Fotó: Barabás Ákos
Több intézmény és szervezet képviselője szót emelt a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása ellen. Az MTI-hez eljuttatott közleményben jelezték, Áder János államfőhöz fordultak, azt kérve: ne írja alá a törvényt. New York egykori kormányzója, George Pataki is támogatásáról biztosította a CEU-t.
2017. április 04., 22:432017. április 04., 22:43
2017. április 04., 22:482017. április 04., 22:48
A Pedagógusok Szakszervezete arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz. A szervezet állásfoglalása szerint összeegyeztethetetlen a jogállami kritériumokkal az az eljárás, amelynek keretei között minden egyeztetés nélkül a kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt érdemi tárgyalás nélkül egyetlen nap alatt elfogadja. Mint írták, aggasztónak és az ország érdekeivel ellentétesnek tartják, hogy az Országgyűlés ismét a felsőoktatás autonómiáját súlyosan sértő törvénymódosítást fogadott el.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának munkatársai a doktoranduszokkal együtt nyílt levelet fogalmaztak meg a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, kiemelve: elutasítanak minden olyan törekvést, amely „az egyetemi autonómiát korlátozza\". Mint megjegyezték: a tudomány, a művészet és az oktatás politikától való függetlensége olyan alapérték, amelyet irányultságtól függetlenül minden felelős politikusnak tiszteletben kell tartania. Úgy vélekedtek, egyértelmű, hogy a kormányzati érdek a „nemzetközi rangsorokban legjobban teljesítő felsőoktatási intézmény, a CEU/KEE ellehetetlenítését célozza meg\".
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának nyílt leveléhez az intézmény rektora, Csanádi Judit is csatlakozott. Ebben a rektor elfogadhatatlannak nevezte \"az utólagos törvénykezés gyakorlatát\", ami \"jelen esetben egyértelmű politikai akció a felsőoktatás egyik szereplője ellen\". Csanádi Judit egyúttal felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvénymódósítást.
Cseh egyetemi és kulturális intézetek képviselői nyílt levelükben úgy fogalmaztak: „A joggal való ilyen diszkriminatív visszaélés a nem demokratikus, autoriter rendszerek sajátja, amiről azt gondoltuk, hogy a múlt századi tapasztalatok után már nem tér vissza Európába. A magyar kormány eljárása így felsorakozott a török egyetemeken a közelmúltban végrehajtott politikai és nacionalista tisztogatások, valamint az orosz rezsim azon igyekezete mellé, hogy bezárja a szentpétervári Európai Egyetemet\".
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszternek és Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektorának címzett nyílt levelet a prágai Károly Egyetem három karának képviselői, a Filmművészeti és Televíziós Akadémia dékánja, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, a Václav Havel Könyvtár, a Cseh Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete, valamint a Nemzetközi Kérdések Szövetsége Intézet igazgatói írták alá.
A nyílt levél aláírói emlékeztetnek: a Közép-európai Egyetem, amelyet 1991-ben Prágában alakított meg Soros György magyar származású amerikai milliárdos, és 1996-tól működik Budapesten, az elmúlt időszak alatt nagy nemzetközi megbecsülést vívott ki magának. Azt írták: ha a Közép-európai Egyetemnek be kellene szüntetnie tevékenységét Magyarországon, a cseh tudományos élet képviselői készek hozzájárulni ahhoz, hogy működését valahol másutt folytathassa.
A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth szerint érthetetlen, hogy miért volt szükség a magyar felsőoktatási törvény módosítására. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa keddi közleményében kiemelte: „értetlenséggel szemléljük” a jogszabály sürgősségi eljárásban elfogadott módosítását. A lépés „közvetlenül fenyegeti” a „rangos” budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) létét – tette hozzá. A nemzetközi irányultságú oktatási intézmény hallgatói 117 országból érkeztek, van köztük 44 fiatal német is, és számos Németországból érkezett professzor is tevékenykedik a CEU-n – áll a közleményben, amely szerint „az Európai Unió széleskörű támogatása és a sok sikeres végzett hallgató jelzi, hogy ez az egyetem rendkívül fontos pillére a budapesti tudományos intézményrendszernek”.
Kedd este a CEU New York egykori kormányzójának közleményét továbbította az MTI-hez, amelyben George Pataki is szót emelt az egyetem védelmében. A magyar származású amerikai politikus felidézte, hogy 2004-ben őt érte a megtiszteltetés, hogy aláírja Magyarország akkori miniszterelnökével a megállapodást, amelyben a CEU-t elismerték magyar egyetemként. Kiemelte: a CEU befektetés Magyarország számára, és minden támadás az egyetemi autonómia és akadémiai szabadság ellen komoly visszalépést jelent Magyarország magas színvonalú oktatásában és a két ország közötti kapcsolat jövőjére is hatással van.
Amint arról beszámoltunk, száz erdélyi magyar oktató, kutató, véleményformáló írta alá azt a levelet, amelyben a magyarországi felsőoktatási törvény tervezett – időközben megszavazott –módosításának visszavonására szólították fel a budapesti kormányt. Szerintük ellehetetlenedhet a Közép-Európai Egyetem (CEU) budapesti működése. A kezdeményezéshez azóta mások is csatlakoztak.
Kedden az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint külföldi egyetem – így a Közép-Európai Egyetem is – csak államközi szerződés alapján működhet Magyarországon.
Ukrajna gyakorlatilag már megkezdte egy nemzeti csapat kialakítását, amely megfelelő algoritmusokat dolgoz majd ki egy esetleges 30 napos tűzszünet ellenőrzésére, ami egy nagyon bonyolult folyamat.
Információkat és további jelzéseket küldött az orosz elnök amerikai hivatali partnerének, akinek különmegbízottját, Steven Witkoffot csütörtökön fogadta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
Alaposan kiosztotta Klaus Iohannis volt román államfőt Donald Trump amerikai elnök.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából levelet intézett a külhoni magyarokhoz.
„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.