Hantz-Lám Irén
Fotó: Farkas Bálint/EMKE
Életének 83. évében, szeptember 9-én elhunyt Hantz-Lám Irén geográfus, szakíró, a kolozsvári Bolyai Egyetem és a Brassai Sámuel Líceum egykori tanára – közölte kedden a család szerkesztőségünkkel.
2019. szeptember 10., 09:352019. szeptember 10., 09:35
2019. szeptember 10., 09:382019. szeptember 10., 09:38
Hantz-Lám Irén 1937-ben született Kolozsváron. Édesapja Lám Béla mérnök és író, édesanyja az Oroszországból származó Cassiadi Lilia tanárnő volt. Tanulmányait a kolozsvári Augusteumban, a Református Leánygimnáziumban, majd a Bolyai Tudoményegyetemen végezte, ahol 1961 és 1968 között gyakronok volt a Földrajz Tanszéken. Innen politikai okok miatt kellett távoznia. Ezután a kolozsvári Pedagógiai Líceumban, majd a Brassai Sámuel Líceumban tanított.
Szűkebb értelemben vett szakmai munkássága mellett turisztikai, helytörténeti és irodalomtörténeti köteteket és művészi naptárakat adott ki, valamint számos hazai és kölföldi újságcikk szerzője volt. Nevéhez fűződik a Torockói-medencéről szóló egyetlen olyan turisztikai kalauz elkészítése, melyet román és angol nyelvre is lefordítottak, továbbá a torockói gasztronómiai ritkaságok leírása. Szerkesztője volt egy, a helyi magyar ételekhez kapcsolódó irodalmi művekről szóló kötetnek.
Feldolgozta édesapjának, az erdélyi irodalmi élet ismert szereplőjének, Csinszka egykori vőlegényének irodalmi hagyatékát, levelezését. Ebből a munkásságából születtek az Áprily Lajos és Reményik Sándor erdélyi költők életének addig ismeretlen vonatkozásait bemutató kötetei is. A magyar közösség érdekében végzett munkája is jelentős. Ő volt a torockói Tobiás Ház kezdeményezője és vezető kivitelezője, és jelentős szerepe volt a helyi múzeum fejlesztésében is.
Gyászszertartásáról, és a kolozsvári Házsongárdi temetőben esedékes örök nyugalomra helyezésének időpontjáról a család a napokban nyújt tájékoztatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!