Az Aradi Kamaraszínház Kárpáti Piroska című, Trianon utáni tragédiáról szóló előadásának próbája
Fotó: Aradi Kamaraszínház
Pozsgai Zsolt Kárpáti Piroska című darabjának ősbemutatójával indítja évadát az Aradi Kamaraszínház pénteken a budapesti Tárogató Színpadon (volt IBS). A darab szerzője rendezi az előadást, amely egy erdélyi magyar fiatal nő Trianon utáni tragédiájáról szól.
2022. augusztus 25., 10:452022. augusztus 25., 10:45
Amint az Aradi Kamaraszínház közleménye részletezi, 1920. júliusában magyar, román, ukrán újságok egyszerre hozták le a hírt: Aradon felakasztottak egy fiatal tanárnőt, Kárpáti Piroskát, a helyi újságban megjelent verséért. A vers címe: Üzenet Erdélyből, amely a trianoni döntés fájdalmában született. A hivatalos körök igyekeztek minden nyomot megsemmisíteni, ma már egyesek azt is kétségbe vonják, egyáltalán létezett-e a magyar történelem misztikus mártírja.
Az előadás ismertetőjében az alkotók úgy fogalmaznak, minden történet mögött van egy legenda, Kárpáti Piroska legenda lett. Szülőföldjén és azon is túl.
Ki volt Ő valójában? Ő írta a híressé vált verset? Ha nem, miért vállalta fel más helyett a halált? Ha igen, miért hagytuk feledésbe merülni ezt a fiatal tanárnőt, Trianon első közvetlen áldozatát? A kivégzés után olyan hírek keltek szárnyra, hogy egy ismert budapesti írónő a vers szerzője, ő küldte Aradra, álnéven. Nem is sejtve, hogy élhet ott egy valós Kárpáti Piroska. Akinek éppen jó oka volt felvállalni a végzetes büntetést. Tamási Áront megkérdezték a harmincas években: megtörténhetett-e olyan eset akkor, ott Aradon, mint Kárpáti Piroskáé? Az író azt mondta: nem az a kérdés, egy eset megtörténhetett-e, hanem hogy mi az, ami nem történhetett meg abban az időben?! Minden megtörténhetett.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!