Fotó: Twitter/Lloyd Austin
Az Egyesült Államok arra számít, hogy NATO-tagként üdvözölheti Svédországot a katonai szövetség júliusi csúcstalálkozóján, és arra biztatja Törökországot és Magyarországot, hogy ratifikálja a csatlakozását – jelentette ki svédországi látogatásán szerdán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
2023. április 20., 10:102023. április 20., 10:10
Svédország Finnországgal együtt tavaly májusban nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet, Finnország csatlakozási folyamata rekordidő alatt megtörtént, az észak-európai ország áprilisban lett az észak-atlanti szövetség 31. tagállama.
– mondta sajtóértekezletén Lloyd Austin, hozzátéve, hogy amerikai részről „keményen fogunk dolgozni azon, hogy ez megtörténjen”.
„Arra biztatjuk szövetségeseinket, Törökországot és Magyarországot, hogy a lehető legrövidebb időn belül ratifikálják Svédország csatlakozását” – mondta.
Lloyd Austin azért utazott Svédországba, hogy Pal Jonson védelmi miniszterrel az ukrajnai háborúról és Svédország NATO-csatlakozásáról tárgyaljon a muskói haditengerészeti támaszponton, illetve egy hadihajó fedélzetén.
Jonson megköszönte az Egyesült Államoknak a katonai támogatást „a NATO-tagságig hátralévő időben”, ami szerint megnyugtatta és biztonságosabbá tette Svédországot.
Az amerikai védelmi miniszter svédországi látogatása egybeesik az elmúlt negyedszázad legnagyobb, Aurora 23 kódnevű svédországi hadgyakorlatával is.
A hadgyakorlaton mintegy hétszáz amerikai tengerészgyalogos is részt vesz, valamint brit, finn, lengyel, norvég, észt, lett, litván, ukrán, dán, osztrák, német és francia katonák.
Az összesen mintegy 26 ezer katona részvételével tartott hadgyakorlatot Svédország környékén szárazföldön, tengeren és levegőben tartják. Amerikai védelmi miniszter legutóbb 2000-ben járt Svédországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!