Fotó: Presidency.ro
Az Egyesült Államok érdekeinek érvényesítéséhez a térségben szüksége van Romániára, amely ezt kihasználja saját céljai megvalósítására – fejtette ki a Krónikának Barabás T. János elemző a közelgő Trump–Johannis-találkozó kapcsán.
2019. augusztus 13., 13:222019. augusztus 13., 13:22
2019. augusztus 13., 13:242019. augusztus 13., 13:24
Az Egyesült Államoknak szüksége van Romániára ahhoz, hogy érdekeit érvényesíthesse a térségben, Bukarest pedig ezt többek között a magyar közösséggel szembeni politikájában is kihasználja – jelentette ki Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónikának annak kapcsán, hogy jövő héten Donald Trump amerikai elnök Klaus Johannis román államfőt fogadja Washingtonban.
Augusztus 20-án Washingtonban ismét találkozik egymással Donald Trump amerikai és Klaus Johannis román elnök -– közölte a román államfői hivatal.
Kérdésünkre, miszerint hivatalosan a kommunizmus bukásának 30., illetve a román NATO-csatlakozás 15. évfordulója alkalmából kerül sor a találkozóra, de mi lehet még az ok, az elemző kifejtette: a Fehér Ház közleményében a regionális biztonságpolitika kihívásai és a gazdasági kapcsolatok lesznek a témák.
Az Egyesült Államoknak térségünkben elsősorban biztonsági érdekei vannak: az orosz befolyás ellentételezése, az Amerika-szkeptikus francia–német páros kiegyensúlyozása a NATO-ban, a Balkán pacifikálása, a fekete-tengeri energia- és katonapolitika erősítése, Ukrajna stabilizálása. Az, hogy a két elnök találkozik, egyrészt a román elnöki hivatal következetes atlantista politikájának a díjazása, másrészt
Biztonsági témákban új fejlemények vannak térségünkben: a szerb–koszovói konfliktus éleződése – és ezzel kapcsolatban Moszkva aktivizálódása Szerbiában, várható hatalmi harc Ukrajnában, energiapolitikai zavarok a Fekete-tengeren. Románia a Közel- és Közép-Keleten, valamint Észak-Afrikában is tehet szívességeket a „nagy testvérének”. Johannis ugyanakkor magyarázhatja Izrael-politikáját (jeruzsálemi nagykövetség), és országa hozzáállását az amerikai cégek igényeihez a fekete-tengeri szénhidrogén, a verespataki bányaügy, és a román állami Tulajdon Alap ügyeiben” – mutatott rá Barabás T. János.
Felvetésünkre, miszerint a stratégiai partnerség keretében fölmerült, hogy az Egyesült Államok megpróbálja Romániára hárítani az egyre inkább önállósodó Törökország szerepét Oroszország megfékezésében, de mennyire lehet képes Románia megfelelni ennek a feladatnak, elmondta: nincs szó Törökország Románia általi kiváltásáról.
„Elég a térképre tekintenünk, hogy megértsük Ankara fontosságát. Törökországban az amerikaiaknak atomfegyvereik vannak, Incirlikben a legfontosabb regionális légi támaszpontjuk, Izmirben a NATO szárazföldi parancsnokság.
Azt is tapasztaljuk, hogy a klasszikus nagyhatalmi politikának megfelelően Washington összetett diplomáciai lépésekkel (pl. a Johannisszal való barátkozás Erdogannal szemben) nyomást gyakorol Isztambulra, például jelenleg azért, hogy kevésbé legyen konfrontatív a szíriai és iraki kurdokkal, hiszen Washingtonnak utóbbiakra is szüksége van. A bukaresti politikai boszorkánykonyhában mindezt jól tudják, és keresik ennek hozadékát: előnyösen hozzájutni amerikai fegyverekhez, IT-hez, valamint
– ecsetelte az elemző.
Kérdésünkre, hogy valóban stratégiai partnerségről és baráti viszonyról van szó, vagy arról, hogy Románia éltanulóként viselkedve dollármilliárdokat költ amerikai fegyverekre, elmondta: az új NATO-tagállamok gazdasági, politikai érdekeiknek megfelelően kényes egyensúlyban igyekeznek amerikai, francia, és német fegyvereket vásárolni, Bukarestben ez a balett kissé sutára sikeredett az utóbbi években, de ígéretekben nincs hiány román részről.
– mutatott rá.
Annak kapcsán, miért látja Románia az Egyesült Államokban biztonsága szavatolóját, az elemző emlékeztetett: „az európai hatalmak nem tudják megvédeni magukat egy klasszikus háború esetében, nem tudnak erőt kivetíteni Észak-Afrikába, a Balkánba, a Közép-Keletre, de információs konfliktust sem tudnak menedzselni például Kínával. Kooperatív biztonságpolitikában gondolkodhatunk.
– vázolta a körülményeket.
Az elemző azt is elmondta: „benne van a pakliban”, hogy a találkozónak köze lehet ahhoz, hogy a fekete-tengeri Neptun lelőhelyen kitermelési engedélyt kapó amerikai ExxonMobil a kedvezőtlen romániai jogi környezetre panaszkodva halogatja a kitermelés megkezdését. „Az energiapolitika a Trump-adminisztráció húzóereje, és Európában most egyre több akadályuk lett (Északi Áramlat 2, palagáz iránti érdektelenség)” – emlékeztetett.
Felvetésünkre, hogy mennyivel nevezhetőbb barátinak a román–amerikai viszony a magyar–amerikainál, rámutatott: a nemzetközi kapcsolatokban nem az érzelmek, hanem az elit által felfogott érdekek a fontosak. „Tehát nem az elnök baráti mosolya számít.
Kényes és bonyolult biztonsági környezetben vagyunk, amely ráadásul egyre gyorsabban változik, és egyre összetettebb. Ha rosszul lépünk, könnyen bukott állammá válhatunk 10–20 év múlva. Ez az újszerű kihívás térségünk országainak szorosabb együttműködését igényeli, ha szeretnek minket, ha nem a távoli hatalmak” – mondta el lapunknak Barabás T. János.
Legalább nyolc ember meghalt és sokan megsérültek pénteken, amikor leszakadt az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része. Miloš Vučević szerb kormányfő szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta.
A spanyolországi áradások halálos áldozatainak száma 205-re emelkedett – jelentették be pénteken a regionális hatóságok a The Guardian szerint.
Észak-Korea bejelentette pénteken, hogy előző nap a Keleti-tenger irányába kísérleti jelleggel indított interkontinentális ballisztikus rakétája egy Hvaszong-19 elnevezésű, új fejlesztésű eszköz volt.
Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével.
Több tucat román állampolgár rekedt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, miután a Barcelonából induló repülőgépük nem tudott leszállni a célállomáson, a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtéren, ezért a magyar fővárosba irányították.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közzétett hosszas bejegyzésben sürgette a nyugati szövetségeseket csütörtökön, hogy dolgozzanak ki „konkrét megoldásokat” Ukrajna további támogatására.
Izrael „magas fokú készültségben” áll egy lehetséges iráni válaszcsapás lehetősége miatt – közölte egy izraeli katonai forrás a CNN-nel.
A spanyolországi áradásuk után eltűntként nyilvántartott 16 román állampolgár esetében megerősítést nyert, hogy életét vesztette – közölte pénteken a román külügyminisztérium; közben a spanyol sajtó egy háromtagú román család haláláról is beszámolt.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
1 hozzászólás