A Temes megyében található Csávossy-mauzóleum megmentésére tett kísérletek mindeddig forráshiány miatt meghiúsultak
Fotó: Wikipédia
Évtizedek óta pusztul a Temes megyei Papdon található Csávossy-mauzóleum, amely a bánsági magyar nemesi család sírhelyeként és katolikus templomként is szolgált. Aurel Lup alpolgármester a Krónikának elmondta, bár a mauzóleum helyreállítására több próbálkozás történt, a leromlott állapotú klasszicista épület megmentésére tett kísérletek mindeddig forráshiány miatt meghiúsultak, pedig sürgős beavatkozás nélkül végleg összeomolhat a térség leglátványosabb műemléképülete.
2025. június 19., 19:182025. június 19., 19:18
Felcsillant a remény, hogy megmenekülhet a teljes pusztulástól a Temes megyei Papdon található Csávossy-mauzóleum. A bánsági nemesi család által a 20. század elején épített, jelenleg romos állapotú katolikus templom − mely a Csávossyak temetkezési helyéül is szolgált − helyreállítására már több ízben is próbáltak finanszírozást találni, mindeddig sikertelenül. Most a megyei tanács venné gondozásába a Csene községhez tartozó Papdon (Bobda) található, klasszicista stílusban épült műemlék templomot, és a tervek szerint bekerülne a térség kulturális örökségének megőrzését és fejlesztését célzó stratégiai programba. Aurel Lup, a Temesvártól nyugatra, a szerb határ szomszédságában található Csene község magyar felmenőkkel is rendelkező alpolgármestere a Krónikának elmondta, a rendkívül romos állapotban található templom és sírhely néhány éve került az önkormányzat birtokába azt követően, hogy a Temesvári Római Katolikus Püspökség lemondott az esztergomi bazilika mintájára épült mauzóleumról.
így néhány éve átadta a műemlék épületet az önkormányzatnak” – mondta lapunknak az alpolgármester. Hozzátette, az egyház eredetileg csak magát a mauzóleumot és körülötte mintegy kétméternyi területet adományozott volna az önkormányzatnak, azonban ekkora területen még a felújítások sem lennének kivitelezhetőek, így hosszas tárgyalásokat követően sikerült elérni, hogy ne csak a műemlék templomot, hanem az ahhoz tartozó 4-5 ezer négyzetméternyi területet is megkapja a polgármesteri hivatal.
A 2010-es évek elején a kupola még állt a mauzóleum tetején
Fotó: Wikipédia
A közelmúltban számos kísérlet történt a mauzóleum megmentésére, az egyre romosabb épületet 2021-ben a később uralkodóvá előlépett Károly herceg által is támogatott Ambulanța pentru Monumente műemlékvédő egyesület önkéntesei kitakarították, rá egy évre az Asociația Prin Banat (Bánságért Egyesület) önkéntesei állagmegóvó munkát végeztek, azonban nézeteltérések adódtak a helyi önkormányzat és a műemlékmentők között, így a munkálatok félbemaradtak.
Bánsági nemesi családoknak állít emléket az a kiállítás, amely Temesváron látható a Mária Terézia-bástyában. Marius Cornea, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta, a tárlaton ismertetett nemesi életutak a mai kor embere számára is hordoznak üzenetet.
„Az évek során a műemlékvédők jöttek-mentek, felmérték az épület állapotát, megállapították, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, különben menthetetlenné válik az épület,
– panaszolta Aurel Lup alpolgármester. Mint fogalmazott, az önkormányzat számos kérést nyújtott be Bukarestben a kulturális, valamint a fejlesztési minisztériumhoz, az országos műemlékvédelmi hatósághoz annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a mauzóleum megmentésére, de eddig nem jártak sikerrel, pedig sürget az idő, ugyanis egy szélvihar következtében a kupolarésznél a tetőszerkezet elmozdult közel egy méterrel, és a templom teljesen nyitottá vált. Rámutatott, a falak állapota a helyszíni felmérések szerint még menthető, szerkezeti károsodás nem keletkezett, de a beázás, az időjárás és a galambok okozta romlás egyre erőteljesebb. Hozzátette, a felújítási munkákhoz szükséges finanszírozás egyelőre nem áll rendelkezésükre, ha találnak rá forrást, elsődleges céljuk az állagmegóvás lenne, szeretnék megakadályozni, hogy az épület állapota tovább romoljon. Aurel Lup arról is beszélt, hogy az elhagyatott mauzóleum menedékhelyévé vált a környék hajléktalanjai számára, itt keresnek védelmet az eső és szél elől, és „borzalmas állapotban” van miattuk is a templom belseje.
A szerb határ közelében található Papdon a Csávossy nemesi család épített mauzóleumot a 20 század elején az esztergomi bazilika mintájára
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Banat / Facebook
„A Csávossy-mauzóleum a település legjelentősebb műemléke és egyben a környék egyik legértékesebb történelmi épülete. Abban bízunk, ha sikerül megmenteni a megyei tanács segítségével, megfelelő turisztikai és marketingstratégiával akár idegenforgalmi vonzerővé is válhat majd a mauzóleum” – magyarázta az alpolgármester. Arra a kérdésünkre, hogy a helyiek hogyan viszonyulnak a magyar vonatkozású épített örökséghez, az alpolgármester elmondta,
„A helyi emberek érdeklődnek a műemlék sorsa iránt, de csalódottak, hogy bár lenne lehetőség rá, a hatóságok tétlenül nézik, míg lepusztul teljesen a mauzóleum. Tárgyaltunk már arról, hogyan lehetne helyreállítani legalább a kupolát, felmerült, hogy akár egy nagy daruval eltávolíthatnák a megsérült részeket, és a falu mestereinek a közreműködésével helyreállíthatnánk és visszahelyezhetnénk azokat, de eddig ezek a tervek csak beszélgetések szintjén maradtak” – mondta az alpolgármester. Megjegyezte, a papdiak korábban is próbáltak tenni az épületért,
Az alpolgármester elmondása szerint a tősgyökeres papdiak még ismerik a Csávossy család történetét, főleg az idősebb generáció tagjai emlékeznek még a kastélyra, amely valaha a mauzóleummal szemben állt, a szépen rendezett udvarra, az istállókra. Hozzátette, Papdon csupán egy magyar nemzetiségű család él, de ők sem beszélnek már magyarul, Csene községben pedig a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 2670 lakosból 234-en vallották magukat magyarnak, a település iskolájában 1−4. osztályos magyar tagozat is működik. „Sajnos katolikusok is igen kevesen vannak már a településen, havonta egyszer jön ide a pap misét tartani, pedig igény lehet, hogy lenne arra, hogy több alkalommal találkozzanak.
– mondta az alpolgármester.
A mauzóleum homlokzatán a „Divinum auxilium maneat semper nobiscum” (Isten segítsége legyen mindig velünk) könyörgés olvasható
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Banat / Facebook
A Csávossy család a 19. században telepedett le a Bánságban. Piedlhauser Ignác − aki később Csávossyra magyarosította a nevét − Csávoson, majd Papdon is uradalmat vásárolt. Fia, Csávossy Gyula az 1860-as években kezdett építkezésbe, negyvenkét szobás kastélyt, vele szemben pedig nagyszabású családi sírboltot álmodott meg.
Timpanonok és kupolák díszítik; homlokzatán a „Divinum auxilium maneat semper nobiscum” (Isten segítsége legyen mindig velünk) könyörgés olvasható. Harangjait Novotny Antal temesvári műhelyében öntötték, festett üvegablakait Münchenből rendelték. Az épület 300 fő befogadására alkalmas, ami megfelel Papd építéskori teljes katolikus lakosságának. A mauzóleumot Csávossy Gyula fia, a jezsuita szerzetesnövendék Elemér örökölte,
A kezdetben üres kripta feletti kápolnát misézőhelyként is használták. Évente ötször tartottak itt szentmisét, az évközi vasárnapokon továbbra is a szomszéd falu plébániatemplomába jártak. 1920-ban a trianoni békeszerződés következtében a birtok a Román Királysághoz került, és Elemér két öccse a földreform értelmében fel kellett hogy ossza a falu lakossága körében. 1928 októberében a templomot is átadták, majd a nevükön maradt ingatlanokat eladva Svájcba, illetve Kanadába emigráltak.
Sürgős beavatkozásra lenne szükség a tetőzet esetében, ha nem állítják helyre a kupolát, összeomolhat a műemlék templom
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Banat / Facebook
Az 1930-as években még rendszeresen miséztek a mauzóleum kápolnájában, de a második világháború után a faluval együtt feldúlták. A mauzóleumot a polgármester államosítani akarta;
A 2000-es évek elején helyi fiatalok a kriptát megrongálták, a Csávossyak csontjait szétszórták; a falu temetőjében temette őket újra az utolsó harangozó, Vasar József a zsombolyai plébános segítségével.
Fénykép örökíti meg a szertartást, amely keretében Csávossy Elemér és öccse 1928 októberében a templomot is átadja a román államnak
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Banat / Facebook
Az épület és berendezése egy ideig még ellenállt a pusztulásnak, de a katolikus közösség nagyja elmenekült vagy deportálták (1951–1956 között hatvan papdit hurcoltak a Bărăgan kényszermunkatáboraiba). Az utolsó szentmisét 1983 körül tarthatták. A 2010-es évek elejére már csak ketten maradtak katolikusok a faluban. Ekkor a mauzóleum tulajdonjogát a Temesvári egyházmegyére ruházták, az azonban nem tudta vállalni az akkor még csak állagmegóvó jellegű felújítás költségeit sem, és sorsára hagyta az épületet. Jobb oldali tornyának sisakját lefújta a szélvihar, a festett üvegablakokat, a kilincseket, festményeket, kegytárgyakat és a bútorzat nagy részét ellopták. Az orgonát is el akarták vinni, de leejtették az emeletről, és darabokra tört. Az utolsó római katolikus család naponta megkondította a harangokat, mígnem az épületet életveszélyesnek nyilvánították és lezárták. Megmentésére több, ez idáig sikertelen kísérlet történt. A Wikipédia szócikke szerint 2012-ben a Temesvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara 300 000 euróra becsülte a helyreállítás költségeit, ekkor szerkezeti károsodást még nem tapasztaltak. A falu egykori lakóinak Németországban élő leszármazottjai összeadták a szükséges összeg egy részét, mintegy 30 000 eurót, ennek azonban nyoma veszett.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.
szóljon hozzá!