Harkivban sok épület megrobgálódott vag összemolott az orosz rakétatámadások következtében
Fotó: Twitter
Az ukrajnai háború kirobbanásának második évfordulóján az Agerpres munkatársa, Cristian Lupaşcu Harkivban jár. A bukaresti hírügynökség erről közöl részletes összeállítást. A riport rávilágít az Ukrajna második legnagyobb városában élő emberek szenvedéseire.
2024. február 24., 09:582024. február 24., 09:58
2024. február 24., 10:042024. február 24., 10:04
Az újságíró szerint biztonsághiány és bizonytalanság érezhető mindenütt. A házakban, az utcán, a parkban. A boltokban és a kávézóban. Az iskolában és a munkahelyen. Gyalogosként és autóban utazva. A belvárosban és a külvárosban. Így élnek az emberek Ukrajna második legnagyobb városában, az Oroszországgal közös határtól alig negyven kilométerre fekvő Harkivban. A Vlagyimir Putyin indította háború a feje tetejére állította az életüket.
Kedden kilencszer, szerdán pedig tíz alkalommal. Nem tudni, mikor és főleg hova csapódik be egy rakéta. Az eddigi célpontok között voltak ,,stratégiai” létesítmények, de sok civil célpont is, házak, tömbházak, iskolák, szállodák. Erről a több száz lerombolt épület tanúskodik, amelyeknek a tetőzetét vagy homlokzatát bombák és rakéták rongálták meg.
Victoria 36 éves, és a többi harkivi lakoshoz hasonlóan neki is a háborús szörnyűségek közepette telnek a napjai. Bevallja, hogy fél, de tehetetlennek érzi magát. ,,Nézzék az épületeket! Sok ablakból hiányzik az üveg. Nem vagyunk biztonságban. Félünk. Harkiv lakosságának csaknem fele elmenekült. Ez az autók számán is meglátszik. Hozzászokik az ember a helyzethez, de én lányként félek” – nyilatkozta az ukrán lány.
Lilia 74 éves, és honfitársaival együtt immáron két éve tanúja a borzalmaknak. Most minden reménye Istenben van. ,,Harkivban nem a jó irányba változott a helyzet. Nagyon nehéz az embereknek. Mindenkinek. Azoknak is, akik harcolnak, azoknak is, akik itt élnek, azoknak is, akik jönnek. Őszintén, én nem érzek félelmet. Valószínűleg egy idő után beáll a megszokás. De néha nagyon kényelmetlenül érzem magam.
– vélekedett a nő.
Fotó: Facebook/ДСНС України
Egyértelmű, hogy bosszú. Ez csak a kezdet. Fel kell erősödnünk. Mindannyian tudatában vagyunk, hogy ez egy hosszan tartó konfliktus” – vallotta Vadim.
A civil lakosság a nap minden percében érzi a biztonság hiányát, és ezt a régiót képviselő hatóságok is megerősítik. ,,Folyamatosan tűz alatt a város, az emberek egy pillanatig sem érzik magukat biztonságban. A civilek nem tudnak biztonságban élni, és sokan elmentek” – mondta Szerhij Bolvinov, a harkovi megyei rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.
Számos kisvállalkozás bezárt a háború miatt, a fogyasztás jelentősen visszaesett, és ez súlyos következményekkel járt a helyi gazdaságra nézve. Harkiv az azonos nevű megye központi városa, és az orosz határ közelében fekszik. A háború első hónapjaiban az orosz hadsereg megszállás alatt tartotta a megye jelentős részét.
Az ipari termelés és a kutatás a szerszámgép- és fegyvergyártásra irányul, tank- és traktorgyár is működik itt. Harkivban található a volt Szovjetunió egyik legrégebbi metróvonala, amelyet 1976-ban avattak fel.
A cári birodalom bukása után, 1917 és 1934 között a város volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság első fővárosa.
Ha a jelenlegi ütemben merülnek ki Ukrajna katonai készletei, 2024-ben véget érhet a háború fegyveres szakasza – vélekedett a Krónikának nyilatkozva dr. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!