Az újvidéki baleset során leszakadt a vasútállomás épületének védőtetője
Fotó: Nsuzivo.rs
Tizennégy ember meghalt és sokan megsérültek pénteken, amikor leszakadt az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része. Miloš Vučević szerb kormányfő szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta.
2024. november 01., 17:182024. november 01., 17:18
2024. november 02., 01:262024. november 02., 01:26
Ivica Dacic szerb belügyminiszter kora esti bejelentése szerint a korábbi 8-ról 11-re nőtt a halálos áldozatok száma, mintegy harmincan sérültek meg. Hozzátette, rendkívül nehéz körülmények között folyik a mentés, és még órákig eltarthat. Egy ember még mindig a romok alatt van, a korábban ott rekedt 14 éves lányt sikerült kimenteni. A belügyi tárca vezetője szerint a halottak száma nem végleges, a romok alatt még lehetnek áldozatok. A vajdasági klinikai központ vezetője, Vesna Turkulov tájékoztatása szerint három sérült állapota válságos. Pénteken késő este Dacic a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva közölte, hogy a tragédiában tizennégy személy a helyszínen elhunyt, további három sérültet a Vajdasági Klinikai Központban ápolnak.
Az épület régi, 1965 óta nem felújított részének bejárat feletti tetőszerkezete nem sokkal péntek dél előtt omlott le nagy robajjal több embert is maga alá temetve. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint nagyszámú mentő- és tűzoltóautó érkezett a helyszínre, illetve munkagépeket is a vasútállomáshoz vezényeltek, hogy a leomlott betonkonstrukció elemeit eltávolítsák.
A vajdasági Magyar Szó korábbi beszámolója szerint két személy kórházban van, egyikük válságos állapotban. Egy személy lábát amputálták. Ketten még a romok alatt vannak, de kapcsolatban vannak velük az életmentők.
Miloš Vučević szerb kormányfő elmondása szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta. „Függetlenül attól, hogy egy hatvan éves épületrészről van szó, a kormány szorgalmazni fogja minden felelős személy felelősségre vonását az ügyben, akiknek a feladata lett volna ügyelni az épület állapotára, figyelmeztetniük kellett volna az illetékeseket” – idézte a magyar napilap hírportálja a szerb kormányfőt, aki részvétét fejezte ki az elhunytak családtagjainak.
A szerb kormányfő az újvidéki baleset körülményeinek kivizsgálását és felelősségre vonást ígért
Fotó: Nsuzivo.rs
A helyszínre munkagépek érkeztek, hogy kimentsék a tetőszerkezet alatt rekedt embereket. A mentési akcióban több mint 80 mentő vesz részt több városból, nehézgépekkel, amelyeket a belügyminisztériumtól, valamint városi közművállalatoktól és néhány magánvállalattól biztosítottak. A vasútállomáshoz korábban megérkezett Milan Đurić, Újvidék polgármestere és Ivica Dačić belügyminiszter is. A közlekedés az újvidéki vasútállomáson szünetel. A helyszínelés folyik.
A Szabad Magyar Szó című vajdasági hírportál cikke szerint a vasútállomás rekonstrukciójának kivitelezője a CRIC&CCCC (China Railway International Co. Ltd és a China Communications Construction Company Ltd) kínai konzorcium volt. Az újvidéki pályaudvar rekonstrukciója 2021 októberében kezdődött, s ennek köszönhetően a pályaudvar hivatalosan a választási kampány kellős közepén, 2022 márciusában nyitotta meg kapuit a polgárok előtt. 2022 márciusában Orbán Viktor magyar kormányfő Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnökkel a helyszínen tartott sajtótájékoztatót az egyik felújítás után.
Az újvidéki baleset helyszíne
Fotó: Nsuzivo.rs
A pályaudvar felújított épületét idén július 5-én – immár második alkalommal – adták át hivatalosan Újvidéken; vagyis 2021 októbere és 2024 júliusa között két ütemben történt a felújítás ott, ahol pénteken leszakadt az erkély – közölte a Szabad Magyar Szó. Az átadó után Goran Vesić építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter elmondta, hogy az újvidéki pályaudvart két ütemben rekonstruálták. „A Műemlékvédelmi Intézet feltételeivel megmaradt az állomás kinézete, amilyen korábban volt, amiről ismert” – mondta akkor Vesić. Az újvidéki vasútállomás 1964-ben épült Farkas Imre építész tervei alapján.
Újvidék (szerbül Novi Sad) a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa, a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja; Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után. A Duna-parti város lakossága 368 967, ebből 9 792-en vallották magukat magyarnak a 2022-es népszámlálás során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!