Nem szereti, ha a politikáról való gondolkodás beleférkőzik az esztétikába – szögezte le Végh Attila József Attila-díjas író, költő, esszéíró a Helikon-estek című kolozsvári rendezvénysorozat keretében megrendezett kedd esti beszélgetésen.
2017. február 22., 23:232017. február 22., 23:23
A budapesti író Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztőjének, az est házigazdájának azon kérdésére válaszolt, hogy milyen viszony fűzi az irodalmi hagyományokhoz. Végh kifejtette, nem érti, miért nem lehet a kortárs irodalom és a hagyomány viszonyát ugyanúgy elképzelni, mint a felejtését és az emlékezését, amelyek valójában nem egymás ellentétei, hanem ellenkezőleg, kiegészítik egymást. Hozzáfűzte, a hagyományról ma nehéz úgy beszélni, hogy ne „másszon bele” a politika, ő maga pedig nem tudja eldönteni, hogy ilyen szempontból konzervatív vagy pedig liberális.
A Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az érdeklődő közönség többek közt megtudhatta Végh Attiláról, hogy mielőtt irodalmárpályára adta volna a fejét, gimnazistakorában a természetfotózás érdekelte a leginkább, sokat járt ezért a Budai-hegyekbe, emellett filozófiái témájú könyveket is olvasott, előbb Nietzsche görög tárgyú írásait, majd Hamvas Béla műveit. Hamvasról szólva úgy nyilatkozott, ő indította be a gondolatait. Kitért arra is, hogy a kritikusok szerint verseskötetei szerkezetét „szétveri” az, hogy a komoly és vicces hangvételű versek követik egymást. „De ez vagyok én!” – zárta rövidre a kritikusaival folytatott vitája összegzését Végh Attila.
Az 1962-ben Budapesten született író Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen, valamint Debrecenben filozófia szakon szerzett diplomát. Verseket, novellákat, filozófiai esszéket és tanulmányokat ír, publicistaként pedig filmkritikát, interjút, tárcát és recenziót is. Első versei az Élet és irodalomban jelentek meg, folyamatosan a Mozgó Világban kezdett verseket és esszéket publikálni a nyolcvanas években, fotói is itt jelentek meg. Közel húsz kötet szerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!