Anna Moskwa ellenzi, hogy felhasználás-csökkentésre kényszerítenék rá az uniós tagállamokat
Fotó: Anna Moskwa/Twitter
Lengyelország nem egyezhet bele az Európai Bizottság (EB) múlt heti javaslatába, miszerint a brüsszeli testület előírhatná a tagállamoknak a kötelező gázfelhasználás-korlátozási célokat – közölte hétfői varsói sajtóértekezletén Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter, aki az energiaügyekért is felel.
2022. július 26., 00:362022. július 26., 00:36
2022. július 26., 00:402022. július 26., 00:40
Moskwa az uniós energiaügyi miniszterek keddi, soron kívüli találkozója előtt ismertette a lengyel álláspontot az EB új javaslatcsomagjáról. „Nehéz megvitatni az EB által néhány nap alatt, szinte rögtönözve előkészített kötelező mechanizmusokat, amelyek felhasználás-csökkentésre kényszerítenék rá a tagállamokat” – jelentette ki Moskwa.
Felidézte: a kötelező korlátozásokat például Görögország, Spanyolország, Portugália, Ciprus és Málta ellenzi. Hozzátette: Lengyelország készen áll arra, hogy partneri és önkéntes alapon például Németországgal tárgyaljon az energiahordozók diverzifikációjáról, a lengyel és a német kőolajfinomítók együttműködéséről.
„A lengyel gazdaság és energiabiztonság szempontjából fontos lenne egy olyan szolidaritási mechanizmus kidolgozása, amelynek keretében megreformálnák és a reform végrehajtásáig fel is függesztenék az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS)” – mondta Moskwa. Az ETS reformját, ezen belül a tanúsítványoknak a pénzügyi intézményekben történő forgalmazásának korlátozását Lengyelország tavaly ősszel javasolta.
Az EB múlt szerdán ismertetett javaslata szerint valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. Ezzel megelőznék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon köteleznék el magukat, amennyiben viszont az EB az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező volna valamennyi tagállam számára.
Több mint 30 ezer orosz katona vesz részt az újabb offenzívában Harkiv területen – közölte Olekszandr Litvinyenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az AFP-nek adott, kedden megjelent interjújában.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy kedden csapást mértek a Hamász „háborús irányítószobájára”, amely az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, az UNRWA által a Gázai övezet központjában működtetett iskolában volt berendezve.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Jurij Kuznyecov altábornagy, a védelmi minisztérium személyzeti főosztályának vezetője ellen.
Az ukrán légvédelmi rendszerek megsemmisítették mind a 18 támadó drónt, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán ukrán területre indított – közölte kedden az ukrán légierő.
Románia az első helyen áll az Európai Unióban a fiatalok szavazókedve tekintetében a június 9-i európai parlamenti választásokon – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett felmérésből.
Bíróság elé állítanak kedden öt belga fiatalt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megöltek egy román kamionost – írja a namuri ügyészség hétfői közleménye szerint az AFP.
Az Egyesült Államok becslése szerint Izrael elegendő katonát gyűjtött össze a Gázai övezet legdélibb városának, Rafahnak a környékén ahhoz, hogy a következő napokban teljes körű inváziót indítson.
Kijevbe érkezett kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy elhúzódó ukrajnai háborúra és a NATO-val való esetleges jövőbeni konfrontációra való felkészülést alapozta meg azzal, hogy leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert, és Andrej Belouszovot nevezte ki a helyére.
Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov megbízott külügyminiszter.
szóljon hozzá!