Ahmad Maszúd, a Pandzsír oroszlánjaként emlegetett Ahmad Sah Maszúd fia (középen) vezeti a tálibellenes Nemzeti Ellenállási Frontot (NEF)
Fotó: Said Rehman/Twitter
Az afganisztáni tálibok bejelentették, hogy harcosaik százai tartanak a Pandzsír-völgy felé, hogy ellenőrzésük alá vonják. Közben tűzharc bontakozott ki hétfőn a kabuli repülőtér északi kapujánál az afgán biztonsági erők és ismeretlen támadók között.
2021. augusztus 23., 11:392021. augusztus 23., 11:39
2021. augusztus 23., 11:482021. augusztus 23., 11:48
„Az Iszlám Emirátus modzsahedjeinek százai tartanak Pandzsír felé, hogy ellenőrzésük alá vonják, miután a helyi tisztségviselők elutasították, hogy békésen átadják” – olvasható a tálibok arab nyelvű Twitter-oldalán. A tálibok előzőleg, vasárnap négy órát adtak a pandzsíri ellenállóknak a tartomány átadására, de a területet vezetője, Ahmad Maszúd ezt határozottan elutasította. Fogadkozott, hogy nem adja át a területet, harcosai megvédik Pandzsírt, és a háború elkerülhetetlen lesz, ha a tálibok elutasítják a párbeszédet.
A helyi ellenállást az az Ahmad Maszúd vezeti a Nemzeti Ellenállási Front (NEF) élén,
Az AFP birtokába került felvételeken páncélozott járműveket lehetett látni, amint gyakorlatozás közben áthaladnak a Kabultól északkeletre található völgyön. „A tálibok nem fognak kitartani, ha így folytatják. Készek vagyunk megvédeni Afganisztánt és óva intünk egy vérfürdőtől” – hangoztatta Maszúd az al-Arabíja pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva.
Az Afganisztánban múlt vasárnap ismét hatalomra került tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni ellenőrzésüket Pandzsírra. Ez főleg annak tudható be, hogy a tartomány egy nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető. Mindazonáltal szakértők a napokban felhívták a figyelmet arra, hogy a tálibok minden oldalról közrefogták a Pandzsír-völgyet.
A Bundeswehr szerint a tűzharcba amerikai és német katonák is belekeveredtek, de nekik nem esett bajuk. A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni elnök előzőleg elmenekült az országból.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok a kabuli reptérről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket. A repülőtéren napokon át káosz uralkodott. A légi kikötőn belül a koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy dzsihadisták támadást intézhetnek a reptér ellen, és folyamatos fenyegetésről van szó. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet merényletre készülhet ott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!