Sokkoló közelről látni a romokat – Megindító élményeket élt át a kolozsvári adományvivő csapat Törökországban

•  Fotó: Csűrös Réka

Fotó: Csűrös Réka

Szerencsésen hazatért Törökország földrengés sújtotta térségéből az a négytagú, kolozsvári magyarokból álló csapat, amely adományokat vitt a túlélőknek. A küldetés sikerrel zárult, tapasztalataik viszont sokkolóak, megindítóak voltak. Utazásuk során 500 kilométeren keresztül egyetlen, teljesen ép épületet nem láttak, ugyanakkor most azért is kell például sok sátor a katasztrófa sújtotta térségben, mert az utórengésektől tartva az emberek félnek állva maradt otthonukban lakni.

Kiss Judit

2023. március 14., 09:072023. március 14., 09:07

Számos olyan települést látogatott meg Törökországban a Csűrös Réka fordító, kalligráfus és három útitársa alkotta csapat, amelyet nagy mértékben érintett a február 6-i, 7,8-as erősségű, több mint 52 ezer halálos áldozatot követelő földmozgás. Az adományokat odajuttató kolozsvári magyarok a hétvégén tértek haza. Csűrös Réka a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy nagyon megindító, sokkoló volt látni rengeteg, romokban álló települést, kiürült szellemfalut és szellemvárost.

Sok helyen sátor sincs, kartonból, szőnyegből tákolnak „lakást”

Kolozsvárról, valamint több, a városhoz közeli településről, a kidei és alsófelsőszentmihályi kis unitárius gyülekezettől gyűlt össze az az összeg, amit adományként vittek el a természeti csapás sújtotta országba. Ott vásárolták meg mindazt, amire a helyiek útmutatása értelmében szükségük van a rászorulóknak.

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

„Sok helyről érkezett adomány, jórészt kisebb összegekben. Zolival mentünk, aki egy nagy vállalkozás, az A24 Assistance autómentő cég társtulajdonosa. Nekik köszönhetően is meg tudtunk vásárolni mindent, amit szerettünk volna, és az adomány eljutott oda, ahol nagy szükség volt rá” – mondta el Csűrös Réka. Kifejtette,

több mint 17 ezer euró gyűlt össze adományként, ebből vettek 10 sátrat – egy-egy ilyen fedél alatt egy-egy család lakhat.

Vásároltak továbbá 30 matracot, 50 gázpalackot, 3 nagy kapacitású áramfejlesztő generátort, ivóvizet, kutyaeledelt, tisztálkodási szereket nagy dobozszámra: sampont, szappant, babaápolási cikkeket, fogkrémet, fogkefét. „Végig dokumentáltam az utat, a pakolást, mindent, így aki adományozott, láthatja, hogy miként értek célba az adományaik” – mondta el Csűrös Réka. A szükséges tárgyakat, eszközöket Törökországban vásárolták meg, ott intézték, szervezték a tovább szállítást.

korábban írtuk

Kolozsvári magyar csapat visz segélyt a földrengés sújtotta Törökországba, adománnyal lehet csatlakozni
Kolozsvári magyar csapat visz segélyt a földrengés sújtotta Törökországba, adománnyal lehet csatlakozni

Kolozsvár környéki protestáns gyülekezetek, természetes személyek, vállalkozók is támogatják azt a kezdeményezést, amelynek keretében egy kincses városbeli magyarok alkotta csapat indul el jövő szerdán Törökországba.

Amikor lerakták az adományokat az Antakya – ókori nevén Antiókhia – külvárosának számító, 21 ezres lakosú Ekinciben, rábízták a helyi ismerőseikre a tovább osztást, hiszen ők jobban tudják, kinek mire van szüksége.

„Utólag visszatekintve ez okos döntés volt. Több mint egy hónap telt el a pusztító erejű földrengés óta, és még mindig kevés a sátor. Az elosztást a helyiekre bíztuk, ők tudták azt például, hogy az egyik sátornak az Ekincitől mintegy 50 kilométerre található településre kellett eljutnia, egy olyan családhoz, amelynek valóban nagyon nagy szüksége volt rá, hiszen eddig kartonokból, szőnyegekből, deszkákból összeállított tákolmányban vészelték át a napokat-heteket” – mondta el a bajbajutottak segítségére siető csoport tagja.

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

Napi 20-30 apróbb rengés is történik

Egyébként a sátrak nem csak azért kellenek most a katasztrófa sújtotta térségben, mert minden egyes épület összedőlt volna, és nem lenne hol lakniuk ezeknek az embereknek, hanem azoknak is kell sátor, akiknek áll a háza, ugyanis félnek benne lakni, tartanak az utórengésektől.

A február 6-i földrengés, valamint a február 20-i, 6-osnál erősebb utórengés annyira megroggyantotta az épületeket, hogy veszélyes lenne oda visszaköltözni.

Egyébként nagyon sok épületnek a február 20-i utórengés adta meg a kegyelemdöfést, ekkor dőltek össze. „Amíg mi ott voltunk, addig is folyamatosan voltak utórengések. Nem túl erősek, mondjuk meglódult a nyári konyhában felakasztott lámpa. Tehát nem alaptalanul félnek az ottaniak: napi 20-30 apróbb rengés is van” – illusztrálta az ottani állapotokat az adományvivő csapat tagja.

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

A négytagú csapat a földrengés által nem sújtott Mersinben vásárolta be az adományból az eszközöket, ott intézték el a logisztikát, hogy milyen kamionnal hova jussanak el a dolgok. Ekinciben két napot és két éjszakát tartózkodtak, utána Adiyamanba utaztak, végig földrengés sújtotta területen.

Egyetlen teljesen ép házat sem láttak 500 kilométeren keresztül

„Ahogy utaztunk, 500 kilométeren keresztül egyetlen teljesen ép épületet nem láttunk. Felmentünk Adiyaman fölé egy faluba, amelyet nem érintett borzalmasan a katasztrófa, de azért szükségük volt segítségre: generátort vittünk oda, meg takarókat, tisztálkodási szereket. Itt is aludtunk egy éjszakát, aztán felmásztunk a Nemrut-hegyre, mert ott voltunk a tövében, hogy kiszellőztessük a fejünket, hogy ne csak romokat és romokat lássunk” – mesélte Csűrös Réka.

Kiemelte, megtekintették az ott található, az ókori rómaiak által épített hidat, ami csodával határos módon nem szenvedett semmiféle kárt, egy repedés se keletkezett rajta.

„Ez az ókori híd teljesen jól átvészelte a sokadik földrengést is, hiszen a vidéken gyakoriak a nagyobb földmozgások. Egyébként az utórezgéseket még most is fél Törökországban érezni lehet” – mondta a csapat tagja. Csűrös Réka alapszinten beszél törökül, de nem annyira, hogy részletes tárgyalást folytathasson, viszont németül és angolul értekezni tudott a helybeli lakosokkal.

Nem segített a károsultaknak a kormány

Rengeteg emberrel álltak szóba az út során, és kivétel nélkül mindenki arról panaszkodott, hogy az ankarai kormány nem állt az emberek mellé a tragédiában, nem küldött segítséget, ahogy más földrengésekkor szokás volt. „Ezen a területen ugyanis 20-30 évente sor kerül egy ilyen hatalmas földmozgásra. Ottlétünkkor Hatay régióban több település küszködött ivóvízhiánnyal, egy hónap alatt sem sikerült ez megoldani” – ecsetelte Csűrös Réka.

Arra is kitért, hogy sok embernek sátra sem volt, ők vagy mások sátrában húzták meg magukat, vagy fóliaházakban, vagy kartonokból, deszkákból összetákolt építményekben, szőnyegekkel lefedett deszkaszerkezetekben.

Hatay tartományban a múlt héten 26 fok volt már napközben, de magasabban fekvő hegyi vidékeken nyilván jóval hűvösebb, éjszaka 2-3 fok volt. De mindenhol arról számoltak be az emberek, hogy a kormánynak hathatósabban és szervezettebben kellett volna segítséget nyújtania.

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

Csűrös Réka kérdésünkre arról is beszélt, hogy ilyen körülmények között az intézmények nem működnek – vagy ha igen, akkor nem a korábbi épületekben. Amíg nem történik meg az épületek alapos felmérése, addig nem térhetnek oda vissza az emberek. Látszólag jó állapotban lévő épületekbe sem lehet visszatérni, inkább kint laknak az emberek a sátrakban, hiszen nem tudni, hogy mikor következik egy olyan utórengés, ami romba dönti a megroggyant épületet. Például a Vöröskereszt, az AFAD (az ottani katasztrófavédelem) sátrakban dolgozik, az iskolák közül is sok összedőlt, vagy megrongálódott, így veszélyes oda visszamenni.

„Egyébként sok helyről távozott a lakosság más vidékekre lakni, egész szellemvárosok vannak: hatalmas tömbháznegyedek, ahol a még létező épületekben sem lakik senki” – mondta el Csűrös Réka.

Azt is kifejtette, szörnyű volt azt látni, hogy akik ki akarják menekíteni ezekből a lakásból az értékeiket, tárgyaikat, azok mindezt szíriai menekültekkel végeztetik el – utóbbiaknak azonban annyira elkeseredetten szükségük van a pénzre, hogy vállalják a nem biztonságos épületbe való belépést is. Persze félnek ők is, de úgy látszik, a pénz fontosabb, és ezért az életüket is kockáztatják.

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

Könnyezve köszönték meg az adományokat

„Egyébként azt is sokkoló megtapasztalni, hogy egy ilyen tragédia következtében miként válik relatívvá az emberélet értéke. Ahogy a romokat kezdték eltakarítani, a markoló mindent felmarkol a romokkal együtt. Ami és aki benne van, az mind a teherautóra kerül, majd a szeméttelepre. Távolról, autóból is rettenetes látni a romokat, de közelről még inkább” – mondta Csűrös Réka. Mint részletezte,

szörnyű látni a romok közt az egykori otthonok maradványait a használati tárgyakkal együtt – tárgyakkal, amik megmaradtak, az ott lakók viszont talán életüket vesztették.

Többek között olyan tárgyakról van szó, mint cumisüveg, matrac, kifestőkönyv, eldeformálódott fűtőtestek – mindez szívfacsaró látvány, és jobban megérinti az embert, mint ha csak távolról szemlélné a romhalmazokat. „Sokan köszönték meg könnyes szemmel az adományokat. Azt mondták, hogy akkor, amikor a saját országuk vezetése nem segített nekik kellőképpen, álmukban sem gondolták volna, hogy külföldről kapnak segítséget. Allah áldását kérték ránk” – ecsetelte Csűrös Réka.

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

•  Fotó: Csűrös Réka Galéria

Fotó: Csűrös Réka

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 04., hétfő

Irán szerint az Egyesült Államok „destabilizálja” a Közel-Keletet

Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.

Irán szerint az Egyesült Államok „destabilizálja” a Közel-Keletet
2024. november 04., hétfő

Felmérés: a Fidesz–KDNP győzne, ha most lennének a választások

A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.

Felmérés: a Fidesz–KDNP győzne, ha most lennének a választások
2024. november 04., hétfő

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt
2024. november 04., hétfő

Tíz személy életét vesztette egy vulkánkitörésben Indonéziában

Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.

Tíz személy életét vesztette egy vulkánkitörésben Indonéziában
2024. november 04., hétfő

Libanon: újabb Hezbollah-vezetőket tett ártalmatlanná az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.

Libanon: újabb Hezbollah-vezetőket tett ártalmatlanná az izraeli hadsereg
2024. november 04., hétfő

Ukrajna: az eddigi legerősebb orosz offenzívával néz szembe az ukrán hadsereg

Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.

Ukrajna: az eddigi legerősebb orosz offenzívával néz szembe az ukrán hadsereg
2024. november 04., hétfő

Moldova: a külföldön élő szavazóknak köszönhetően újrázhat Maia Sandu elnök

Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.

Moldova: a külföldön élő szavazóknak köszönhetően újrázhat Maia Sandu elnök
2024. november 03., vasárnap

Moldovai államfőválasztás: fordított a Nyugat-barát Sandu oroszpárti kihívójával szemben

Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.

Moldovai államfőválasztás: fordított a Nyugat-barát Sandu oroszpárti kihívójával szemben
2024. november 03., vasárnap

Több ezren tüntettek Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt

Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.

Több ezren tüntettek Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt
2024. november 03., vasárnap

Rárontottak az áradások helyszínére látogató spanyol királyra és kormányfőre a feldühödött károsultak (VIDEÓ)

Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.

Rárontottak az áradások helyszínére látogató spanyol királyra és kormányfőre a feldühödött károsultak (VIDEÓ)