Fotó: Csűrös Réka
Szerencsésen hazatért Törökország földrengés sújtotta térségéből az a négytagú, kolozsvári magyarokból álló csapat, amely adományokat vitt a túlélőknek. A küldetés sikerrel zárult, tapasztalataik viszont sokkolóak, megindítóak voltak. Utazásuk során 500 kilométeren keresztül egyetlen, teljesen ép épületet nem láttak, ugyanakkor most azért is kell például sok sátor a katasztrófa sújtotta térségben, mert az utórengésektől tartva az emberek félnek állva maradt otthonukban lakni.
2023. március 14., 09:072023. március 14., 09:07
Számos olyan települést látogatott meg Törökországban a Csűrös Réka fordító, kalligráfus és három útitársa alkotta csapat, amelyet nagy mértékben érintett a február 6-i, 7,8-as erősségű, több mint 52 ezer halálos áldozatot követelő földmozgás. Az adományokat odajuttató kolozsvári magyarok a hétvégén tértek haza. Csűrös Réka a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy nagyon megindító, sokkoló volt látni rengeteg, romokban álló települést, kiürült szellemfalut és szellemvárost.
Sok helyen sátor sincs, kartonból, szőnyegből tákolnak „lakást”
Kolozsvárról, valamint több, a városhoz közeli településről, a kidei és alsófelsőszentmihályi kis unitárius gyülekezettől gyűlt össze az az összeg, amit adományként vittek el a természeti csapás sújtotta országba. Ott vásárolták meg mindazt, amire a helyiek útmutatása értelmében szükségük van a rászorulóknak.
Fotó: Csűrös Réka
„Sok helyről érkezett adomány, jórészt kisebb összegekben. Zolival mentünk, aki egy nagy vállalkozás, az A24 Assistance autómentő cég társtulajdonosa. Nekik köszönhetően is meg tudtunk vásárolni mindent, amit szerettünk volna, és az adomány eljutott oda, ahol nagy szükség volt rá” – mondta el Csűrös Réka. Kifejtette,
Vásároltak továbbá 30 matracot, 50 gázpalackot, 3 nagy kapacitású áramfejlesztő generátort, ivóvizet, kutyaeledelt, tisztálkodási szereket nagy dobozszámra: sampont, szappant, babaápolási cikkeket, fogkrémet, fogkefét. „Végig dokumentáltam az utat, a pakolást, mindent, így aki adományozott, láthatja, hogy miként értek célba az adományaik” – mondta el Csűrös Réka. A szükséges tárgyakat, eszközöket Törökországban vásárolták meg, ott intézték, szervezték a tovább szállítást.
Kolozsvár környéki protestáns gyülekezetek, természetes személyek, vállalkozók is támogatják azt a kezdeményezést, amelynek keretében egy kincses városbeli magyarok alkotta csapat indul el jövő szerdán Törökországba.
„Utólag visszatekintve ez okos döntés volt. Több mint egy hónap telt el a pusztító erejű földrengés óta, és még mindig kevés a sátor. Az elosztást a helyiekre bíztuk, ők tudták azt például, hogy az egyik sátornak az Ekincitől mintegy 50 kilométerre található településre kellett eljutnia, egy olyan családhoz, amelynek valóban nagyon nagy szüksége volt rá, hiszen eddig kartonokból, szőnyegekből, deszkákból összeállított tákolmányban vészelték át a napokat-heteket” – mondta el a bajbajutottak segítségére siető csoport tagja.
Fotó: Csűrös Réka
Napi 20-30 apróbb rengés is történik
Egyébként a sátrak nem csak azért kellenek most a katasztrófa sújtotta térségben, mert minden egyes épület összedőlt volna, és nem lenne hol lakniuk ezeknek az embereknek, hanem azoknak is kell sátor, akiknek áll a háza, ugyanis félnek benne lakni, tartanak az utórengésektől.
Egyébként nagyon sok épületnek a február 20-i utórengés adta meg a kegyelemdöfést, ekkor dőltek össze. „Amíg mi ott voltunk, addig is folyamatosan voltak utórengések. Nem túl erősek, mondjuk meglódult a nyári konyhában felakasztott lámpa. Tehát nem alaptalanul félnek az ottaniak: napi 20-30 apróbb rengés is van” – illusztrálta az ottani állapotokat az adományvivő csapat tagja.
Fotó: Csűrös Réka
A négytagú csapat a földrengés által nem sújtott Mersinben vásárolta be az adományból az eszközöket, ott intézték el a logisztikát, hogy milyen kamionnal hova jussanak el a dolgok. Ekinciben két napot és két éjszakát tartózkodtak, utána Adiyamanba utaztak, végig földrengés sújtotta területen.
Egyetlen teljesen ép házat sem láttak 500 kilométeren keresztül
„Ahogy utaztunk, 500 kilométeren keresztül egyetlen teljesen ép épületet nem láttunk. Felmentünk Adiyaman fölé egy faluba, amelyet nem érintett borzalmasan a katasztrófa, de azért szükségük volt segítségre: generátort vittünk oda, meg takarókat, tisztálkodási szereket. Itt is aludtunk egy éjszakát, aztán felmásztunk a Nemrut-hegyre, mert ott voltunk a tövében, hogy kiszellőztessük a fejünket, hogy ne csak romokat és romokat lássunk” – mesélte Csűrös Réka.
„Ez az ókori híd teljesen jól átvészelte a sokadik földrengést is, hiszen a vidéken gyakoriak a nagyobb földmozgások. Egyébként az utórezgéseket még most is fél Törökországban érezni lehet” – mondta a csapat tagja. Csűrös Réka alapszinten beszél törökül, de nem annyira, hogy részletes tárgyalást folytathasson, viszont németül és angolul értekezni tudott a helybeli lakosokkal.
Nem segített a károsultaknak a kormány
Rengeteg emberrel álltak szóba az út során, és kivétel nélkül mindenki arról panaszkodott, hogy az ankarai kormány nem állt az emberek mellé a tragédiában, nem küldött segítséget, ahogy más földrengésekkor szokás volt. „Ezen a területen ugyanis 20-30 évente sor kerül egy ilyen hatalmas földmozgásra. Ottlétünkkor Hatay régióban több település küszködött ivóvízhiánnyal, egy hónap alatt sem sikerült ez megoldani” – ecsetelte Csűrös Réka.
Hatay tartományban a múlt héten 26 fok volt már napközben, de magasabban fekvő hegyi vidékeken nyilván jóval hűvösebb, éjszaka 2-3 fok volt. De mindenhol arról számoltak be az emberek, hogy a kormánynak hathatósabban és szervezettebben kellett volna segítséget nyújtania.
Fotó: Csűrös Réka
Csűrös Réka kérdésünkre arról is beszélt, hogy ilyen körülmények között az intézmények nem működnek – vagy ha igen, akkor nem a korábbi épületekben. Amíg nem történik meg az épületek alapos felmérése, addig nem térhetnek oda vissza az emberek. Látszólag jó állapotban lévő épületekbe sem lehet visszatérni, inkább kint laknak az emberek a sátrakban, hiszen nem tudni, hogy mikor következik egy olyan utórengés, ami romba dönti a megroggyant épületet. Például a Vöröskereszt, az AFAD (az ottani katasztrófavédelem) sátrakban dolgozik, az iskolák közül is sok összedőlt, vagy megrongálódott, így veszélyes oda visszamenni.
Azt is kifejtette, szörnyű volt azt látni, hogy akik ki akarják menekíteni ezekből a lakásból az értékeiket, tárgyaikat, azok mindezt szíriai menekültekkel végeztetik el – utóbbiaknak azonban annyira elkeseredetten szükségük van a pénzre, hogy vállalják a nem biztonságos épületbe való belépést is. Persze félnek ők is, de úgy látszik, a pénz fontosabb, és ezért az életüket is kockáztatják.
Fotó: Csűrös Réka
Könnyezve köszönték meg az adományokat
„Egyébként azt is sokkoló megtapasztalni, hogy egy ilyen tragédia következtében miként válik relatívvá az emberélet értéke. Ahogy a romokat kezdték eltakarítani, a markoló mindent felmarkol a romokkal együtt. Ami és aki benne van, az mind a teherautóra kerül, majd a szeméttelepre. Távolról, autóból is rettenetes látni a romokat, de közelről még inkább” – mondta Csűrös Réka. Mint részletezte,
Többek között olyan tárgyakról van szó, mint cumisüveg, matrac, kifestőkönyv, eldeformálódott fűtőtestek – mindez szívfacsaró látvány, és jobban megérinti az embert, mint ha csak távolról szemlélné a romhalmazokat. „Sokan köszönték meg könnyes szemmel az adományokat. Azt mondták, hogy akkor, amikor a saját országuk vezetése nem segített nekik kellőképpen, álmukban sem gondolták volna, hogy külföldről kapnak segítséget. Allah áldását kérték ránk” – ecsetelte Csűrös Réka.
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!