Felelősség. Trump szerint minden érintett ország vezetője felelős az Ukrajnában dúló háborúért
Fotó: Facebook/VolodimirZelenszkij
Az ukrajnai háborúért három ember felelős, Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett Joe Biden volt amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban újságírók előtt, amikor fogadta Salvador elnökét.
2025. április 15., 08:312025. április 15., 08:31
Trump kifejtette, hogy az első számú felelős az orosz elnök, akinek nem lett volna szabad elkezdenie a háborút, de megjegyezte, hogy elődjének, Bidennek és Zelenszkijnek lehetősége lett volna megállítani azt.
Trump hozzátette, nem tehet mást, mint hogy megpróbálja megállítani a háborút, mert milliók haltak meg, és adott egy ország, amely területének 25 százalékát elveszítette, köztük legértékesebb részeit.
Arra a kérdésre, hogy beszélt-e az ukrán államfővel az amerikai Patriot rakéták és kilövő berendezések vételére vonatkozó ukrajnai ajánlatról, Trump azt válaszolta, hogy Zelenszkij „állandóan vásárolni szeretne”. Az amerikai elnök kifejtette, hogy
Az amerikai elnök megjegyezte, hogy véleménye szerint az ukrajnai háború lezárása felé jó úton halad, reményét fejezte ki az eredményre, és hozzátette, „nagyon hamarosan nagyon jó javaslatokat látunk majd”.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommerszant című lapnak hétfőn adott interjújában arról beszélt: Moszkva tényekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Szumiban orosz rakétacsapás által az elmúlt hétvégén eltalált épületben ukrán katonai parancsnokok nyugati kollégáikkal találkoztak.
„Tényekkel rendelkezünk arról, kik tartózkodtak a Szumiban eltalált objektumban” – mondta Lavrov a az orosz diplomáciai tárca honlapján közölt nyilatkozatrészlet szerint.
Emlékeztetett rá: a The New York Times két hete arról számolt be, hogy az amerikaiak már a kezdetektől fogva részt vettek az Oroszország elleni támadásokban. Megjegyezte, hogy az ő közreműködésük nélkül „a legtöbb nagy hatótávolságú rakéta nem szállt volna fel az állomásoztatási helyéről”.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy
Rámutatott, hogy az interneten sok arról szóló videó van, amelyben ukrán nők azt kiabálják, hogy „a katonaság takarodjon el az üzletektől, a játszóterektől!”.
Hangsúlyozta, hogy ennek a kifogásolt gyakorlatnak még mindig nem vetettek véget.
Lavrov elmondta: az elmúlt évek során többször is felhívta António Guterres ENSZ-főtitkár figyelmét arra, hogy teljesítenie kell a világszervezet alapokmánya 100. cikkelyében foglalt követelményeket, vagyis az igazgatás legfőbb tisztviselőjeként nem szabad állást foglalnia, és kiegyensúlyozott álláspontot kell képviselnie.
„Régóta ismerem őt, tegeződünk, évtizedek óta egymást keresztező pozíciókban dolgozunk. Mondtam neki, hogy lehet, hogy ezen a posztján, még ha nem is kap utasításokat a nyugati országoktól, de végrehajtja őket az ukrajnai helyzettel kapcsolatban” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.
A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy Guterres a „gyerekek és civilek” szumi haláláról szóló jelentések után nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta aziránti elkötelezettségét, hogy véget kell vetni a nemzetközi humanitárius jog megsértésének, és síkra szállt az ukrajnai konfliktusnak Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartása alapján történő befejezése mellett.
A moszkvai katonai tárca hétfőn közölte, hogy az orosz hadsereg vasárnap Szumiban két Iszkander-M rakétával mért csapást az ukrán Sziverszk műveleti-harcászati csoport parancsnoki állománya tanácskozásának helyszínére, külföldi gyártmányú elektronikai hadviselési és légvédelmi eszközök ellenhatása közepette .
A Sziverszk műveleti-harcászati csoport parancsnoki állománya tanácskozásának helyszínére mért csapást az orosz hadsereg két Iszkander-M rakétával vasárnap az ukrajnai Szumi városban a moszkvai tárca szerint.
A tárca szerint „a cél eltalálásának következtében” több mint 60 ukrán katona vesztette életét. A közleményben azzal vádolták meg Kijevet, hogy
Mint arról beszámoltunk, Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője a Szumiban történtekkel kapcsolatban a sajtónak hétfőn ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg kizárólag katonai jellegű célpontokra mér csapást.
Egyébként az ukrán légierő közölte, hogy hétfő este,
Helyi tisztségviselők szerint a rakétacsapás a város külterületén történt, és áldozatokról nem számoltak be. Akárok mértékének megállapítása még zajlott.
Közben Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő hétfőn Luxembourgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza, májusban pedig a külügyminiszteri tanács elé kívánják terjeszteni.
A főképviselő szerint az EU-tagállamok egyértelműen a béke pártján állnak, hiszen mind a 27 ország támogatta a tűzszünetet, és Ukrajna már egy hónappal ezelőtt feltétel nélkül beleegyezett abba. Oroszország viszont szerinte továbbra is a háborút keresi: ezt bizonyítják a legutóbbi, különösen halálos támadások is, köztük a hét végi légicsapás Szumiban.
– fogalmazott Kallas.
„Ezért az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot komoly tárgyalásra kényszerítsük az, ha még nagyobb nyomást helyezünk rá”
– hangsúlyozta.
Szavai szerint Oroszországnak be kell látnia, hogy hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mivel nem győzhet – az ukrán nép elszántsága töretlen, és a nemzetközi közösség kitart mellette, a vérontás pedig csak akkor érhet véget, ha Oroszországot helyezik nyomás alá, mert az orosz vezetők felelősek az erőszakért.
A főképviselő úgy véli, hogy az egyik oldalról Oroszországra kell nyomást gyakorolni, a másik oldalon az a cél, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.
A megbeszélések során felmerült az is, hogy a kiképzési missziók mandátumát érdemes lenne bővíteni, különösen annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Ukrajna védelmét támogató nemzetközi koalíció biztonsági garanciáihoz.
A kétmillió lőszer Ukrajnának történő leszállítását célzó kezdeményezésről Kallas azt mondta, hogy a kitűzött cél kétharmadát már sikerült teljesíteni, bár a teljes mennyiség még nincs meg.
A tagállamok többsége egyetért abban, hogy folytatni kell az ilyen típusú erőfeszítéseket is, és további lépésekre van szükség.
A támogatás nem csupán az Európai Unió keretein belül történik, hiszen például Norvégia is hozzájárult a célhoz négymillió euróval – mutatott rá. A
mi az idei támogatást illeti, Kallas elmondása szerint az EU és a tagállamok idén már több mint 23 milliárd eurót nyújtottak Ukrajnának, míg tavaly ez 20 milliárd volt.
London szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére
London újabb hitelt folyósított hétfőn Ukrajnának a zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából.
A brit pénzügyminisztérium és a védelmi minisztérium közös hétfői tájékoztatása szerint Ukrajna megkapta az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd fontos (1074 milliárd forint) hitelcsomag második, 752 millió fontos részletét.
A hitelt az ukrán kormány teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja.
A hitelcsomag első, ugyancsak 752 millió fontos részletét a munkáspárti brit kormány március elején folyósította.
A hitelt a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
A 2,26 milliárd fontos hitelcsomaggal Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által Ukrajna számára összeállított 50 milliárd dolláros segélyprogramhoz járul hozzá.
A londoni pénzügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint Kijev 2026-ban juthat hozzá az ebből a forrásból nyújtott hitelfinanszírozás harmadik, utolsó részletéhez.
A brit kormány 4,5 milliárd font összegű katonai támogatást hagyott jóvá 2025-re Ukrajna számára.
A londoni védelmi minisztérium ennek a támogatási csomagnak a részeként a múlt hét végén 450 millió fontos új katonai segélycsomagot jelentett be.
Az összegből 350 millió fontot közvetlenül a brit kormány folyósít, a fennmaradó részt Norvégia finanszírozza, de ez a részösszeg is a brit kezelésű nemzetközi Ukrajna-alapba kerül.
A 450 millió font értékű támogatási csomag legnagyobb, több mint 250 millió fontos egyedi tételéből Ukrajna radarrendszereket, harckocsi elleni aknákat és több százezer drónt vásárolhat.
A szállítmányban a brit védelmi minisztérium szerint videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV), nagy manőverező képességű támadó drónok szerepelnek, valamint olyan drónok, amelyek robbanóanyagokat tudnak ledobni orosz állásokra.
A londoni védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők e két dróntípus bevetésével okozzák az orosz hadfelszerelésben keletkezett károk 60-70 százalékát.
Kínai katona: csak akkor tudtam meg, hol vagyok, amikor megérkeztünk
Kész részt venni fogolycserében, de Kínába szeretne visszatérni az a két kínai állampolgárságú katona, akik a kelet-ukrajnai Donyeck megyében estek nemrég ukrán fogságba. Ezt a kínaiak többször is hangsúlyozták azon a sajtótájékoztatón, amelyet ők tartottak hétfőn Kijevben, az Ukrinform ukrán hírügynökségnél.
A kínaiak tolmácson keresztül elmondták, hogy az orosz alakulatnál fizikai munkára kényszerítették őket. Közölték: oroszok vezetik azokat az egységeket, amelyekben külföldiek szolgálnak. Abban az alakulatban, amelyben az egyik hadifogoly, Csang Zsen-po szolgált, két kínai katona volt, míg a másikban tíz, köztük a fogságba esett másik kínai, Vang Kuang-csün.
„Mindent titkoltak előlünk, csak akkor tudtam meg, hol vagyok, amikor megérkeztünk a helyszínre” – mesélte Csang. „Minden dokumentum orosz nyelven volt, és az egész kommunikáció oroszul zajlott” – tette hozzá Vang. Szavai szerint pontosan azt sem tudták, mennyi pénzt kell kapniuk a katonai szolgálatért.
„Kaptam egy bankkártyát, amelyen 200 ezer rubel volt, de nem tudtam a kártyát használni. Az oroszok elvették a telefont, amelyen az alkalmazás volt a kártyához, és elköltötték a pénzt, különböző szükségletekre, üzemanyagra és egyebekre” – mondta Csang.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt kedden jelentette be, hogy az ukrán katonák a donyecki régióban elfogtak két kínai állampolgárt, akik az orosz hadsereg kötelékében harcoltak. Az elnök hangsúlyozta, hogy Kijev csakis ukrán katonákra hajlandó kicserélni a kínai hadifoglyokat. Zelenszkij pénteken kijelentette, hogy legalább néhány száz kínai állampolgár harcol az orosz megszálló erők kötelékében.
Az ukrajnai harci fejleményekkel kapcsolatban Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a nap folyamán az orosz erők ismét Kupjanszkot és környékét ágyúzták, aminek következtében négy civil vesztette életét, kettő pedig megsebesült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
J.D. Vance amerikai alelnök szerint Európának sem jó, ha kizárólag az Egyesült Államokra bízza saját biztonságát.
A holland rendőrség kedden bejelentette, hogy letartóztattak egy ötödik gyanúsítottat a dák műkincsek elrablásának ügyében.
Meggyőző volt a múlt heti találkozó Vlagyimir Putyinnal, lehetőség látszik az orosz–amerikai kapcsolatok átformálására és az orosz elnök végül kimondta, hogy a tűzszüneten túl tartós békét szeretne – mondta Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott.
Ismét figyelmeztette J. D. Vance amerikai alelnök Volodimir Zelenszkit, miután az ukrán elnök azzal vádolta meg, hogy az orosz narratívát terjeszti az ukrajnai háború kapcsán.
Elő fognak kerülni a Hollandiában, az asseni Drents Múzeumból még az év elején ellopott, Romániából származó dák műtárgyak – vélekedik a nyomozás egyik vezetője.
Az amerikai szövetségi kormány több mint 2,2 milliárd dollárnyi támogatás folyósítását fagyasztotta be hétfőn a Harvard Egyetem számára, miután az intézmény nem tett eleget az adminisztráció elvárásának a politikai aktivizmus korlátozására.
A közvetítő Egyiptom és Katar új izraeli javaslatot terjesztett a Hamász elé a gázai tűzszünetről – közölte hétfőn az egyiptomi állami Al Qahera News TV, de egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint a javaslat legalább két eleme nem elfogadható.
Elfogadta Magyarország alaptörvényének tizenötödik módosítását hétfőn az Országgyűlés. Az alkotmánymódosítás ellen utcára vonult az ellenzék Budapesten, rendőrségi intézkedésre is sor került.
A Sziverszk műveleti-harcászati csoport parancsnoki állománya tanácskozásának helyszínére mért csapást az orosz hadsereg két Iszkander-M rakétával vasárnap az ukrajnai Szumi városban a moszkvai tárca szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!