Mennyit enged? Vlagyimir Putyin a források szerint hajlik a tűzszünetre, de nem bármi áron
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, de kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvésekkel – mondta a Reutersnek öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrás.
2024. november 20., 12:312024. november 20., 12:31
A megválasztott amerikai elnök, Trump, aki a konfliktus gyors lezárását ígérte, a Vlagyimir Putyint magabiztossá tevő orosz sikerek idején tér vissza a Fehér Házba. Moszkva mintegy 110 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet ellenőriz, és a 2022-es invázió kezdete óta a leggyorsabb ütemben nyomul előre.
Az első részletes beszámolóban arról, hogy Putyin elnök mit fogadna el egy Trump által közvetített megállapodásban, az öt jelenlegi és volt orosz tisztségviselő szerint a Kreml nagyjából bele tudna egyezni a konfliktus befagyasztásába a frontvonalak mentén.
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
Miközben Moszkva a négy régiót teljes egészében Oroszország részének tekinti, amelyet az ország nukleáris védőernyője véd, a szárazföldi erők a terület 70-80 százalékát ellenőrzik, és mintegy 26 000 négyzetkilométert még mindig ukrán csapatok tartanak – derül ki a frontvonalról származó nyílt forrású adatokból.
Oroszország nyitott lehet arra is, hogy kivonuljon az Ukrajna északi és déli részén, a Harkiv és Mikolajiv régiókban birtokolt viszonylag kis területrészekről – mondta két tisztségviselő.
Putyin ebben a hónapban azt mondta, hogy bármilyen tűzszüneti megállapodásnak tükröznie kell a „realitásokat” a terepen, de attól tart, hogy egy rövid életű tűzszünet csak azt tenné lehetővé, hogy a Nyugat újra felfegyverezze Ukrajnát.
– mondta Putyin november 7-én a Valdaj fórumon.
„Miért? Mert ez azt jelentené, hogy Ukrajnát folyamatosan eszközként fogják használni rossz kezekben és az Oroszországi Föderáció érdekeinek kárára” – tette hozá.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Két forrás szerint Joe Biden leköszönő amerikai elnök döntése, miszerint Ukrajna engedélyezi, hogy amerikai ATACMS rakétákkal támadjon mélyen orosz területen található célpontokat, bonyolíthatja és késleltetheti a rendezést – és megmerevítheti Moszkva álláspontját, mivel a keményvonalasok nagyobb darabot követelnek Ukrajnából.
Kedden Kijev először vetette be a rakétákat orosz terület ellen Moszkva szerint, amely jelentős eszkalációként ítélte el a lépést.
– mondta a két forrás.
„Putyin már elmondta, hogy a konfliktus befagyasztása semmiképpen sem fog működni” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reutersnek órákkal azelőtt, hogy az oroszok beszámoltak volna az ATACMS-csapásokról. „A rakétahasználat engedélyezése pedig nagyon veszélyes eszkaláció az Egyesült Államok részéről” – tette hozzá.
Az ukrán külügyminisztérium nem reagált azonnal az éretesülésre.
Trump kommunikációs igazgatója, Steven Cheung a Reutersnek a leendő amerikai elnökről úgy nyilatkozott: „Ő az egyetlen személy, aki képes összehozni mindkét oldalt a béketárgyalások érdekében, és a háború befejezéséért és az öldöklés leállításáért dolgozni”.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
Az ingatlanmilliárdos Trump, az 1987-ben megjelent „Trump: Az alku művészete” című könyv szerzője azt mondta, hogy
bár nem közölt részleteket arról, hogyan békítené ki a háborús feleket, amelyek alig mutatják a meghátrálás jeleit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy országa nem nyugszik addig, amíg az utolsó orosz katonát is ki nem űzik országa területéről – a Szovjetunió 1991-es bukása után rögzített határai alapján –, bár vezető amerikai tábornokok nyilvánosan kijelentették, hogy ez túl ambiciózus cél.
Június 14-én Putyin megfogalmazta a háború azonnali befejezésének kezdő feltételeit: Ukrajnának fel kell hagynia NATO-ambícióival, és ki kell vonnia minden csapatát négy ukrán régió teljes területéről, amelyeket Oroszország követel magának és többnyire ellenőrzése alatt tart.
Az öt jelenlegi és volt tisztségviselő szerint Oroszország ugyan nem fogja eltűrni Ukrajna NATO-csatlakozását, illetve NATO-csapatok jelenlétét ukrán földön, de nyitott a Kijevnek nyújtott biztonsági garanciák megvitatására.
– mondták a források.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Dimitrij Szimesz, aki 1973-ban emigrált az Egyesült Államokba a Szovjetunióból, és Oroszország egyik legjobb kapcsolatokkal rendelkező Amerika-szakértője, azt mondta, hogy viszonylag gyorsan tűzszüneti megállapodást lehetne kötni a háború befejezésére, amely több százezer katona halálát okozta és civilek millióit kényszerítette lakhelyük elhagyására.
– tette hozzá.
„Egy nagyobb alkut véleményem szerint nagyon nehéz lenne elérni, mivel a két fél álláspontja nagyon távol áll egymástól” – tette hozzá.
Oroszország Ukrajna 18 százalékát ellenőrzi, beleértve a Krím félszigetet, amelyet 2014-ben csatolt el Ukrajnától, a Donbasz – Donyeck és Luhanszk – 80 százalékát, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók több mint 70 százalékát. A Harkivi régió alig 3 százaléka és Mikolajiv egy része is az övé.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Összességében Oroszország több mint 110 000 négyzetkilométernyi ukrán területet tart megszállás alatt. Ukrajna az oroszországi Kurszki területéből mintegy 650 négyzetkilométert birtokol.
Belföldön
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Magának a Krímnek a jövője nem képezheti vita tárgyát – mondta valamennyi orosz tisztségviselő.
Egyikük, egy magas rangú forrás, aki ismeri a Kreml legmagasabb szintű megbeszéléseit, azt mondta, hogy
Arra a kérdésre, hogy hogyan nézhetne ki egy esetleges tűzszünet, két orosz forrás egy olyan megállapodástervezetre utalt, amelyet 2022 áprilisában, az isztambuli tárgyalások után majdnem jóváhagytak, és amelyre Putyin a nyilvánosság előtt is hivatkozott, mint egy lehetséges megegyezés alapjára.
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
E tervezet szerint
Az egyik orosz tisztségviselő azt mondta, hogy nem lesz megállapodás, ha Ukrajna nem kap biztonsági garanciákat, és hozzátette: „A kérdés az, hogyan lehet elkerülni egy olyan alkut, amely a Nyugatot egy napon egy lehetséges közvetlen konfrontációba zárja Oroszországgal”.
Zelenszkij szerint nem lesz egyszerű, de Donald Trump képes lehet lezárni a háborút
Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden sugárzott interjúban.
Az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”.
Arra kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott: „nem lesz egyszerű, de azt gondolom, hogy ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin”. Hozzátette: az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye, és a fegyverei”.
Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.
Beszámolt arról, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről.
Az ukrán elnök elmondta: akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki, mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak.
Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem a diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút – szögezte le az ukrán elnök.
„Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin politikai elszigetelésével.
Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig.
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
szóljon hozzá!