„Apró mozaikokból mindenkiben összeáll kicsit a Kárpát-medence”. Erősödik a fiatal magyar kutatók kapcsolati hálója

A Sapientia Hungariae Alapítvány által működtetett Collegium Talentum tehetséggondozó program résztvevői május végén-június elején találkoztak a felvidéki Eprestetőn •  Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum

A Sapientia Hungariae Alapítvány által működtetett Collegium Talentum tehetséggondozó program résztvevői május végén-június elején találkoztak a felvidéki Eprestetőn

Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum

Hogy mi köti össze, hozza közös nevezőre az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar fiatal kutatókat – tevékenykedjenek akár a természettudományok, társadalomtudományok, bölcsészettudományok, számítástechnika területén –, arra a Collegium Talentum (CT) program ad választ, amelynek keretében kiépülhet a mesterképzésesek és doktoranduszok hálózata, személyes kapcsolatrendszere. A fiatal kutatók számára a napokban tartottak találkozót a felvidéki Kassa mellett, ahol a Krónika munkatársa többeket is kifaggatott, hogyan értékeli, mi a legfőbb hozadéka annak, hogy részt vehet a projektben.

Kiss Judit

2024. június 04., 10:082024. június 04., 10:08

2024. június 04., 12:072024. június 04., 12:07

Majdnem nyolcvan Kárpát-medencei – erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági – magyar doktorandusz és mesterképzéses hallgató találkozott május végén-június elején a felvidéki Kassa melletti Eprestető (Jahodna) üdülőtelepen. A budapesti székhelyű Sapientia Hungariae Alapítvány immár 2017 óta szervezi a Collegium Talentum tehetséggondozó programot, így ösztönözve a magyar doktoranduszok szakmai kiteljesedését, és nem utolsósorban azt, hogy kiépülhessen, fennmaradhasson a Kárpát-medencei fiatal magyar kutatók hálózata.

„Közös nevezőre” jutnak az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar fiatal kutatók a Collegium Talentum program keretében •  Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum Galéria

„Közös nevezőre” jutnak az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar fiatal kutatók a Collegium Talentum program keretében

Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum

A Sapientia Hungariae Alapítvány célja a határon túli magyarság felsőoktatásának fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenység támogatása. A Collegium Talentum ösztöndíjprogram hatóköre a Kárpát-medence teljes magyar nyelvterületére kiterjed, a Kassa mellett szervezett találkozó légkörén egyértelműen érződött, hogy a fiatal kutatók jó hangulatú, derűs eszmecseréjéről van szó. A reál és humán szakterületeket fele-fele arányban képviselték a doktoranduszok, Erdélyből 52, Felvidékről 11, a Vajdaságból 4, Kárpátaljáról 8, Muravidékről (Szlovéniából) egy fiatal kutató érkezett a felvidéki találkozóra. A természettudományok, társadalomtudományok, bölcsészet, számítástechnika területein vizsgálódnak a mesterisek és doktoranduszok, többek közt a pedagógia, mérnöki tudományok, informatika, pszichológia, kémia, történelem, fizika, teológia, színháztudomány területén – összegzett Kovács Imola, a Collegium Talentum programigazgatója.

Kovács Imola, a Collegium Talentum programigazgatója •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Kovács Imola, a Collegium Talentum programigazgatója

Fotó: Kiss Judit

„Szeretném, ha megmaradna a művelt magyar embereknek ez a fiatal hálózata, amelynek tagjai remélhetőleg szerte a Kárpát-medencében dolgoznak majd – ezt szolgálja a Collegium Talentum. És a kapcsolati háló erősítése e tekintetben is nagyon lényeges.

Én magam is részben a tudományos kapcsolataimnak köszönhetem azokat a sikereket, amiket elérhettem. Aki pedig megszerzi a doktori fokozatot, jogosult arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja legyen” – biztatta a majdnem 80 fiatal kutatót Závodszky Péter Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Sapientia Hungariae Alapítvány kuratóriumi elnöke. Závodszky Péter érdekfeszítő, ugyanakkor mindenki számára érthető előadást tartott a konferencián az immunrendszerről, „szervezetünk első védvonaláról”.

Závodszky Péter Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Sapientia Hungariae Alapítvány kuratóriumi elnöke az immunrendszerről tartott előadást a konferencián •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Závodszky Péter Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Sapientia Hungariae Alapítvány kuratóriumi elnöke az immunrendszerről tartott előadást a konferencián

Fotó: Kiss Judit

Tonk Márton, a Collegium Talentum egyik szakmai vezetője, a Sapientia – EMTE rektora, a Sapientia Hungariae Alapítvány kurátora elmondta, a program minden bizonnyal a Kárpát-medencei tehetséggondozás és oktatói-kutatói elitképzés egyik „koronaékszere”.

„Argumentumként elég rátekinteni a program elmúlt évtizedes statisztikáira, melyekből azt olvashatjuk ki, hogy a CT-kollégisták bő 70 százaléka erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai felsőoktatási intézmények magyar nyelvű képzéseinek utánpótlásává, alapállású oktatóivá vált. E tekintetben a program egyértelmű misszióval és profillal rendelkezik, melyhez ugyanilyen súllyal adódik hozzá a Kárpát-medencei »networking«, azaz a nemzeti közösségi céljainkra is érzékeny fiatal oktatói-kutatói hálózat megteremtésére törekvés” – fogalmazott Tonk Márton.

Weiszburg Tamás geológus, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója a Collegium Talentum program egyik szakmai vezetője •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Weiszburg Tamás geológus, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója a Collegium Talentum program egyik szakmai vezetője

Fotó: Kiss Judit

Weiszburg Tamás geológus, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója a Collegium Talentum program egyik szakmai vezetője. Weiszburg a korábbi években a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia szakán is oktatott, jelenleg a Sapientia EMTE kolozsvári karának környezettudomány szakán is tanít. Kérdésünkre arról beszélt, mi a jelentősége a Collegium Talentum programnak szakmailag, perspektivikusan és a közösségformálás szempontjából. „Fiatal, tehetséges, motivált, kíváncsi fiatalokról van szó, akik alapvetően doktoranduszok, de vannak mesterszakos, szenior mesterszakos hallgatók is, több országból. Úgy látom, hogy a Collegium Talentum azt a közeget nyújtja a fiataloknak, amit a normál egyetemi, doktori iskolás közegük nem tud nekik megadni, de nem is célja ezt nyújtani. A doktori képzés szintjén tudományos szempontból nincs közvetlenül jelentősége annak, hogy ki milyen ajkú. A tudomány nemzetközi, toleráns, ez fontos kiemelni” – mutatott rá Weiszburg Tamás.

Hozzátette, ezek a hallgatók a Kárpát-medence országainak különféle iskolarendszereiből érkeznek, ahol tanulmányaik elején valószínűleg teljes mértékben magyarul oktatták őket, aztán egyre szűkült a sáv az anyanyelv használata szempontjából.

„Egy doktori iskolában az a normális, hogy ott sokszor az angol nyelvet – vagy persze a románt, szlovákot, szerbet, magyart használják. Fontos kiemelni, hogy a tudománynak nincsen nemzetisége, viszont ezek a fiatalok kor, kíváncsiság, nyitottság, tudomány iránti érdeklődés tekintetében hasonlóak. Ebben a programban az anyanyelv a kapocs, az összetartó szempont,

vagyis az, hogy anyanyelvükön tudnak eszmét cserélni »hasonló cipőben« járó fiatal kutatókkal. Ugyanakkor óriási többlet, hogy olyan közösségi élményben lehet részük, amilyent ebben a formában nem tudnak nyújtani számukra saját doktori iskoláik” – mutatott rá a szakmai vezető. Mint mondta, ő magyarországi egyetem oktatója, és tudja, hogy az ottani doktori iskolák sem adnak ilyen közösségi élményt a magyarországi diákoknak. Hozzátette, az is többlet értéket ad ennek a programnak, hogy mondjuk egy romániai, szlovákiai doktorandusz ily módon beleláthat más országok doktori képzéseibe, plusz információkat kaphat,

így ezekből a mozaikokból mindenkiben egy kicsit összeáll a Kárpát-medence.

Úgy fogalmazott, jelenleg hiányoznak a programból a magyarországi fiatal kutatók, tehát most a képzés egyfajta „lyukas Kárpát-medence”, de jó lenne, ha forrás juthatna arra, hogy az anyaországiak is bekapcsolódhassanak.

„Ha a kutatói pályád egy dal címe lenne” – a fiatal kutatók találkozója jó hangulatúnak, oldottnak, játékosnak bizonyult •  Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum Galéria

„Ha a kutatói pályád egy dal címe lenne” – a fiatal kutatók találkozója jó hangulatúnak, oldottnak, játékosnak bizonyult

Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum

„A tudomány nagyon izgalmas dolog. Saját magát csupa nagybetűvel írja, és ez egyfelől nagyon jó, hiszen óriási szükség van rá. De azért azt is látjuk, hogy mára úgymond professzionalizálódik a szó nem feltétlenül jó értelmében: szakmává, bizonyos értelemben, bizonyos területeken pedig üzletté válik. A Collegium Talentumban részt vevők tudományos karrierjük elején vannak, van saját témavezetőjük, doktori iskolájuk, ami erős nyomást gyakorol rájuk. Haladnak előre, teljesíteniük kell egy szűk területen, viszont itt ösztönzést kapnak valami másra is” – fejtette ki a szakmai vezető. Mint kifejtette, a programnak köszönhetően a fiatal kutatók szélesebb kitekintést kaphatnak a világra,

hogy ne csak legjobb értelemben vett professzionális tudományos szakmunkások legyenek, hanem valódi értelmiséggé váljanak, és a programnak köszönhetően erre vonatkozóan nem csak megerősítést kapnak, hanem konkrétan egy nagyszerű kapcsolati hálót.

„A Kárpát-medencében kifeszülő, egy generációt árfogó kapcsolati háló ez, ami fontos lehet húsz év múlva, de már most is lényeges a vezető magyar értelmiségiek hazájukban maradásában” – mutatott rá Weiszburg Tamás. A négynapos találkozó számos közösségépítő, helyszínmegismerő és szakmai programot sorakoztatott fel Kassán és környékén. Több résztvevőt is megkérdeztünk, hogyan értékeli, mi a legfőbb hozadéka annak, hogy részt vehet a projektben. Mindannyian kiemelték, nagyra értékelik a magyar doktoranduszok, mesterisek hálózatának meglétét és erősítését, de természetesen a szakmai ösztönzést is.

Kampó Ildikó a kárpátaljai Nagyszőlősről érkezett a találkozóra. Beregszászon végezte a földrajz szakot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, most a Pécsi Tudományegyetem doktori jelöltje •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Kampó Ildikó a kárpátaljai Nagyszőlősről érkezett a találkozóra. Beregszászon végezte a földrajz szakot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, most a Pécsi Tudományegyetem doktori jelöltje

Fotó: Kiss Judit

Kampó Ildikó a kárpátaljai Nagyszőlősről érkezett. Beregszászon végezte a földrajz szakot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, most a Pécsi Tudományegyetemen végzi a Phd-t, azaz doktori jelölt 2023. szeptember 15. óta. Kérdésünkre elmondta, 2023-ban másodjára lett Collegium Talentum-ösztöndíjas. „Már az első ösztöndíjamkor is nagyon sokat haladtam a tudományos munkámmal, kutatásommal, megjelentek publikációim, tehát sikerült elérnem egy magasabb kutatási szintet. A program elsősorban lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatokat teremtsünk, megfelelően tudjunk haladni a kutatásunkkal, hogy például én maximálisan teljesíthessem azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy doktor lehessek.

Ha ezt megszerzem, akkor Ukrajnában egyetemi oktató lehetek, és jelenleg nagy szükség van a szakemberekre, mert a háború miatt nagy a szakemberhiány a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt, hiszen sok iskolai és egyetemi oktató elment az országból” – mondta el Kampó Ildikó.

Mint fogalmazott, a program arra is ösztönzi, hogy elérje a célját, ugyanolyan nagyon értékeli, hogy szerte a Kárpát-medencéből találkozhat magyar doktoranduszokkal. „Fontos az is, hogy ők is ugyanabban a cipőben járnak, és megtudhatjuk, hogy a miénkhez hasonló gondokat mások miként tudnak átlépni, megmutatják, hol lehet publikálni, milyen feltételek szükségesek, és ilyen értelemben önbizalomerősítő. Hogy nem vagy egyedül a gondjaiddal, a problémáiddal, tehát nagy segítség az ösztönzés.

Ugyanakkor megerősítő a program és a Collegium Talentumos közösség irányából érkező visszajelzés, ami bebizonyítja azt, hogy »rád is szükség van«” – emelte ki Kampó Ildikó.

A felvidéki Radics Rudolf az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetében oktat magyar irodalmat és módszertant, és a doktori évei alatt mindhárom évben sikeresen elnyerte a pályázatot.

A felvidéki Radics Rudolf az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetében oktat magyar irodalmat és módszertant •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A felvidéki Radics Rudolf az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetében oktat magyar irodalmat és módszertant

Fotó: Kiss Judit

Eperjes Kassától autóval félóra alatt érhető el, és nagyon kevés magyar lakja: a legutóbbi népszámlálási adatok szerint mindössze 170. Radics Rudolf elmondta, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézete felel azért, hogy a helyi magyarság kicsit megújuljon, a felsőoktatási intézet pedig a hallgatók száma alapján Szlovákia harmadik legnagyobb egyeteme. „Az egyetemnek van egy központja, amelyen belül három kisebbségi nyelven lehet tanulni. Ez egyedülálló egész Európában, illetve Szlovákián belül is, merthogy roma nyelvet és irodalmat lehet tanulni, ruszin nyelvet és irodalmat, valamint magyar nyelvet és irodalmat. Főként a keleti régióból jelentkeznek hozzánk, illetve Fülek, Rozsnyó, Rimaszombat, Királyhelmec környékéről.

A program számomra nagyon sokat ad: szakmai előrehaladás tekintetében, nagyon sok embert sikerült megismerni, sok kapcsolatot sikerült kialakítani akár Felvidéken belül is, de erdélyiekkel, délvidékiekkel, kárpátaljaiakkal is” – mondta Radics Rudolf. Hozzátette, idegennyelv-ismerete fejlesztését is a programnak köszönheti, hiszen az feltétel volt, így letehette a C1 felsőfokú angol nyelvvizsgát.

A matematika szakos Sörfőző Szügyi Judit a vajdasági Topolyáról érkezett a találkozóra •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A matematika szakos Sörfőző Szügyi Judit a vajdasági Topolyáról érkezett a találkozóra

Fotó: Kiss Judit

A matematika szakos Sörfőző Szügyi Judit a vajdasági Topolyáról érkezett. „Az idén kapcsolódtam be a Collegium Talentum munkájába, ez az első évem, és nagyon élvezem. Matematikát tanulok az Újvidéki Egyetemen, emellett tanársegédként dolgozom Szabadkán a Tanítóképző Főiskolán. Elsőéves doktoris hallgató vagyok. A program első és legfontosabb hozadéka a motiváció, az, hogy így egyértelmű kritériumokat fogalmazunk meg magunkkal szemben, és időre próbáljuk azokat teljesíteni. Amit egy év alatt megígértem a Collegiumnak, teljesítettem is. Igazából most csöppentem bele az akadémiai világba, és nagy támogatást nyújtott az, hogy itt befogadó, vidám, barátságos közösségre leltem, sikerült új ismeretségeket kötnöm – hogyha nem lennék a csapat része, akkor ez nem sikerült volna.

A harmadik pedig, hogy anyagilag is sokat jelent a támogatás, hiszen dolgozom, és a programnak köszönhetően nem kell a családi kasszából tanulásra elvenni a pénzt” – mondta a vajdasági fiatal kutató.

Csobády Csilla a Kassai kerület Rozsnyói járásában fekvő Jabloncáról érkezett, Nyitrára jár a Konstantin Filozófus Egyetem közép-európai tanulmányok karára, most másodéves doktorandusz, kutatási témája az a helynevek gyűjtése. Magyar nyelv és irodalom és biológia tanári szakon végzett két évvel ezelőtt, mint mondta, örült annak, hogy lehetőség nyílt jelentkezni a doktori programra.

Csobády Csilla a Kassai Kerület Rozsnyói járásában fekvő Jabloncáról érkezett, Nyitrára jár a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karára, most másodéves doktorandusz •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Csobády Csilla a Kassai Kerület Rozsnyói járásában fekvő Jabloncáról érkezett, Nyitrára jár a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karára, most másodéves doktorandusz

Fotó: Kiss Judit

„Helynév-kutatással foglalkozom, azt gyűjtöm össze, hogy egy-egy településen, főleg az én környékemen milyen helynevek , kül- és belterületi nevek használatosak, azt is vizsgálom, hogy a település lakossága mennyire ismeri ezeket a helyneveket. Helynévismereti kutatást végzek, azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a helynevek használatát – ez már inkább szociológia is” – magyarázta Csobády Csilla.

Azt is elmondta, csatlakozott a Magyar Nemzeti Helyi Névtár programba, aminek a központja Debrecenben van, abban is tevékenykedik. „A magyar doktoranduszok programjában a kapcsolati háló kialakulása nagyon értékes ösztönző erő. Én már harmadik éve vagyok ösztöndíjas és

ha a programnak vége, remélhetőleg akkor se szakítjuk meg a kapcsolatot a többiekkel. Erdélyiekkel, vajdaságiakkal, magyarországiakkal is jó viszonyt alakítottunk ki, de még felvidékiekkel is – ha ez a program nem lett volna, biztosan nem tudtunk volna egymásról, mi felvidéki magyar doktoranduszok. Mondjuk aki Komáromban kutat meg aki Nyitrán, nem lett volna ahol találkoznia, nem ismerkedhettünk volna meg” – mutatott rá Csobády Csilla.

Több mint ötven fiatal kutató vett részt a találkozón Erdélyből, köztük BBTE-s, sapientiás doktoranduszok, de a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, a kolozsvári állatorvosiról és protestáns teológiáról is érkeztek résztvevők. Közülük Marton Lászlót szólaltattuk meg, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) fiatal kutatóját, elsőéves doktoranduszát, aki 2022-ben végezte el a hat év orvosit.

Marton László a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) fiatal kutatója, szakterülete a diabetológia •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Marton László a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) fiatal kutatója, szakterülete a diabetológia

Fotó: Kiss Judit

„Rezidens státuszban a diabetológián helyezkedtem el, ott dolgozom. Öt éves lesz a képzés, ez idő alatt felügyelet alatt dolgozunk.

Közben elkezdtem tavaly a doktorit, diabetológiai, egészségügyi menedzsment és közegészségügyi témában. Amit mindenképp kiemelnék, az az, hogy a Collegium Talentum programban nagyon jó megismerni más doktoranduszokat, teljesen más területekről, teljesen más régiókból.

Az is fontos, hogy a szakmai vállalásaink teljesítése során bármilyen kérdéssel fordulhatunk a Collegium Talentum munkatársaihoz, és mindenképpen segítséget nyújt ösztönző erőt jelent” – emelte ki Marton László.

Kassa óvárosát is megtekintették a fiatal kutatók, többek közt azt a ma sörözőként működő reneszánsz épületet, amelyben Bethlen Gábor tartotta esküvőjét brandenburgi Katalinnal 1629-ben •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Kassa óvárosát is megtekintették a fiatal kutatók, többek közt azt a ma sörözőként működő reneszánsz épületet, amelyben Bethlen Gábor tartotta esküvőjét brandenburgi Katalinnal 1629-ben

Fotó: Kiss Judit

A kárpátaljaiak közül Molnár Attilával is beszélgettünk, aki jelenleg a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán doktorandusz hallgató. Biológusként végzett Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. „A biológián belül elsősorban állattannal foglalkoztam, jelenleg a levéltetvek és az invazív növények kapcsolatát kutatjuk a témavezetőmmel. A Collegium Talentum program fő hozadéka számomra, hogy egyrészt nagyon jó kapcsolatba kerülni olyan kuatókkal, akik hasonló nehézségekkel küzdenek.

A doktori képzés problémákkal is együtt jár, például a munka és magánélet összehangolása mindenkinek nehézséget okoz. Nagyon jó az ilyesmikről is elbeszélgetni a többi doktorandusszal, ezeknek a találkozóknak ez is fontos hozadéka” – mondta Molnár Attila.

A Kassa melletti Eprestetőn található síközpontban találkoztak a Kárpát-medence minden szegletéből érkező fiatal magyar kutatók •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A Kassa melletti Eprestetőn található síközpontban találkoztak a Kárpát-medence minden szegletéből érkező fiatal magyar kutatók

Fotó: Kiss Judit

Kifejtette, szintén lényeges, hogy a programban vállalásokat kell tenni, ami a kutatót arra inspirálja, hogy ezeket mindenképp teljesítse. Ő ugyanakkor azt szeretné, hogy minél inkább bekapcsolódhasson az akadémiai körforgásba és véráramba.

Fiatal kutatók eszmecseréje. A határon túli magyarság felsőoktatásának fejlesztése a Collegium Talentum program célja •  Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum Galéria

Fiatal kutatók eszmecseréje. A határon túli magyarság felsőoktatásának fejlesztése a Collegium Talentum program célja

Fotó: Gödri Csilla/Collegium Talentum

A Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által finanszírozott Collegium Talentum program keretében pályázat útján juthatnak a doktoranduszok a havi 100 000 forintos támogatáshoz, az erre vonatkozó részletek a Collegium Talentum (ct.sha.hu) oldalán találhatóak. A fiatal kutatók témavezetőit (tutorait) is támogatja a program: az egyetemi oktatók egy tanévben 500 000 forintot kapnak munkájukért.

korábban írtuk

Kitüntette Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját a Magyar Tudományos Akadémia
Kitüntette Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját a Magyar Tudományos Akadémia

Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját is kitüntették Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 197. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 06., péntek

Csökkentett költségvetése dacára bizakodva vág neki új évadának a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bár felére csökkentették a költségvetését, hét premiert és két fesztivált tervez most kezdődő, 2024-25-ös évadában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Csökkentett költségvetése dacára bizakodva vág neki új évadának a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2024. szeptember 05., csütörtök

Kallós Zoltánra emlékezik, egyéni formavilágot kínál az új néven működő Háromszék Táncszínház

Új névvel indítja 2024/25-ös évadát, Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a sepsiszentgyörgyi társulat.

Kallós Zoltánra emlékezik, egyéni formavilágot kínál az új néven működő Háromszék Táncszínház
2024. szeptember 05., csütörtök

„Há igen”: számos erdélyi moziban vetítik Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmjét

Szeptember 13-án tartják Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmdrámájának a romániai mozibemutatóját. A kolozsvári premier előtti vetítésen a film alkotóival is találkozhat a közönség.

„Há igen”: számos erdélyi moziban vetítik Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmjét
2024. szeptember 04., szerda

Műkincsekben megelevenedő költő és forradalmár: látogatás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban

Eredeti, eddig kiállítatlan műtárgyanyag látható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című tárlatában, amely a korábbi kiállításokkal ellentétben új koncepcióval az életrajz helyett Petőfi Sándor szövegeire épít.

Műkincsekben megelevenedő költő és forradalmár: látogatás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban
2024. szeptember 04., szerda

Az angol és orosz irodalom remekműveiből készült előadásokat visz színre új évadában a szatmári társulat

Három nagyszínpadi bemutatóval, változatos kínálattal várja közönségét az új évadban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata.

Az angol és orosz irodalom remekműveiből készült előadásokat visz színre új évadában a szatmári társulat
2024. szeptember 03., kedd

Először a Váradi Regestrumban említették a most feltárt települést

Nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén, ahol a Déri Múzeum régészei 2022 augusztusától 2024 áprilisáig végeztek feltárásokat 13,5 hektáron.

Először a Váradi Regestrumban említették a most feltárt települést
2024. szeptember 03., kedd

Tizenkét fiatal erdélyi alkotó filmje versenyez a Filmgaloppon

A Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle idei versenyprogramjába 12 fiatal erdélyi magyar filmes alkotása került be.

Tizenkét fiatal erdélyi alkotó filmje versenyez a Filmgaloppon
2024. szeptember 02., hétfő

A 19 éves Arany János titkolt vándorszínészéletéről készül film Bolond Istók címmel (VIDEÓ)

Új magyar film készül Bolond Istók címmel, az alkotás az alig 19 éves Arany János vándorszínészként töltött fél évét követi nyomon.

A 19 éves Arany János titkolt vándorszínészéletéről készül film Bolond Istók címmel (VIDEÓ)
2024. szeptember 02., hétfő

Piszkos Fred története és a Chicago című musical a temesvári színház új évadának kínálatában

Közönségsiker-gyanús évadot nyit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: többek közt a Chicago című nagy sikerű musical és a Piszkos Fred, a kapitány regény adatációja is szerepel a kínálatban.

Piszkos Fred története és a Chicago című musical a temesvári színház új évadának kínálatában
2024. szeptember 02., hétfő

Budapesten és Szatmáron turnézik Iráni konferenciájával a sepsiszentgyörgyi színház

Turnéra indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, Budapesten és Szatmárnémetiben is bemutatja Ivan Viripajev Iráni konferencia című darabját Bocsárdi László rendezésében.

Budapesten és Szatmáron turnézik Iráni konferenciájával a sepsiszentgyörgyi színház