Berlinben azt üzenték az orosz elnöknek, hagyja abba a háborút
Fotó: Elliot Douglas
Legkevesebb százezer ember gyűlt össze vasárnap Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen. Hasonló tüntetést rendeztek Prágában is.
2022. február 27., 20:312022. február 27., 20:31
2022. február 27., 20:532022. február 27., 20:53
Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében. Az „Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!” címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek.
Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető – a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke – kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma „az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és „Putyin nem egyenlő Oroszországgal”.
Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni. A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.
A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte. Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy „nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek „Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak”. „A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen” – szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az „erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.
A tüntetés kezdetén a résztvevők – becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember – egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól. Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is. „Harcolni fogunk, hogy Ukrajna független és demokratikus ország maradhasson” – jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy „határozottan elítélte az orosz agressziót” és komoly támogatást nyújt Ukrajnának. Számos tüntető ukrán zászlókat lengetett, és a tömeg oroszellenes jelszavakat skandált.
Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt. Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint a csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
szóljon hozzá!