„Erdély akkor is Erdély, ha egyik vagy másik országhoz tartozik” – elkezdődött a marosvásárhelyi könyvvásár

A járvány miatt idén online térbe költözött a színvonalas rendezvény •  Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A járvány miatt idén online térbe költözött a színvonalas rendezvény

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

Több online eseményt követhettek figyelemmel az érdeklődők a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nyitónapján, csütörtökön. Balázs Imre József irodalomtörténész 100 év erdélyi magyar irodalma című előadását, valamint Visky István lelkipásztor A századik című kötetének bemutatóját.

Kiss Judit

2020. november 12., 17:102020. november 12., 17:10

2020. november 12., 17:202020. november 12., 17:20

Balázs Imre József irodalomtörténész előadásában többek között azt a kérdést járta körül, hogy mi a létjogosultsága, története az „erdélyi magyar irodalom” és a „romániai magyar irodalom” fogalomnak. Rámutatott, erdélyi magyar irodalomnak nevezték az 1920-as évektől kezdve, jelzésértékű, hogy a két világháború közötti, Ion Chinezu által írt román irodalomtörténeti kézikönyv is azt a címet viselte: „Aspecte din literatura maghiară ardeleană”.

Idézet
„Az erdélyi magyar irodalom fogalommal az a gond, hogy olyan szerzőkre is vonatkoztatjuk, akik a történeti Erdély határain kívül alkottak: Váradon, Szatmáron, Temesváron.

A Partium és a Bánság különleges identitású része a Kárpát-medencének, és sokkal nyitottabb ez a régió afelé, hogy mi történik Budapesten, Nyugatabbra” – mondta az irodalomtörténész.

Kifejtette, az „erdélyi magyar irodalom” fogalmába bele kell értenünk a történelmi Erdély határain kívüli szerzőket is, ez az elmúlt 100 évben így történt, bármennyire is furcsállhatta az aradi író, vagy az 1970-80-as évek bukaresti magyar szerzői.

Idézet
„Ennek a fogalomnak az előnye a folytonosság: Erdély akkor is Erdély, ha egyik vagy másik országhoz tartozik.

Azt sugallja, hogy ne politikai folyamatok automatikus leképeződésének tekintsük, hanem az irodalom természetének megfelelően lássuk, annak folytonosságában. Azt is üzeni: a kultúra mindenkor valami önállóságot, autonómiát tud élvezni a politikával szemben” – mondta Balázs Imre József.

Válasz az identitásválságra

1920-ban kezdik használni a „romániai magyar irodalom” fogalmat, ami részben megoldja a kérdést, hogy a Bánság vagy Bukarest hogyan illeszthető be az irodalomba, de azt sugallja, mintha irodalmunk a semmiből jönne létre Trianon után, holott ez evidens módon nem igaz,

mondta az előadó. 1918 és 1944 közt az „erdélyi magyar irodalom” fogalmat használják a transzilvanista írók, akiket a folytonosság kérdése foglakoztat, hiszen nagy identitásválságra kell válaszolni: többségiből kisebbségivé válni.

Balázs Imre József irodalomtörténész •  Fotó: Dimény-Haszmann Árpád Galéria

Balázs Imre József irodalomtörténész

Fotó: Dimény-Haszmann Árpád

„Az „erdélyi magyar irodalom” a folytonosság miatt alkalmas arra, hogy az identitás stabilan maradt elemét megvalósítsa 1920 után. A transzilvanizmuson belül sokféle, sok hangon megszólaló irodalom jött létre, Áprily hangján egyféleképpen, Tamásién másként szól” – mondta Balázs Imre József. Rámutatott,

1944 és 1989 közt a „romániai magyar irodalom” fogalmat használták, így jelenik meg a kézikönyvekben a kommunista cenzúra miatt: Erdélyt emlegetni szeparatizmus-gyanút, múlt-nosztalgiát jelent a hatalom számára.

„1990, a rendszerváltozás után is érdekes megfigyelni, hogy ki mire használja a két fogalmat. Több író, így Szilágyi István, Kovács András Ferenc is felteszi a kérdést: vajon szükség van-e egyáltalán a jelzőkre? Nem lenne-e egyszerűbb, ha magyar irodalomként használnák a fogalmat? Szilágyi István azt mondta, ő magyar írónak tartja magát – ez érthető és természetes reakció az addigi évtizedek történéseire, hisz megnyílt a lehetőség, hogy egységében láthassuk a magyar irodalmat” – mondta az irodalomtörténész.

Hozzátette, akik ebben az időszakban mégis kiteszik a jelzőt, azok az „erdélyi” jelzőt teszik ki. „Erdélyi” – ez egyfajta visszatalálás a két világháború közötti szóhasználathoz, de közben terhelődött olyan tartalmakkal, melyek ellen néhányan tiltakoztak. Mondván, hogy az érzelmi, mitikus töltetek tulajdonképpen elvárásokat ébresztenek a fiatal szerzők iránt, melyeknek ők nem akarnak megfelelni” – mondta Balázs Imre József.

Kötet az önmagát kereső emberről, egyházról

A könyvvásár keretében mutatták be online Visky István lelkipásztornak A századik című kötetét, amely a kolozsvári Koinónia kiadónál látott napvilágot. A szerző a bemutatón azt mondta, hogy a kötet műfaját a homília és haiku közöttiként határozná meg, tulajdonképpen esszéket írt.

Idézet
„Az esszében nincs meg az a kényszer, hogy választ kell adni mindenre. Fontosnak tartom, hogy kérdések nyitva maradjanak. Az egyház mindig kijelentő módban, „frontálisan” van jelen a világban. Én ezzel a könyvvel „lejöttem a szószékről”, és leültem a mai emberrel beszélni, hogy együtt próbáljunk megérteni valamit”

– fogalmazott a könyv szerzője.

Kifejtette, A századik című kötet nemcsak az önmagát kereső emberről, de az önmagát kereső egyházról, lelkipásztorról is szól, egyfajta kísérlet arra, hogy „ne kijelentő módban beszéljünk, hanem együtt tegyünk fel kérdéseket”. Visky István úgy fogalmazott, könyve nem „áhítatos könyv”, nem „lelkizik” benne, – bár egy lelkipásztortól általában ezt várja el a társadalom – hanem inkább gondolkodni, töprengeni hív, a rációt keresi.

Idézet
„Manapság hiányzik a világból az észszerűség és józanság, annak ellenére, hogy világunk tele van hittel. Ma az is hit kérdésévé vált, hogy van-e vírus vagy nincs, de a politikai bal- vagy jobboldaliság pont úgy hit kérdése. Rengeteg hit van a mai világban, de józanság kevés.

A könyv arra tesz kísérletet, hogy az észszerűség alapján tekintsünk az istenkeresésre” – mondta a szerző. Úgy fogalmazott, könyve olyan kérdéseket tesz fel, hogy Istent keresni észszerű-e, hinni észszerű-e, önmagunk posztmodern magányában hinni mennyire észszerű?

„Isten jelenlétéről, a rajtunk túl lévő dolgokról igyekszik beszélni a könyv. Az egyház manapság szét van szakadva, rengeteg hit, dogma létezik. A kereszténység önmagával foglalkozik, az egyes egyházak is, vagy rossz esetben azt keresik, hogy mi a „rossz” más egyházakban. És közben elfelejtjük a közös ügyet, hogy a kereszténységnek legyen egy közös üzenete a világ felé” – fejtette ki a kötet szerzője az online könyvbemutatón.

 

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra