HIRDETÉS
A közlemény szerint a találkozón a közös biztonsági kihívásokról, a stratégiai partnerség megerősítéséről a biztonság és a gazdaság területén, valamint a „korrekt és kölcsönös” kereskedelmi és energetikai partnerségről esik majd szó.
A találkozóra a kommunizmus bukásának 30. és a román NATO-csatlakozás 15. évfordulója apropójából kerül sor. A bukaresti elnöki hivatal szerint a megbeszélést az amerikai fél kezdeményezte.
A kommüniké szerint Johannis a washingtoni Fehér Házban megtartandó találkozón hangsúlyozza majd, hogy Románia továbbra is szilárd stratégiai partnere és felelős, megbízható szövetségese marad az Egyesült Államoknak, mivel az ország egyik külpolitikai prioritása a transzatlanti kapcsolatok és az euroatlanti térség biztonságának megszilárdítása.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok elsősorban az Oroszország féken tartására irányuló stratégiájában tekint fontos elemként Romániára. Ennek részeként a dél-romániai Deveselura az Európában kiépített amerikai rakétavédelmi rendszer elemeként elfogórakétákat telepített, Konstanca megyében pedig támaszpontot tart fenn. Oroszország ezt többször is a saját biztonságát fenyegető lépésként értékelte, bár a washingtoni és a bukaresti illetékesek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a rakéták csupán védelmi célokat szolgálnak.
Egyúttal Románia azon NATO-tagállamok közé tartozik, amelyek az elsők között engedelmeskedtek, amikor Donald Trump megdorgálta a szövetség tagjait, amiért azok nem költik a bruttó hazai termékük NATO-alapokmányban is rögzített 2 százalékát védelmi kiadásokra.
Bukarest egyrészt fokozatosan fölemeli erre a szintre a katonai kiadásokat, másrészt abban a tekintetben is „éltanulóként” viselkedik, hogy a pénzt amerikai fegyverekre költi: az Egyesült Államok 1,25 milliárd dollár értékben ad el önjáró tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS) Romániának. Bukarest 54 ilyen, a Lockheed Martin által gyártott fegyverrendszert rendelt, a hozzávaló felszereléssel és szolgáltatásokkal együtt.
Energetikai téren is jelentős az amerikai–román együttműködés: az osztrák OMV mellett az amerikai ExxonMobil alkotta konzorcium termelheti ki a Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget. Itt azonban nem súrlódásmentes az együttműködés, a két vállalat még nem döntött a beruházás elindításáról. Az ok: a két beruházó elégedetlen a romániai jogi kerettel és annak bizonytalanságával. Úgy vélik, a jelenlegi törvények nem biztosítják az előfeltételeket egy több milliárd euró értékű beruházás végrehajtásához. Előfordulhat, hogy a találkozó során Trump megsürgeti majd az amerikai cég számára kedvező törvényi környezet megteremtését.
