Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A világ nukleáris arzenáljai hamarosan ismét növekedni fognak a jelenlegi feszültségek miatt – közölte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése.
2022. június 13., 09:422022. június 13., 09:42
Annak ellenére, hogy a nukleáris robbanófejek száma világszerte némileg csökkent, a becslések szerint 12 705 egységre, a békekutatók úgy számolnak, hogy ez a szám a következő évtized során valószínűleg ismét növekedni fog.
– közölte Hans M Kristensen, a SIPRI szakértője. „Ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok nem tesznek azonnali és konkrét lépéseket a leszerelés érdekében, akkor a nukleáris robbanófejek globális készlete hamarosan a hidegháború óta először ismét növekedésnek indulhat” – mondta kollégája, Matt Korda.
Tavaly mindkét országban tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma, de ez elsősorban a kiselejtezett robbanófejek leszerelésének köszönhető, amelyekről a hadsereg már évekkel ezelőtt lemondott. Ezzel szemben a két ország felhasználható katonai készleteiben lévő nukleáris fegyverek száma viszonylag stabil maradt. A SIPRI szerint mindkét országban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban a nukleáris robbanófejek, hordozórendszerek és gyártó létesítmények cseréjére és korszerűsítésére.
A SIPRI szerint a hét másik nukleáris fegyverrel rendelkező állam – Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – mindegyike új fegyverrendszereket fejlesztett ki vagy telepített, vagy legalábbis ezt bejelentette a közelmúltban. Egyik ország sem szándékozik semmilyen módon megszüntetni nukleáris fegyvereit.
A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta folyamatosan csökken: jelenleg kevesebb mint egyötöde annak, ami a hidegháború csúcspontján, az 1980-as években volt. A SIPRI azonban már tavaly megállapította, hogy ez az irányzat a modernebb nukleáris fegyverek felé fordul.
Az év elején az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt, vétóval rendelkező hatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – kinyilvánította, hogy fel kíván lépni a nukleáris fegyverek további terjedése ellen.
– fogalmaztak az államok január elején közös nyilatkozatban. A SIPRI kifogásolta, hogy mind az öt ország azóta tovább bővítette vagy modernizálta arzenálját. Oroszország az ukrajnai agressziós háborúja során nyíltan fenyegetőzött atomfegyverek esetleges bevetésével is.
„Bár az elmúlt évben mind a nukleáris fegyverzetellenőrzés, mind a nukleáris leszerelés terén jelentős előrelépések történtek, a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobbnak tűnik, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor” – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója.
A SIPRI új adatai 2022 januárjára vonatkoznak, vagyis az Oroszország ukrajnai inváziója előtti hónapra. Kristensen szerint
Ugyanakkor már most lát közvetett hatást: az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos erőik nem olyan jók, mint gondolták. Ezért Oroszország a jövőben valószínűleg még inkább fog támaszkodni a taktikai nukleáris fegyverekre – közölte.
Az ukrajnai háború következtében megnőtt a nukleáris konfrontáció kockázata – hangoztatta Kristensen. A veszélyt az jelenti, hogy a háború Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációvá mehet át – tette hozzá.
Az India és Pakisztán között zajló konfliktus, a növekvő ellenségeskedés a kínai-indiai határon és Észak-Korea folyamatos nukleáris erőfeszítései is borúlátásra adnak okot. Ezek a dolgok összeadódnak, így joggal mondhatjuk, hogy a világ jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben van – mondta Kristensen. Szerinte most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az atomhatalmak enyhítsék nukleáris retorikájukat.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
szóljon hozzá!