Szigorítana. Ursula von der Leyen szerint még nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra
Fotó: Európai Bizottság/Facebook
Nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra az ukrajnai tűzszünet érdekében – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap, és sürgette a G7-országokat, hogy a cél elérése érdekében fokozzák a szankciókat.
2025. június 16., 11:042025. június 16., 11:04
A világ legnagyobb ipari országainak vezetői a kanadai Sziklás-hegységben tanácskoznak, miközben az európai országok igyekeznek az Oroszország által indított ukrajnai háborút Donald Trump amerikai elnök figyelmének középpontjában tartani annak ellenére, hogy a Közel-Keleten Izrael és Irán között harcok törtek ki – emlékeztet a Reuters.
A diplomáciai erőfeszítések holtpontra jutása után az Európai Unió új szankciócsomagot készül elfogadni Oroszországgal szemben, de eddig nem sikerült meggyőzniük Trumpot – aki eddig vonakodott Vlagyimir Putyin orosz elnökre nyomást gyakorolni –, hogy új amerikai szankciókat vezessen be.
„Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy valódi tűzszünetet érjünk el, hogy tárgyalóasztalhoz ültessük Oroszországot, és hogy véget vessünk ennek a háborúnak, a szankciók döntő fontosságúak ennek érdekében” – mondta von der Leyen egy sajtótájékoztatón, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok hétfőn kezdődő tárgyalásait megelőzően.
„A múlt héten egy 18. szankciós csomagra vonatkozó javaslatot terjesztettünk elő. Fel fogom kérni valamennyi G7-partnerünket, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a törekvésben” – mondta von der Leyen.
A világ figyelme a Közel-Kelet felé fordult, ahol az Izrael által Irán ellen intézett csapások felvetették egy szélesebb körű regionális konfliktus eszkalálódásának kockázatát. Az ezt követő olajár-emelkedés tovább növelte a világgazdasággal kapcsolatos aggodalmakat.
Von der Leyen elmondta, hogy a Trumppal folytatott szombati megbeszéléseken megállapodtak abban, hogy
„Nagyon éberek maradunk (azzal kapcsolatban) is, hogy milyen következményekkel jár ez a nemzetközi energiapiacokra nézve” – mondta.
A Trump-adminisztrációval folytatott kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a július 9-i határidő előtt a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben, de a blokk felkészül a vészhelyzetekre arra az esetre, ha nem születik megállapodás.
Von der Leyen vasárnap korábban beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is.
„Irán a regionális instabilitás fő forrása, és mindig is nagyon egyértelmű volt, Iránnak soha nem lehet atomfegyvere” – mondta.
„A közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy egyre inkább összefonódnak az egyfelől európai, másfelől közel-keleti konfliktusok. Ugyanolyan típusú, iráni tervezésű és gyártású drónok és ballisztikus rakéták válogatás nélkül csapást mérnek ukrajnai és izraeli városokra” – mondta.
Korábban a nap folyamán Oroszország a Poltavai területen található Kremencsuk városát vette célba egy kombinált rakéta- és dróntámadással, amely energetikai és mezőgazdasági létesítményeket rongált meg.
A csapásban közel 200 drón és rakéta vett részt, köztük cirkáló- és ballisztikus rakéták is.
A támadásra nem sokkal Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetése után került sor.
Éjszakai beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy
„Ezzel Oroszország szembe köpi mindazt, amit a nemzetközi közösség megpróbál tenni, hogy megállítsa ezt a háborút” – mondta Zelenszkij esti beszédében.
„Ez közvetlenül Putyin és Trump beszélgetése után történt. Miután az amerikaiak megkértek minket, hogy ne csapjunk le az orosz energetikai létesítményekre. Ugyanakkor, amikor Putyin megpróbálja magát a Közel-Kelet kapcsán közvetítőként feltüntetni ... A cinizmus szintje megdöbbentő” – mondta.
A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Trump azt állította, hogy „nyitott” lenne arra, hogy az orosz elnök közvetítőként lépjen fel az Izrael és Irán közötti, gyorsan eszkalálódó konfliktusban.
Putyin „maga a háború” – mondta Zelenszkij, és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy ne dőljön be az „orosz manipulációnak és hazugságoknak”.
Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország további támadásokat tervezhet az ukrán energiaszektor ellen, beleértve az atomenergetikai infrastruktúrát is.
Az elnök szerint az ukrán hírszerző ügynökségek bizonyítékokat szereztek az orosz fenyegetésről, és megosztották az információkat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és a Trump-adminisztrációval.
„Oroszország további támadásokat tervez az energiaszektorunk ellen, olyan támadásokat, amelyek a világ számára most talán kevésbé láthatók, mert minden szem a közel-keleti helyzetre szegeződik” – mondta.
A teljes körű háború során Oroszország az energetikai infrastruktúra elleni célzott támadások révén megpróbálta megzavarni Ukrajna áramhálózatát. Miután márciusban elutasította a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, Moszkva ehelyett egy hónapos tűzszünetbe egyezett bele az energiaszektor elleni támadásokkal kapcsolatban.
A Kreml továbbra is elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó felhívásokat.
Oroszország hétfőre virradó éjszaka dróntámadások sorozatát indította a Kijev területé ellen, amelyek a fővárost és a régió településeit egyaránt célba vették – közölték kormányzati tisztviselők.
A Kijevi terület Obuhivi járásában egy 60 éves férfi sérült meg az orosz dróncsapás következtében – jelentette helyi idő szerint hajnali 1 óra 37 perckor Mikola Kalasnyik regionális kormányzó.
A sérült férfi orvosi segítséget kapot.
A támadásban civil célpontok, köztük egy magánház is megsérült. A mentőszolgálatok jelenleg is dolgoznak a helyszínen.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester megerősítette, hogy a város légvédelme működött, és hogy drónok hatoltak be a főváros légterébe vasárnap késő este, helyi idő szerint 23 óra 29 perc körül.
Közben Ukrajna drónokat indított az oroszországi Tatárföld ellen, egy ember meghalt és 13 megsebesült – jelentette Rusztam Minnihanov kormányzó június 15-én.
Az ukrán drónokat állítólag lelőtték, de
Minnihanov szerint egy autógyárról volt szó, de egyes Telegram-csatornák, köztük az Astra szerint a jól ismert dróngyár volt a célpont.
Az ukrán vezérkar később megerősítette a csapás részleteit, többek között azt is, hogy az a Sahed típusú drónok gyártása ellen irányult.
„A félelem és pánik keltésére tett kísérlet ellenére a köztársaságban minden vállalkozás és létfenntartó létesítmény stabilan működik. A sürgősségi szolgálatok folyamatos készültségben vannak” – mondta Minnihanov.
Az úgynevezett Alabuga különleges gazdasági övezetben található egy Sahed típusú nagy hatótávolságú támadó drónokat, valamint más felderítő drónokat gyártó üzem, amelyet az ukrán erők 2022-es beindítása óta többször is célba vettek.
A gyár célja, hogy évente 6000 Sahed típusú drónt állítson elő, amelyek egyenként a becslések szerint mindössze 20 000 dollárba kerülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!