A Pro Art Galériában tartott megnyitón Madaras Szilárd, a szervező Görög Joachim Egyesület vezetője elmondta, a négynapos rendezvénysorozattal tisztelegni kívánnak a száz éve várossá vált település és az örmény közösség előtt, amelynek meghatározó szerepe volt a település fellendülésében.
Becsek Garda Dezső történész előadásából többek közt megtudhatták a jelenlévők, honnan ered a ma is használatos „örmény hajnal” kifejezés. A 17. században Moldvából Gyergyószentmiklósra telepedett örménység szerves része lett az itt élő székely közösségnek, ám jó kereskedőkként rövid idő alatt monopolhelyzetbe kerültek. Az akkori közigazgatási hatóság – hogy valamelyest fékezze az örmények gazdasági terjeszkedését – megtiltotta számukra, hogy 9 óra előtt kipakolják portékáikat a piactérre. A rendelkezést nem sikerült betartatni, ugyanis rövid időn belül kiderült, hogy a hajnalban helyet foglaló székely árusok az örmények portékáit kínálták a piacon. Ám azóta is Gyergyóban a 9 óra az örmény hajnalt jelenti. Becsek Garda előadásában arra is kitért, hogy az évszázadok során főleg az erdővásárlásból tekintélyes vagyonra szert tett örménységet sújtotta leginkább az első világháború utáni földtörvény, majd az államosítás. „A jelenlegi földtörvénynek is ők az áldozatai” – hangoztatta a történész.
Becsek Garda Dezső előadása után Veress Ilka szociológus Etnikaiidentitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében címmel tartott előadást, majd a Budapesten élő David Yengibaryan harmonikaművész örmény népzenei elemeket tartalmazó virtuóz előadásával kalauzolta el a hallgatóságot a távoli őshazába. A „virtuális utazás” fotókiállítással folytatódott, melynek során Zárug Béla és Katalin mutatta be azokat a helyeket, ahová valamennyi elszármazott örmény vágyik. Szombaton a Pro Art Galériában 17 órától Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét ismertették, a vasárnapi búcsús szentmisét követően pedig Gyergyószentmiklós első polgármestere, Orel Dezső tiszteletére avattak emléktáblát.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.