Harmadik világháborúhoz vezethet az oroszok szerint, hogy Biden engedélyezi Kijevnek a nagy hatótávolságú csapásokat

– idézte Dzsabarovot a TASZSZ állami hírügynökség.

Vlagyimir Putyin elnök szeptemberben azt mondta, hogy a Nyugat közvetlenül Oroszország ellen harcolna, ha megengedné Ukrajnának, hogy nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérjen orosz területre, ami szerinte megváltoztatná a konfliktus jellegét és kiterjedését. Oroszország kénytelen lesz meghozni a Putyin által „megfelelőnek” nevezett döntéseket az új fenyegetések alapján.

Leonyid Szluckij, az Állami Duma alsóházi külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy

– jelentették orosz hírügynökségek.

korábban írtuk

Eszkaláció jöhet: Biden engedélyezi az ukránoknak, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszországot

Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz. 

„Az amerikai rakétákkal mélyen az orosz területekre mért csapások elkerülhetetlenül komoly eszkalációval járnak, ami sokkal súlyosabb következményekkel fenyeget” – idézte Szluckijt a TASZSZ hírügynökség.

A Le Figaro szerint eközben Franciaország és Nagy-Britannia Washington példája nyomán engedélyezte Kijevnek, hogy SCALP és Storm Sahdow rakétákkal támadjon oroszországi célpontokat. A BBC ugyanakkor emlékeztet: Ukrajna már több mint egy éve használja a hadsereg taktikai rakétarendszerét, ismertebb nevén ATACMS-t orosz célpontok ellen a megszállt ukrán területen. Az ATACMS-t a megszállt Krím-félszigeten lévő légi támaszpontok és a Zaporizzsja régióban lévő katonai állások elleni csapásokhoz használta.

Az Egyesült Államok azonban soha nem engedélyezte Kijevnek, hogy a nagy hatótávolságú rakétákat Oroszországon belül használja – eddig.

Ukrajna azzal érvelt: az, hogy nem engedélyezték az ilyen fegyverek használatát Oroszországon belül, olyan, mintha egyik kezét hátra kötve kellene harcolnia. A politika megváltoztatása állítólag válasz arra, hogy a közelmúltban észak-koreai csapatokat vezényeltek Oroszország támogatására a kurszki határvidékre, ahol Ukrajna augusztus óta területeket tart megszállva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyelőre nem erősítette meg a lépést. Vasárnap azonban azt mondta:

Ukrajna mostantól képes lesz támadni Oroszországon belüli célpontokat, valószínűleg a kurszki régió környékén, ahol az ukrán erők több mint 1000 négyzetkilométernyi területet tartanak kézben. Amerikai tisztségviselők szerint Kijev képes lesz az ATACMS-t használni az orosz és észak-koreai csapatok várható ellentámadása ellen, amely napokon belül megkezdődhet az orosz területek visszaszerzése céljából.

Az ATACMS-ek ugyanakkor valószínűleg nem lesznek elegendőek a háború megfordításához. Az orosz haditechnikai eszközöket, például a repülőgépeket, már átköltöztették az Oroszországon belüli, távolabbi repülőterekre egy ilyen döntést megelőzve. A fegyverek azonban némi előnyt biztosíthatnak Ukrajnának egy olyan időszakban, amikor az orosz csapatok egyre nagyobb teret hódítanak az ország keleti részén, és a morál alacsony.

„Nem hiszem, hogy ez döntő lesz” – mondta a BBC-nek egy Kijevben tartózkodó nyugati diplomata, aki az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kért.

– hangsúlyozta. Evelyn Farkas, aki az Obama-kormányzat védelmi miniszterhelyettese volt, azt is kérdésesnek tartja, hogy mennyi lőszert fognak biztosítani. „A kérdés természetesen az, hogy hány rakétájuk van? Hallottuk, hogy a Pentagon figyelmeztetett, hogy nincs olyan sok ilyen rakéta, amelyet Ukrajna rendelkezésére tudnának bocsátani” – figyelmeztetett.

Farkas hozzátette, hogy az ATACMS-ek „pozitív pszichológiai hatást” gyakorolhatnak Ukrajnában, ha olyan célpontok ellen vetik be őket, mint a Kercsi híd, amely összeköti a Krímet az orosz szárazfölddel.

A Storm Shadow egy francia-brit nagy hatótávolságú manőverező rakéta, amely az amerikai ATACMS-hez hasonló képességekkel rendelkezik. A Biden-kormányzat hónapokig nem volt hajlandó engedélyezni Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérjen Oroszországra, mivel félt a konfliktus eszkalálódásától.

Vlagyimir Putyin óva intett attól, hogy nyugati fegyverekkel Oroszországot támadják, mondván, hogy Moszkva ezt a NATO-országok „közvetlen részvételének” tekintené az ukrajnai háborúban.

Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete azt mondta:, azzal, hogy az USA korlátozta az amerikai fegyverek ukrajnai használatának hatókörét, indokolatlanul egyoldalúan korlátozta Ukrajna önvédelmét.

Hozzátette, hogy

„Ugyanakkor hiba egy ilyen változtatás nyilvánosságra hozatala, mivel ezzel Oroszország előre értesül az esetleges ukrán csapásokról” – tette hozzá. A BBC megjegyzi: nem tudni, hogy Trump folytatná-e ezt a politikát, de néhány közeli szövetségese máris kritikát fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban. Trump fia, Donald Trump Jr. a közösségi médiában írt:

Trump nem fejtette ki, hogy milyen politikát fog folytatni az ukrajnai háborúval kapcsolatban, azon túl, hogy megfogadta, hogy egy napon belül véget vet a konfliktusnak, bár azt nem részletezte, hogyan tenné ezt. Demokrata ellenfelei azzal is vádolták, hogy Putyinnal barátkozik, akinek többször is csodálatát fejezte ki.

Trump számos vezető tisztségviselője, például JD Vance megválasztott alelnök szerint az Egyesült Államoknak nem kellene több katonai támogatást nyújtania Ukrajnának. Mások azonban a következő Trump-kormányzatban más véleményen vannak. Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó azzal érvelt, hogy

Hogy a megválasztott elnök melyik utat választja, nem világos. Ukrajnában azonban sokan attól tartanak, hogy le fogja állítani a fegyverszállításokat, beleértve az ATACMS-t is. Ugyanakkor a CNN rámutat: Ukrajna korlátozott mennyiségben juthat ATACMS-hez. Így még az sem fog egyik napról a másikra változást hozni a harctéren, ha Kijev képes lesz mélyen Oroszország belsejében csapást mérni.

Az Institute for the Study of War több száz olyan célpontot sorolt fel, amelyek az ATACMS rakéták hatótávolságán belül vannak. De valójában

Ráaadásul Ukrajna képes volt mélyebben Oroszország belsejében fekvő célpontokat támadni a hazai gyártású és olcsóbb drónok segítségével. Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy segít finanszírozni ezen eszközök fejlesztését, amelyek a jelek szerint pusztítást okoztak Moszkva repülőterei körül és Oroszország energetikai infrastruktúrájában.

Harmadszor,

Igaz, hogy Moszkva jelenleg katonailag meglehetősen gyenge, és nem valószínű, hogy teljes konfliktusra törekszik a NATO-val vagy az USA-val. De egy bizonyos ponton a Kreml arra fog törekedni, hogy helyreállítsa elrettentő erejét. Moszkva hírszerző szolgálatait már korábban Európa-szerte polgári célpontok elleni szabotázsakciókkal vádolták, beleértve a közelmúltbeli jelentéseket, amelyek szerint robbanócsomagokat helyeztek el futárgépeken Európán belül.

– hogy ez az USA válasza Moszkva eszkalációjára. Nyugati tisztségviselők megjegyezték, hogy az észak-koreai erők bevetése azt jelenti, hogy az ukrajnai konfliktus kibővül, és olyanná válik, amelyben az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni ellenfelei is szerepet játszanak; hogy ez a háborút globálisabbá tette Amerika számára.

A CNN szerint a megválasztott elnök, Donald Trump azt gondolhatja, hogy békéről beszélhet, de egy olyan háborút fog örökölni, ahol a tét most jelentősen magasabb lett.