Fotó: Tamás Gyopár
A felsőoktatási törvény módosításának visszavonását követelték a Közép-Európai Egyetem (CEU) „ellehetetlenítése” elleni, Parlament előtt tartott tüntetésen résztvevők. A demonstrálók – akiknek számát a szervezők 70–80 ezerre becsülték – arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt.
2017. április 09., 23:112017. április 09., 23:11
A tüntetés, amely a Várkert bazár előtt kezdődött, helyi idő szerint este 7 óra után ért véget hivatalosan a Kossuth téren, de több ezer demonstráló maradt a téren, akik az MTI szerint mind a rendőrökkel, mind a M1 stábjával agresszíven viselkedtek, a Híradó riporterét akadályozták a munkájában. Perceken keresztül inzultálták, többször is megpróbálták elvenni a mikrofonját. A dulakodás során a stábnak menekülnie kellett.
Az Oktatási Szabadságot elnevezésű szervezet rendezvény elején Bródy Gábor, a CEU hallgatója azt hangsúlyozta az egybegyűltek előtt: az egyetemnek köszönhető, hogy nem kellett elhagynia a hazáját, hogy azt csinálja, amit szeret. A CEU ellehetetlenítésével Magyarország hírnevét rombolják le „kétes politikai célok érdekében” – mondta. Rodics Katalin, a Greenpeace aktivistája beszédében visszautasította, hogy a civil szervezetre vonatkozó jogszabály módosításával megbélyegzik a külföldről is adományokhoz jutó civil szervezeteket.
Marton Péter, a CEU doktorandusz hallgatója visszautasította, hogy csalónak nevezi a kormány azt az egyetemet, ami megannyi hasznot hajt a magyar felsőoktatás-kutatás számára. „Nem hagyjuk!” – skandálta a tömeg, a szónokok hangoztatták, hogy „Semmit rólunk nélkülünk!”. „A tüntetés véget ért, de az ellenállás soha nem fog véget érni” – mondta az utolsó szónok. A szónokok beharangozták a következő, civil szervezetek melletti tüntetést a Hősök terére.
Az MTI beszámolója szerint szervezők este 7 óra után bejelentették, hogy vége a tüntetésnek, és kérték, hogy mindenki békésen menjen haza. A demonstráció hivatalos befejezése után a tömeg együtt elénekelte a himnuszt és többször is fölemelték világító mobiltelefonjaikat. Ezt követően ugyanakkor a tömeg Kossuth téren maradt részét többen megafonnal tiltakozásra buzdították.
Sokan a Parlament lépcsője előtti területen maradtak. A lépcsősor előtt állók és a rendőrök között többször lökdösődés alakult ki. A tömeg egy része este nyolc óra körül farkasszemet nézett a Parlament bejáratát őrző, egyre nagyobb számban megjelenő rendőrökkel. A résztvevők kitartóan, hangosan fütyültek, tiltakoztak. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett, üvegekkel dobálták a rendőröket, akik azonban nem intézkedtek, békésen viselkedtek.
A demonstráció délután kezdődött Budán, a Várkert bazárnál, onnan vonultak a Lánchídon át, a József Attila és a Nádor utca vonalán a Parlamenthez. A Kossuth Lajos tér szinte teljesen megtelt tiltakozókkal. Amikor a tüntetésen élen vonulók a Kossuth térre értek, a tömegből az utolsók akkor indultak el a Várkert bazártól. A demonstráció hivatalos befejezése után a tömeg együtt elénekelte a himnuszt és többször is fölemelték világító mobiltelefonjaikat. Este 9 óra körül a Kossuth térről több ezren az Emmi Szalay utcai épülete elé vonultak azt skandálva: „Szabad ország, szabad egyetem”, „Elegünk van”, majd a Nagykörút forgalmát megbénítva a Fidesz Lendvay utcai székháza felé indultak.
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szerint a Közép-európai Egyetem (CEU) melletti vasárnap délutáni tüntetést a Soros György üzletember által pénzelt és irányított ügynökszervezetek „gründolták”, azért, mert a Fidesz-frakció benyújtotta a külföldről támogatott „ügynökszervezetek” átláthatóságáról szóló törvényt. Azt mondta: a Soros György által aktívan támogatott szervezetek mintegy két éve folyamatosan támadják a magyar kormányt, aminek célja, hogy „a határvédelmet szétzilálják, az illegális bevándorlók szabad bejutását kikényszerítsék”. Úgy vélte: „nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítanak”.
Hangsúlyozta: Magyarországnak meg kell védenie magát, ennek első lépése az átláthatóság. Úgy fogalmazott: minden magyar embernek tudnia kell, „kicsodák Soros György emberei” és milyen pénzek, milyen érdekek állnak a külföldről támogatott szervezetek mögött. Ezért nyújtotta be a Fidesz-frakció az említett törvényjavaslatot – közölte.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.