Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként „újra feltalálni önmagukat” és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek – állapította meg Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója annak az adatnak kapcsán, hogy az elmúlt harminc évben az ország könyvtárainak felét bezárták, látogatottságuk pedig lényegesen csökkent.
2022. szeptember 19., 19:262022. szeptember 19., 19:26
Az elmúlt napokban láttak napvilágot a médiában az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatok, amelyek rámutatnak, hogy a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben mintegy felére csökkent a romániai könyvtárak száma, és a meglévők látogatottsága sem ad okot a derűre. Valóban ennyire elmaradtak a könyvek az életünkből, vagy csak más, statisztikailag kevésbé mérhető formában, elektronikusan, esetleg újon vásárolt könyveket olvasunk?
Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója úgy véli, léteznie kellene egy országos, törvényalkotási síkon is egységes elképzelésnek a könyvtárak eredményes, operatív támogatását illetően, amelynek alapját elsősorban a logisztikailag összehangolt fejlesztések, az adminisztrációs eszközök biztosítása, illetve a bürokratikus akadályok elhárítása jelenthetné. Meglátása szerint amíg ez országos szinten nem következik be, a könyvtárak kénytelenek rögtönözni, és a jól működő mintákból kell átemelniük az alkalmazható példákat. Szonda Szabolcs a Krónika kérdésére rávilágított, a sepsiszentgyörgyi intézménynek is lenne helye a növekedésre, de a közel 4000 fős, stabil olvasótábor – amely nem csak belépővel rendelkezik, hanem igénybe is veszi az intézmény szolgáltatásait – egyelőre szinten tartja a könyvtárhasználatot.
mert munkatársaim – pár hónap kivételével – a teljes járványidőszakban, leleményesen és változatos megoldásokkal alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, és igyekeztek tartani a kapcsolatot a közönséggel” – fejtette ki az igazgató.
Hozzátette, a könyvtárhasználatra vonatkozó idei adatok bizakodásra adnak okot, hiszen azt mutatják, hogy az intézmény visszatornázhatja magát a járvány előtti igénybevétel szintjére. A könyvkölcsönzés mellett az intézmény a helyben olvasással, bibliográfiai és egyéb szakmai tájékoztatókkal, az olvasással összefüggő, közművelődési rendezvények szervezésével, valamint gyerekeknek szóló, olvasásra ösztönző programokkal igyekszik növelni az írott kultúra és a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődést. Ez utóbbi, egymásra épülő programok a születéstől a késő kamaszkorig igyekeznek lefedni valamennyi korosztályt, amelynek eredményeként
„A gyermekkönyvtárunk jelentős dinamikával rendelkezik, mind a látogatottság, használat, mind az állomány terén. Ez egybevág az intézményi prioritásunkkal is, nevezetesen, hogy kiemelten figyelünk a fiatal korosztályokra, és foglalkozunk velük az érdemi utánpótlás reményében” – tette hozzá Szonda Szabolcs.
Az intézményvezető azt is elmondta, hogy egy országos könyvtárfejlesztési stratégia hiányában a helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként „újra feltalálni önmagukat”, és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek.
hiszen nincs más, az olvasáshoz hasonló tevékenység abban az értelemben, ahogyan foglalkoztatja és igénybe veszi az agyat, a képzelőerőt, végső soron pedig a szellemet és a lelket is. Néha magunkat is meglepjük: a tavaly kezdeményezett és számos támogatóval lebonyolított Szívből jövő könyvajándék kampány során ezernél több háromszéki, szociálisan hátrányos helyzetű gyermeknek gyűjtöttünk életkoruknak megfelelő olvasmányként szolgáló könyveket” – mutatott rá a könyvtárigazgató.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Makai-Bölöni Judit, a nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtárának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az iskola diákjairól elmondható, hogy sokat olvasnak, a többi hasonló intézménytől eltérően a nagyváradi tanintézet könyvtára ugyanis nagyon sok kortárs, divatos kiadvánnyal rendelkezik.
„A több mint 40 000 példánnyal rendelkező iskolakönyvtár ugyanakkor minden év végén egy bizonyos összeget különít el az új könyvek vásárlására. Egész évben gyűjtöm a gyermekek által ajánlott és kedvelt könyvcímeket, amelyeket év végén aztán a rendelkezésemre álló összegből beszerzek” – osztotta meg az Ady Endre-gimnázium könyvtárosa.
A helyi szerzőket is felsorakoztató, ifjúsági kínálat mellett a könyvtár az angol nyelvű irodalom széles kínálatával is várja a diákokat, többek közt olyan klasszikusokat bocsátva olvasásra, mint a Harry Potter-sorozat.
amely nem csak az iskola diákjai számára, hanem a nagyváradi magyar lakosság számára is nyitott volt.
„Könyvtárosként a legnagyobb kihívás, hogy a szórakoztató irodalomról átneveljem a diákokat a minőségire. Úgy viszonyulok hozzá, hogy ez olvasási gyakorlat, és jó, ha a gyerek nem ijed meg egy nyolckötetes könyvtől” – tette hozzá Makai-Bölöni Judit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!