet szentelt annak, hogy Csíkszentdomokos születési, házassági, elmúlással és halállal kapcsolatos szokásvilágát, monográfiáját megírja. „Könyvei, tanulmányai ma megkerülhetetlen szakirodalomként szolgálnak a következő nemzedéknek. Fáradhatatlan kíváncsisága a magyarság, az erdélyi magyar közösség iránt érzett kötelességtudata és elkötelezettsége” tette érdemessé a díjra, hangzott el.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

A díjátadón jelenlévő 80 éves néprajzkutató elmondta: tudatosan követte, fel akarta fedezni nem csak a tárgyakban, hanem a szokásokban is a székely magyarság eredetét, ezt bizonyítják könyvei, 45 éves munkássága is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra