Sötét képet fest a nyugati világ jövőjéről Tóth Tibor biztonságpolitikai szakértő a tegnapi brüsszeli robbantássorozat után. A temesvári születésű nyugalmazott rendőrtiszt, aki Budapesten futott be rendőri karriert, és egy ideig a magyar rendőrség tanúvédelmi programját is vezette, a Krónikának nyilatkozott a szerinte valószínű forgatókönyvről.
2016. március 22., 18:452016. március 22., 18:45
2016. március 22., 19:252016. március 22., 19:25
– Hogyan lehetséges ilyen mérvű terrortámadás-sorozatot elkövetni abban a belga fővárosban, ahol elvileg tavaly november közepe óta fokozott terrorkészültség van?
– Sajnos csak szervezettségre és megfelelően konspiráló sejtekre van szükség... Izraelben gyakorlatilag a fennállása óta terrorkészültség van, nem hiszem, hogy az ottaninál keményebb rezsimintézkedéseket be lehet vezetni egy demokráciában, de még ott is vannak robbantások és más terrorcselekmények...
– Tehát Ön szerint annál, amit eddig tettek, fizikailag nem is lehet többet?
– Előbb-utóbb ki kell mondani, hogy demokráciában nincs totális terrorelhárítás. Diktatúrában sincs ilyen, legalábbis tartósan és hosszú távon nincs – teszem hozzá csendesen. Véleményem szerint a jelenlegi európai játékszabályok szerint nem lehet többet tenni a terror elleni védekezés terén. Az európai rendőrségeknek és titkosszolgálatoknak nincsenek értékelhető HUMINT-pozícióik a szélsőséges iszlám körökben, a technikával meg olykor kitörölhetjük a fenekünket...
– És milyen játékszabály-változásokat lát szükségesnek/lehetségesnek?
– Ismét visszakerülünk a biztonság vs. szabadság dichotómiába. És Franklin szövege („aki választani akar a kettő között, az egyiket sem érdemli meg”) lassan kiürül. Középtávon Európa fel fogja adni a szabadság prioritását. Lassan, fokozatosan, de fel fogja adni. Egy év múlva már a reptéri csarnokokba történő belépéshez is biztonsági kapun lehet csak átmenni. Két év múlva már parkolni se lehet a közelben enélkül. Ha legközelebb bevásárlóközpontban robbantanak, akkor majd oda is telepítenek kapukat s a többi... És bevallom, nem látom a megoldást. Egy jól szervezett, ötfős csoport bármikor lemattolhat egy kétmilliós várost.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!