Nem szereti, ha a politikáról való gondolkodás beleférkőzik az esztétikába – szögezte le Végh Attila József Attila-díjas író, költő, esszéíró a Helikon-estek című kolozsvári rendezvénysorozat keretében megrendezett kedd esti beszélgetésen.
2017. február 22., 23:232017. február 22., 23:23
A budapesti író Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztőjének, az est házigazdájának azon kérdésére válaszolt, hogy milyen viszony fűzi az irodalmi hagyományokhoz. Végh kifejtette, nem érti, miért nem lehet a kortárs irodalom és a hagyomány viszonyát ugyanúgy elképzelni, mint a felejtését és az emlékezését, amelyek valójában nem egymás ellentétei, hanem ellenkezőleg, kiegészítik egymást. Hozzáfűzte, a hagyományról ma nehéz úgy beszélni, hogy ne „másszon bele” a politika, ő maga pedig nem tudja eldönteni, hogy ilyen szempontból konzervatív vagy pedig liberális.
A Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az érdeklődő közönség többek közt megtudhatta Végh Attiláról, hogy mielőtt irodalmárpályára adta volna a fejét, gimnazistakorában a természetfotózás érdekelte a leginkább, sokat járt ezért a Budai-hegyekbe, emellett filozófiái témájú könyveket is olvasott, előbb Nietzsche görög tárgyú írásait, majd Hamvas Béla műveit. Hamvasról szólva úgy nyilatkozott, ő indította be a gondolatait. Kitért arra is, hogy a kritikusok szerint verseskötetei szerkezetét „szétveri” az, hogy a komoly és vicces hangvételű versek követik egymást. „De ez vagyok én!” – zárta rövidre a kritikusaival folytatott vitája összegzését Végh Attila.
Az 1962-ben Budapesten született író Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen, valamint Debrecenben filozófia szakon szerzett diplomát. Verseket, novellákat, filozófiai esszéket és tanulmányokat ír, publicistaként pedig filmkritikát, interjút, tárcát és recenziót is. Első versei az Élet és irodalomban jelentek meg, folyamatosan a Mozgó Világban kezdett verseket és esszéket publikálni a nyolcvanas években, fotói is itt jelentek meg. Közel húsz kötet szerzője.
Az idén januárban elhunyt Csíky András kolozsvári színművész nevét viseli az újonnan létrejött alapítvány, amely a színművész akaratából az általa kapott Kossuth-díjjal járó évenként pénzjutalmat fiatal erdélyi színészeknek ítéli oda.
A kilencedik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elérkezett második feléhez, de a következő napokban is színes és sokszínű programokkal várja a színházkedvelő közönséget.
Michal Toczek fiatal lengyel filmes Egy kiégett házasság (A Dead Marriage) című kisjátékfilmje nyerte idén a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál fődíját.
Az 1989-es rendszerváltások – a romániai és a magyarországi – privát és nyilvános vonatkozásainak lenyomatát adja az a ritkán látható, különleges film, amit a Liszt Intézet Bukarest szervezésében mutatnak be a román fővárosban.
Kolozsváron, a magyar opera stúdiójában tartják a vásárhelyi nemzetközi kamarazenei fesztivál beharangozó koncertjét.
Maia Morgenstern hírneves román színművész is oktatni fog a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) iduló zsidó színészképző szakon.
Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című könyvéből inspirálódott bábjáték premierjére készül a kolozsvári Puck Bábszínház.
Gy. Szabó Béla művészeti hagyatékából nyílik életmű-kiállítás a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota második emeleti kiállító termeiben november 8-án, pénteken, 18 órakor – tájékoztatta a Krónikát a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóirodája.
Ahogy azt Matthijs Wouter Knol, az EFA igazgatója októberben bejelentette, idén már az animációs és dokumentumfilmek is indulhatnak a legjobb európai film díjáért.
Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!