Liviu Dragnea
Fotó: Facebook/Liviu Dragnea
Öt százalékra korlátoznák román kormánypárti törvényhozók a külföldön tárolható román aranytartalékot, amelynek jelenleg nagy része Londonban van – adta hírül csütörtökön a román média.
2019. február 28., 15:402019. február 28., 15:40
A bukaresti parlamentben Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, valamint Șerban Nicolae szociáldemokrata szenátor terjesztettek be egy módosító indítványt, amellyel lényegében a külföldön tárolt román aranytartalék hazaszállítását kezdeményezték. Az indítványt a szenátusnál iktatták, és javasolták gyorsított eljárásban való megvitatását.
Úgy vélik, hogy azóta a román gazdaság megerősödött, az infláció is ellenőrizhető szintre mérséklődött, így Románia gazdasági helyzete jelentősen jobb, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban vagy mint a nemzetközi gazdasági válság idején. Szerintük a gazdasági kilátások is jók, a nemzeti bank pedig elég erős intézmény ahhoz, hogy maga lássa el a tárolás feladatát. Hangsúlyozták, ez azért előnyös, mert Romániának nem kellene tárolási díjat fizetnie.
A PSD közösségi oldalán olvasható bejegyzésben más országok példájára is hivatkoznak, így Németországot, Ausztriát, Belgiumot, Hollandiát és Svájcot is említették.
A román ellenzék bírálta a kezdeményezést. Stelian Ion, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője elhamarkodottnak és veszélyes lépésnek nevezte a PSD indítványát, szerinte nemzetközi szervezetekkel is konzultálni kell a kérdésben. Úgy vélte, hogy Dragnea ezzel veszélyes játszmát űz, hiszen Romániát Oroszországhoz akarja közelíteni, és el akarja távolítani az Európai Uniótól.
Romániának jelenleg csaknem 104 tonna aranya van, ami a nemzetközi tartalékok mintegy 10 százalékát teszi ki. Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza csütörtökön kifejtette:
A román kormánypártok az utóbbi időben többször bírálták a központi bank vezetőségét, amelyet immár csaknem harminc éve Mugur Isărescu vezet. Az ő mandátuma idén jár le, és az ellenzék feltételezése szerint a PSD hozzá közel álló személyt látna szívesebben a jegybank élén.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
szóljon hozzá!