A nagyváradi Szigligeti Színház Dürrenmattnak Az öreg hölgy látogatása című, talán legismertebb darabját mutatta be
Fotó: Vigh László Miklós/ Szigligeti Színház
Túlzásoktól mentes, érett alakítást nyújtanak a nagyváradi Szigligeti Színház művészei a társulat legújabb produkciójában. Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabját Novák Eszter rendezte, a produkciónak szerdán tartották a premierjét.
2021. november 19., 11:052021. november 19., 11:05
Friedrich Dürrenmatt svájci német író a huszadik századi drámairodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője, műveinek bemutatása ünnepnek számít nem csupán az előadó színházak, de a közönség számára is. Nem véletlen, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház Az öreg hölgy látogatása című, talán legismertebb darabját jutalomjátékul választotta két vezető színészének évfordulója alkalmából: a női főszereplő Claire Zachanassiant játszó Fábián Enikő negyven éve, a férfi főszereplő Alfred Illt alakító ifj.Kovács Levente pedig három évtizede tiszteli meg jobbnál jobb alakításokkal a színházbarát váradi közönséget.
Az ünnepi darabválasztás azért is érdemel külön kiemelést, mert a szerző népszerűségének dacára a színházak aránylag ritkán kerítenek sort színműveinek bemutatására, az ókori görög, illetve a reneszánsz és klasszicista művekhez hasonló, igazi erőpróbát jelentő komplexitásuk miatt: az említett alkotások úgymond nehézségét épp a már-már legegyszerűbb emberi tulajdonságok hiteles eljátszásának feltétele jelenti. Ebből a szempontból
És hiába is szól a bosszú ellen még népi bölcsesség is (a román mondásra gondolok, mi szerint Răzbunarea e arma prostului, vagyis a bosszú a buta ember fegyvere), alig hiszem, hogy van olyan, aki élete során ne tapasztalta volna meg a bosszú szükségét, illetve az elkövetés örömét.
Az öreg hölgy akkor tér vissza szülőhelyére, amikor már biztos abban, hogy be tudja teljesíteni elhatározását, vagyis megvan az a pénz, amivel rá tudja venni a güllenieket, végezzenek Alfred Illel. Nem gyűlöletből teszi, épp ellenkezőleg: használt holmikként lecserélgetett férjei sugallják, hogy valójában még mindig a néhai első szerelme az igazi érzés, aki számára viszont ő talán már régen sem számított túl sokat. És tulajdonképpen önmagát, az egész életén át hordozott egyetlen szerelmet akarja megbosszulni, mivel csakis a másik halála révén remélheti az érzelmi megnyugvást.
A Novák Eszter rendezte előadásban Fábián Enikőnek tökéletes játékával
Ifj. Kovács Levente alakítása is nagyon tetszetős, különösen időnkénti tétovaságai, amivel érzékeltette, hogy valójában nem érti, miért kell egy ennyire régi ügyet most ilyen élesre kihegyezni. Végig abban reménykedik, hátha tréfa az egész, hátha jelen lévő felesége és két felnőtt gyermeke semlegesíteni tudják a beígért horribilis pénzjutalmat, Claire pedig, amilyen váratlanul érkezett, ugyanúgy el is tűnik, s az élet megy majd tovább. Nem igyekszik körberajongani hajdani szerelmét, benne a régi találkák helyei mit sem ébresztenek fel, hisz ő azóta is Güllenben él, és már régen túlesett a valamikori történéseken. Sőt, időnként mintha csodálkozna is, hogy lehet valaki érte, egy komoly, családos, idős emberért annyira oda. De szép lassan csak beszívja sejtjeibe azt, ami vár rá, és mintegy követve a közösség akaratát, elfogadja a halált.
A gülleniek színpadi jelenléte viszont a főszereplők ízléses mértéktartásával szemben túl harsányra sikerült.
A túlmozgások nem adtak semmit hozzá az alapgondolathoz, inkább hígították az igazi nagy drámai művekre jellemző és tulajdonképpen kötelezőnek is mondható feszültséget, amit aztán a gülleni vezető egyéniségek, a polgármester Kardos M. Róbert, a plébános Dimény Levente, a tanár Hunyadi István és a rend-őr Molnár Júlia igyekeztek minél inkább helyrehozni.
Ugyanez mondható el a Claire kíséretében lévő inasról (Dobos Imre), a férjekről (Hajdu Géza, Szabó Eduárd és Scurtu Dávid), valamint a rablógyilkos szolgákról (Csatlós Lóránt és Kiss Csaba) és a vak eunuchokról (Balogh Attila és Kocsis Gyula) is: túlzásoktól mentes, érett alakítást nyújtottak. A látványterv is nagyon megfelelt az egyetemességet sugalló rendezői elképzelésnek, az ízlésesen stilizált jelmezek (Kiss Zsuzsanna munkája) csakúgy, mint a tágas, a bizarrság határán mozgó, Zeke Edit tervezte díszletek.
Tehát röviden: élmény volt a váradi Dürrenmatt-bemutató, és előreláthatólag hosszú előadás-sorozatig ér el, amivel a közönség hálálja majd meg a művészek egyéni és közös munkáját.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!