Fotó: Csűrös Réka
Szerencsésen hazatért Törökország földrengés sújtotta térségéből az a négytagú, kolozsvári magyarokból álló csapat, amely adományokat vitt a túlélőknek. A küldetés sikerrel zárult, tapasztalataik viszont sokkolóak, megindítóak voltak. Utazásuk során 500 kilométeren keresztül egyetlen, teljesen ép épületet nem láttak, ugyanakkor most azért is kell például sok sátor a katasztrófa sújtotta térségben, mert az utórengésektől tartva az emberek félnek állva maradt otthonukban lakni.
2023. március 14., 09:072023. március 14., 09:07
Számos olyan települést látogatott meg Törökországban a Csűrös Réka fordító, kalligráfus és három útitársa alkotta csapat, amelyet nagy mértékben érintett a február 6-i, 7,8-as erősségű, több mint 52 ezer halálos áldozatot követelő földmozgás. Az adományokat odajuttató kolozsvári magyarok a hétvégén tértek haza. Csűrös Réka a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy nagyon megindító, sokkoló volt látni rengeteg, romokban álló települést, kiürült szellemfalut és szellemvárost.
Sok helyen sátor sincs, kartonból, szőnyegből tákolnak „lakást”
Kolozsvárról, valamint több, a városhoz közeli településről, a kidei és alsófelsőszentmihályi kis unitárius gyülekezettől gyűlt össze az az összeg, amit adományként vittek el a természeti csapás sújtotta országba. Ott vásárolták meg mindazt, amire a helyiek útmutatása értelmében szükségük van a rászorulóknak.
Fotó: Csűrös Réka
„Sok helyről érkezett adomány, jórészt kisebb összegekben. Zolival mentünk, aki egy nagy vállalkozás, az A24 Assistance autómentő cég társtulajdonosa. Nekik köszönhetően is meg tudtunk vásárolni mindent, amit szerettünk volna, és az adomány eljutott oda, ahol nagy szükség volt rá” – mondta el Csűrös Réka. Kifejtette,
Vásároltak továbbá 30 matracot, 50 gázpalackot, 3 nagy kapacitású áramfejlesztő generátort, ivóvizet, kutyaeledelt, tisztálkodási szereket nagy dobozszámra: sampont, szappant, babaápolási cikkeket, fogkrémet, fogkefét. „Végig dokumentáltam az utat, a pakolást, mindent, így aki adományozott, láthatja, hogy miként értek célba az adományaik” – mondta el Csűrös Réka. A szükséges tárgyakat, eszközöket Törökországban vásárolták meg, ott intézték, szervezték a tovább szállítást.
Kolozsvár környéki protestáns gyülekezetek, természetes személyek, vállalkozók is támogatják azt a kezdeményezést, amelynek keretében egy kincses városbeli magyarok alkotta csapat indul el jövő szerdán Törökországba.
„Utólag visszatekintve ez okos döntés volt. Több mint egy hónap telt el a pusztító erejű földrengés óta, és még mindig kevés a sátor. Az elosztást a helyiekre bíztuk, ők tudták azt például, hogy az egyik sátornak az Ekincitől mintegy 50 kilométerre található településre kellett eljutnia, egy olyan családhoz, amelynek valóban nagyon nagy szüksége volt rá, hiszen eddig kartonokból, szőnyegekből, deszkákból összeállított tákolmányban vészelték át a napokat-heteket” – mondta el a bajbajutottak segítségére siető csoport tagja.
Fotó: Csűrös Réka
Napi 20-30 apróbb rengés is történik
Egyébként a sátrak nem csak azért kellenek most a katasztrófa sújtotta térségben, mert minden egyes épület összedőlt volna, és nem lenne hol lakniuk ezeknek az embereknek, hanem azoknak is kell sátor, akiknek áll a háza, ugyanis félnek benne lakni, tartanak az utórengésektől.
Egyébként nagyon sok épületnek a február 20-i utórengés adta meg a kegyelemdöfést, ekkor dőltek össze. „Amíg mi ott voltunk, addig is folyamatosan voltak utórengések. Nem túl erősek, mondjuk meglódult a nyári konyhában felakasztott lámpa. Tehát nem alaptalanul félnek az ottaniak: napi 20-30 apróbb rengés is van” – illusztrálta az ottani állapotokat az adományvivő csapat tagja.
Fotó: Csűrös Réka
A négytagú csapat a földrengés által nem sújtott Mersinben vásárolta be az adományból az eszközöket, ott intézték el a logisztikát, hogy milyen kamionnal hova jussanak el a dolgok. Ekinciben két napot és két éjszakát tartózkodtak, utána Adiyamanba utaztak, végig földrengés sújtotta területen.
Egyetlen teljesen ép házat sem láttak 500 kilométeren keresztül
„Ahogy utaztunk, 500 kilométeren keresztül egyetlen teljesen ép épületet nem láttunk. Felmentünk Adiyaman fölé egy faluba, amelyet nem érintett borzalmasan a katasztrófa, de azért szükségük volt segítségre: generátort vittünk oda, meg takarókat, tisztálkodási szereket. Itt is aludtunk egy éjszakát, aztán felmásztunk a Nemrut-hegyre, mert ott voltunk a tövében, hogy kiszellőztessük a fejünket, hogy ne csak romokat és romokat lássunk” – mesélte Csűrös Réka.
„Ez az ókori híd teljesen jól átvészelte a sokadik földrengést is, hiszen a vidéken gyakoriak a nagyobb földmozgások. Egyébként az utórezgéseket még most is fél Törökországban érezni lehet” – mondta a csapat tagja. Csűrös Réka alapszinten beszél törökül, de nem annyira, hogy részletes tárgyalást folytathasson, viszont németül és angolul értekezni tudott a helybeli lakosokkal.
Nem segített a károsultaknak a kormány
Rengeteg emberrel álltak szóba az út során, és kivétel nélkül mindenki arról panaszkodott, hogy az ankarai kormány nem állt az emberek mellé a tragédiában, nem küldött segítséget, ahogy más földrengésekkor szokás volt. „Ezen a területen ugyanis 20-30 évente sor kerül egy ilyen hatalmas földmozgásra. Ottlétünkkor Hatay régióban több település küszködött ivóvízhiánnyal, egy hónap alatt sem sikerült ez megoldani” – ecsetelte Csűrös Réka.
Hatay tartományban a múlt héten 26 fok volt már napközben, de magasabban fekvő hegyi vidékeken nyilván jóval hűvösebb, éjszaka 2-3 fok volt. De mindenhol arról számoltak be az emberek, hogy a kormánynak hathatósabban és szervezettebben kellett volna segítséget nyújtania.
Fotó: Csűrös Réka
Csűrös Réka kérdésünkre arról is beszélt, hogy ilyen körülmények között az intézmények nem működnek – vagy ha igen, akkor nem a korábbi épületekben. Amíg nem történik meg az épületek alapos felmérése, addig nem térhetnek oda vissza az emberek. Látszólag jó állapotban lévő épületekbe sem lehet visszatérni, inkább kint laknak az emberek a sátrakban, hiszen nem tudni, hogy mikor következik egy olyan utórengés, ami romba dönti a megroggyant épületet. Például a Vöröskereszt, az AFAD (az ottani katasztrófavédelem) sátrakban dolgozik, az iskolák közül is sok összedőlt, vagy megrongálódott, így veszélyes oda visszamenni.
Azt is kifejtette, szörnyű volt azt látni, hogy akik ki akarják menekíteni ezekből a lakásból az értékeiket, tárgyaikat, azok mindezt szíriai menekültekkel végeztetik el – utóbbiaknak azonban annyira elkeseredetten szükségük van a pénzre, hogy vállalják a nem biztonságos épületbe való belépést is. Persze félnek ők is, de úgy látszik, a pénz fontosabb, és ezért az életüket is kockáztatják.
Fotó: Csűrös Réka
Könnyezve köszönték meg az adományokat
„Egyébként azt is sokkoló megtapasztalni, hogy egy ilyen tragédia következtében miként válik relatívvá az emberélet értéke. Ahogy a romokat kezdték eltakarítani, a markoló mindent felmarkol a romokkal együtt. Ami és aki benne van, az mind a teherautóra kerül, majd a szeméttelepre. Távolról, autóból is rettenetes látni a romokat, de közelről még inkább” – mondta Csűrös Réka. Mint részletezte,
Többek között olyan tárgyakról van szó, mint cumisüveg, matrac, kifestőkönyv, eldeformálódott fűtőtestek – mindez szívfacsaró látvány, és jobban megérinti az embert, mint ha csak távolról szemlélné a romhalmazokat. „Sokan köszönték meg könnyes szemmel az adományokat. Azt mondták, hogy akkor, amikor a saját országuk vezetése nem segített nekik kellőképpen, álmukban sem gondolták volna, hogy külföldről kapnak segítséget. Allah áldását kérték ránk” – ecsetelte Csűrös Réka.
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Fotó: Csűrös Réka
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.
szóljon hozzá!