Behatárolhatatlan a néptánctanulás – Drimba Máté, a Nagyvárad Táncegyüttes tagja az év legényes táncosa díjról

Behatárolhatatlan a néptánctanulás – Drimba Máté, a Nagyvárad Táncegyüttes tagja az év legényes táncosa díjról

A békéscsabai Drimba Máté immár harmadik évadát tölti a Nagyvárad Táncegyüttesnél

Fotó: Nagyvárad Táncegyüttes

Rangos nemzetközi néptáncversenyen nyerte el az év legényes táncosa díjat Drimba Máté, a Nagyvárad Táncegyüttes tagja. A 25 éves békéscsabai fiatalember immár három éve tagja a váradi társulatnak, a díjat élete eddigi legnagyobb szakmai elismerésének tartja.

Kiss Judit

2020. december 13., 09:212020. december 13., 09:21

Drimba Máté, a Nagyvárad Táncegyüttes tagja első helyezést ért el, az év legényes táncosa díjat kapta meg a budapesti Bartók Táncegyüttes meghirdette Tedd ki a pontot! elnevezésű, online tartott nemzetközi versenyen.

Japánból is versenyeztek

A 25 éves táncos békéscsabai, de hosszabb ideje Romániában tartózkodik: Kolozsváron végezte geológusi tanulmányait, és immár három éve tagja a Nagyvárad Táncegyüttesnek. Megkeresésünkre úgy értékelt, a most kapott díj élete legnagyobb elismerése, bár már kilenc éve jár néptáncversenyekre.

Idézet
Nagy mérföldkő ez a díj számomra, olyan szakmai verseny ez ugyanis, amellyel korábban nagy nevű táncosok tudását ismerték el”

– mondta Drimba Máté. A versenyt szervező Bartók Táncegyüttest 1958-ban alapították, a nemzetközi legényesversenyt idén immár 23. alkalommal tartották, de párostánc-kategóriában is összemérték tudásukat a jelentkezők. A zsűri a következő szempontokat tartotta szem előtt: a versenyzőknek az adatközlők felvételen rögzített táncát pontosan, stílusosan kellett reprodukálniuk, számított a tánctechnika, az előadásmód. Drimba Máté azt is elmondta, tudomása szerint a legényes kategóriában 15-en versenyeztek, és mindkét kategóriában jelentkeztek Japánból is versenyzők.

Geológus és hivatásos néptáncos

Felvetésünkre, miszerint nem gyakori, hogy valaki magyarországiként úgy dönt, erdélyi vagy partiumi társulatnál dolgozzon, a fiatal táncos azt mondta, ő

régóta vonzódik Erdélyhez, a családjával már kisgyerekkorában gyakorta ellátogatott ide, Nagyváradot pedig nagyon szereti.

„Geológia szakos egyetemistaként »áthallgattam« Kolozsvárra egy fél évre. Most is egyetemre járok: a nyíregyházi táncművészetire, táncos és próbavezetői szakra. Közben a Nagyvárad Táncegyüttes tagja vagyok, ez immár itt a harmadik évadom” – mondta Drimba Máté. Mint fogalmazott, most már biztos, hogy aktív ifjúkorában a néptáncosi hivatást választja, nem pedig a geológusit. Egyébként úgy került Váradra, hogy az egyik barátját elkísérte egy sepsiszentgyörgyi táncfellépésre, és ott ismerkedett meg váradi táncosokkal.

Galéria

Fotó: Nagyvárad Táncegyüttes

Kérdésünkre, hogy mely régiók néptáncainak „nyelvét” beszéli, a fiatal táncos azt mondta, ebből a szempontból nem lehet behatárolni a tudást, csak az idő korlátozza azt, hogy az ember mit tanul meg.

„Tizenegy éve kezdtem táncolni, így még nem tanultam meg valamennyi Kárpát-medencei táncot, de nagyon szeretem, amikor új táncokat lehet tanulni. Egyébként a régi adatközlők táncait archív felvételek örökítik meg, ezekről szoktam tanulni a táncokat” – mondta Drimba Máté.

Azt is kifejtette, a mostani verseny kötelező tánca a mérai Berki Ferenc „Árus” tánca volt, ennek alapján kellett felkészülniük a versenyzőknek. „Amikor a Berki Ferenc táncával találkoztam, első pillanatban beleszerettem a táncstílusába” – mondta Drimba Máté. Berki Ferenc „Árus” (1931–1995) a Kolozs megyei Méra hírneves cigánymuzsikusa volt. Amint a Kriza János Néprajzi Társaság honlapján szerepel, Kalotaszeg egyik legsokoldalúbb muzsikusaként, énekeseként, tehetséges mesélőként és fantasztikus táncos egyéniségként tartják számon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 15., hétfő

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban

Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban
2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok