Fotó: Tamás Gyopár
A felsőoktatási törvény módosításának visszavonását követelték a Közép-Európai Egyetem (CEU) „ellehetetlenítése” elleni, Parlament előtt tartott tüntetésen résztvevők. A demonstrálók – akiknek számát a szervezők 70–80 ezerre becsülték – arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt.
2017. április 09., 23:112017. április 09., 23:11
A tüntetés, amely a Várkert bazár előtt kezdődött, helyi idő szerint este 7 óra után ért véget hivatalosan a Kossuth téren, de több ezer demonstráló maradt a téren, akik az MTI szerint mind a rendőrökkel, mind a M1 stábjával agresszíven viselkedtek, a Híradó riporterét akadályozták a munkájában. Perceken keresztül inzultálták, többször is megpróbálták elvenni a mikrofonját. A dulakodás során a stábnak menekülnie kellett.
Az Oktatási Szabadságot elnevezésű szervezet rendezvény elején Bródy Gábor, a CEU hallgatója azt hangsúlyozta az egybegyűltek előtt: az egyetemnek köszönhető, hogy nem kellett elhagynia a hazáját, hogy azt csinálja, amit szeret. A CEU ellehetetlenítésével Magyarország hírnevét rombolják le „kétes politikai célok érdekében” – mondta. Rodics Katalin, a Greenpeace aktivistája beszédében visszautasította, hogy a civil szervezetre vonatkozó jogszabály módosításával megbélyegzik a külföldről is adományokhoz jutó civil szervezeteket.
Marton Péter, a CEU doktorandusz hallgatója visszautasította, hogy csalónak nevezi a kormány azt az egyetemet, ami megannyi hasznot hajt a magyar felsőoktatás-kutatás számára. „Nem hagyjuk!” – skandálta a tömeg, a szónokok hangoztatták, hogy „Semmit rólunk nélkülünk!”. „A tüntetés véget ért, de az ellenállás soha nem fog véget érni” – mondta az utolsó szónok. A szónokok beharangozták a következő, civil szervezetek melletti tüntetést a Hősök terére.
Az MTI beszámolója szerint szervezők este 7 óra után bejelentették, hogy vége a tüntetésnek, és kérték, hogy mindenki békésen menjen haza. A demonstráció hivatalos befejezése után a tömeg együtt elénekelte a himnuszt és többször is fölemelték világító mobiltelefonjaikat. Ezt követően ugyanakkor a tömeg Kossuth téren maradt részét többen megafonnal tiltakozásra buzdították.
Sokan a Parlament lépcsője előtti területen maradtak. A lépcsősor előtt állók és a rendőrök között többször lökdösődés alakult ki. A tömeg egy része este nyolc óra körül farkasszemet nézett a Parlament bejáratát őrző, egyre nagyobb számban megjelenő rendőrökkel. A résztvevők kitartóan, hangosan fütyültek, tiltakoztak. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett, üvegekkel dobálták a rendőröket, akik azonban nem intézkedtek, békésen viselkedtek.
A demonstráció délután kezdődött Budán, a Várkert bazárnál, onnan vonultak a Lánchídon át, a József Attila és a Nádor utca vonalán a Parlamenthez. A Kossuth Lajos tér szinte teljesen megtelt tiltakozókkal. Amikor a tüntetésen élen vonulók a Kossuth térre értek, a tömegből az utolsók akkor indultak el a Várkert bazártól. A demonstráció hivatalos befejezése után a tömeg együtt elénekelte a himnuszt és többször is fölemelték világító mobiltelefonjaikat. Este 9 óra körül a Kossuth térről több ezren az Emmi Szalay utcai épülete elé vonultak azt skandálva: „Szabad ország, szabad egyetem”, „Elegünk van”, majd a Nagykörút forgalmát megbénítva a Fidesz Lendvay utcai székháza felé indultak.
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szerint a Közép-európai Egyetem (CEU) melletti vasárnap délutáni tüntetést a Soros György üzletember által pénzelt és irányított ügynökszervezetek „gründolták”, azért, mert a Fidesz-frakció benyújtotta a külföldről támogatott „ügynökszervezetek” átláthatóságáról szóló törvényt. Azt mondta: a Soros György által aktívan támogatott szervezetek mintegy két éve folyamatosan támadják a magyar kormányt, aminek célja, hogy „a határvédelmet szétzilálják, az illegális bevándorlók szabad bejutását kikényszerítsék”. Úgy vélte: „nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítanak”.
Hangsúlyozta: Magyarországnak meg kell védenie magát, ennek első lépése az átláthatóság. Úgy fogalmazott: minden magyar embernek tudnia kell, „kicsodák Soros György emberei” és milyen pénzek, milyen érdekek állnak a külföldről támogatott szervezetek mögött. Ezért nyújtotta be a Fidesz-frakció az említett törvényjavaslatot – közölte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
Látogatottsági adatok