Vétó. Washington kiállt Izrael mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Fotó: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában, valamint akadálytalan segélyszállítást a háború sújtotta enklávéban.
2025. június 05., 09:362025. június 05., 09:36
Washington vétója ellenére a Tanács többi 14 országa a tervezet mellett szavazott, mivel humanitárius válság sújtja a több mint kétmillió lakosú enklávét, ahol éhínség fenyeget, és a segélyek csak akadozva érkeznek, mióta Izrael a múlt hónapban feloldotta a 11 hetes blokádot.
– mondta Dorothy Shea, az Egyesült Államok megbízott ENSZ-nagykövete a szavazás előtt a Reuters szerint, azzal érvelve, hogy a tervezet aláásná az Egyesült Államok által vezetett, a tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítéseket is.
Washington Izrael legnagyobb szövetségese és fegyverszállítója.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
A Biztonsági Tanács szavazására akkor került sor, amikor
A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli csapások szerdán 45 ember halálát okozták, míg Izrael szerint egy katona meghalt a harcokban.
Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete „indokolatlannak, aránytalannak és kontraproduktívnak” minősítette az izraeli kormánynak a gázai katonai műveletek kiterjesztésére és a humanitárius segélyek szigorú korlátozására vonatkozó döntéseit.
Danni Danon izraeli ENSZ-nagykövet a tervezetet megszavazó tanácstagoknak elmondta: „Önök a megbékélést és a behódolást választották. Olyan utat választottak, amely nem vezet a békéhez. Csak még több terrorhoz”.
A Hamász elítélte az amerikai vétót, és úgy jellemezte, hogy az „az amerikai kormányzat vak elfogultságát” mutatja Izrael irányába.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap délután közleményben utasította vissza a „rafahi mészárlásról” szóló vádakat, szerinte nem történt lövöldözés, a Hamász hazugságokat terjeszt, és a lakosságot veszélyezteti.
A gázai háború 2023 óta dúl, miután a Hamász fegyveresei egy október 7-i izraeli támadásban 1200 embert öltek meg, és izraeli számítások szerint mintegy 250 túszt hurcoltak el az enklávéba.
A megöltek vagy foglyul ejtett személyek közül sokan civilek voltak.
Izrael katonai hadjárattal válaszolt, amely során a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 ezer palesztin halt meg. Azt mondják, hogy a támadások súlyát a civilek viselték, és hogy több ezer holttestet temettek el a romok alatt.
Egy héttel később az Egyesült Államok és Izrael támogatásával a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) új segélyosztási rendszert indított.
Izrael és az Egyesült Államok azt sürgetik, hogy az ENSZ a GHF-en keresztül működjön, amely amerikai biztonsági és logisztikai magáncégeket vesz igénybe a segélyek Gázába szállításához, hogy azokat az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeken osszák szét.
„Senki sem akarja, hogy a gázai palesztin civilek éhezzenek vagy szomjazzanak” – mondta Shea a Biztonsági Tanács előtt, hozzátéve, hogy
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek elutasították a GHF-fel való együttműködést, mert szerintük az nem semleges, militarizálja a segélyeket és a palesztinok kitelepítését kényszeríti ki.
Az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány szerdán nem osztott ki segélyt, mivel az izraeli hadsereget sürgette, hogy a keddi halálos incidens után növelje a civilek biztonságát az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeik határán kívül.
A GHF közölte, hogy arra kérte az izraeli hadsereget, hogy a katonai állások közelében „úgy irányítsa a gyalogosforgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a zűrzavar vagy az eszkaláció kockázata”, világosabb polgári útmutatást adjon, és fokozza a katonák képzését a polgári biztonságról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok „10 nap múlva” vámokat és egyéb intézkedéseket fog bevezetni Oroszország ellen, ha Moszkva nem mutat előrelépést az Ukrajnában több mint három éve dúló háború befejezése felé.
Heves földrengés következett be a Csendes-óceán partján fekvő orosz Kamcsatka-félszigeten, a földmozgás miatt cunamiriadót rendeltek el az óceán partjai mentén.
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az X-en.
Két biztonsági őr és két irodai alkalmazott halt meg a New York-i felhőkarcolóban hétfő este történt fegyveres támadásban – derül ki az erőszakos cselekménnyel kapcsolatban kedden nyilvánosságra hozott részletekből.
Az európai utak, hidak és vasutak nem alkalmasak a harckocsik, csapatok és katonai ellátmányok gyors szállítására a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett az európai közlekedési biztos.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn üdvözölte Donald Trump amerikai elnök eltökéltségét, aki súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével „10-12 napos” határidőt szabott meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrajnai háború megállítására.
A Hamásznak le kell tennie a fegyvert és át kell adnia a Gázai övezet feletti ellenőrzést – jelentette ki Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke hétfőn.
Több embert megölt, majd öngyilkos lett egy fegyveres New Yorkban egy irodaházként működő belvárosi felhőkarcolóban hétfőn.
A Temu kínai online áruház megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) azáltal, hogy nem megfelelően mérte fel az illegális termékek terjedéséből fakadó kockázatokat saját platformján.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy új, 10-12 napos határidőt szab az ukrajnai háború megállítására, amivel lerövidítette a július közepén általa adott 50 napos határidőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!