Az Aradi Kamaraszínház Kárpáti Piroska című, Trianon utáni tragédiáról szóló előadásának próbája
Fotó: Aradi Kamaraszínház
Pozsgai Zsolt Kárpáti Piroska című darabjának ősbemutatójával indítja évadát az Aradi Kamaraszínház pénteken a budapesti Tárogató Színpadon (volt IBS). A darab szerzője rendezi az előadást, amely egy erdélyi magyar fiatal nő Trianon utáni tragédiájáról szól.
2022. augusztus 25., 10:452022. augusztus 25., 10:45
Amint az Aradi Kamaraszínház közleménye részletezi, 1920. júliusában magyar, román, ukrán újságok egyszerre hozták le a hírt: Aradon felakasztottak egy fiatal tanárnőt, Kárpáti Piroskát, a helyi újságban megjelent verséért. A vers címe: Üzenet Erdélyből, amely a trianoni döntés fájdalmában született. A hivatalos körök igyekeztek minden nyomot megsemmisíteni, ma már egyesek azt is kétségbe vonják, egyáltalán létezett-e a magyar történelem misztikus mártírja.
Az előadás ismertetőjében az alkotók úgy fogalmaznak, minden történet mögött van egy legenda, Kárpáti Piroska legenda lett. Szülőföldjén és azon is túl.
Ki volt Ő valójában? Ő írta a híressé vált verset? Ha nem, miért vállalta fel más helyett a halált? Ha igen, miért hagytuk feledésbe merülni ezt a fiatal tanárnőt, Trianon első közvetlen áldozatát? A kivégzés után olyan hírek keltek szárnyra, hogy egy ismert budapesti írónő a vers szerzője, ő küldte Aradra, álnéven. Nem is sejtve, hogy élhet ott egy valós Kárpáti Piroska. Akinek éppen jó oka volt felvállalni a végzetes büntetést. Tamási Áront megkérdezték a harmincas években: megtörténhetett-e olyan eset akkor, ott Aradon, mint Kárpáti Piroskáé? Az író azt mondta: nem az a kérdés, egy eset megtörténhetett-e, hanem hogy mi az, ami nem történhetett meg abban az időben?! Minden megtörténhetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!