Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az AstraZeneca gyógyszergyár vasárnapi közleménye szerint semmiféle tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát.
2021. március 14., 22:442021. március 14., 22:44
2021. március 14., 23:172021. március 14., 23:17
A brit-svéd gyógyszeripari csoport vasárnap este Londonban kiadott nyilatkozatának előzményeként az elmúlt napokban több ország – Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, vasárnap pedig Olaszország és Írország is – az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett vakcina alkalmazásának felfüggesztéséről döntött, miután vérrögképződéses esetekről érkezett bejelentés az e vakcinával beoltott néhány páciens esetében. Az AstraZeneca azonban vasárnapi, az MTI által idézett közleményében hangsúlyozta: az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beadott több mint 17 millió adag oltás gondos biztonsági vizsgálata semmiféle olyan bizonyítékkal nem szolgált, amely arra utalna, hogy a vakcina alkalmazása bármilyen korcsoportban, bármelyik országban, bármelyik nem tagjai között, illetve bármelyik oltóanyag-szállítmány esetében növelné a tüdőembólia, a mélyvénás trombózis (DVT) vagy a normálistól eltérő trombocitaszám kialakulásának kockázatát.
„Ez sokkal kevesebb annál, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet, és hasonló ahhoz az esetszámhoz, amelyet más engedélyezett vakcinák alkalmazása nyomán jelentettek” – áll az AstraZeneca vasárnap esti tájékoztatásában. Ann Taylor, az AstraZenca orvos-főigazgatója a közleményhez fűzött nyilatkozatában szintén kiemelte, hogy a cég vakcinájával eddig beoltott 17 millió páciens körében kevesebb vérrögképződéses esetről érkezett jelentés, mint ahány ilyen eset a lakosság körében egyébként előfordulna, ugyanis egy ilyen létszámú lakossági csoportban több száz hasonló eset lenne várható.
Az AstraZeneca közleménye szerint igazolt minőségi problémák sem merültek fel egyetlen vakcinaszállítmány esetében sem. A vállalat szoros figyelemmel követi a vérrögképződéses esetekről érkező beszámolókat, de a rendelkezésre álló adatok nem igazolják, hogy ezeket a vakcina okozta volna – áll a cég vasárnap esti tájékoztatásában. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) szintén azt közölte minapi tájékoztatásában, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint nincs megerősíthető okozati kapcsolat az AstraZeneca oltóanyaga és az észlelt vérrögképződéses esetek között. Csütörtöki közleményében az MHRA hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban addig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.
A régió egészségügyi hatóságai közölték, a férfit szombaton oltották be Biella városában, halála körülményeit vizsgálják, az AstraZeneca használatát azonban azonnali hatállyal felfüggesztették. Azokat, akiket vasárnapra regisztráltak AstraZeneca-oltásra, hazaküldték az oltóállomásokról. A régióban egyelőre csak Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinával folytatják az oltást. Korábban az AstraZeneca két sorozata felhasználását függesztették fel Szicíliában, miután az oltás után néhány esetben vérrögképződést észlelték. Egy katona halála miatt vizsgálatot indítottak.
Mint ismeretes, a romániai oltáskampányt koordináló bizottság csütörtök este úgy döntött, hogy „elővigyázatosságból” egyelőre nem használja fel azt a négyezer adag megmaradt AstraZeneca vakcinát, amely ugyanabból a szállítmányból származik, és amelynek használatát Olaszországban felfüggesztették, mert Szicíliában két személy is elhunyt, miután megkapta a védőoltást. Ebből a szállítmányból származó vakcinával oltották be azt a 47 éves zsílvásárhelyi (Târgu Jiu) férfit is, aki másnap szívinfarktusban elhunyt. Valeriu Georghiță, az oltáskampány vezetője az esetről elmondta: nem lehet ok-okozati összefüggést kimutatni az oltás és a haláleset között, a boncolás pedig megállapította, hogy – bár nem tartották nyilván krónikus betegként – az áldozatnak korábban is volt már szívinfarktusa.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy kedden csapást mértek a Hamász „háborús irányítószobájára”, amely az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, az UNRWA által a Gázai övezet központjában működtetett iskolában volt berendezve.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Jurij Kuznyecov altábornagy, a védelmi minisztérium személyzeti főosztályának vezetője ellen.
Az ukrán légvédelmi rendszerek megsemmisítették mind a 18 támadó drónt, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán ukrán területre indított – közölte kedden az ukrán légierő.
Románia az első helyen áll az Európai Unióban a fiatalok szavazókedve tekintetében a június 9-i európai parlamenti választásokon – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett felmérésből.
Bíróság elé állítanak kedden öt belga fiatalt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megöltek egy román kamionost – írja a namuri ügyészség hétfői közleménye szerint az AFP.
Az Egyesült Államok becslése szerint Izrael elegendő katonát gyűjtött össze a Gázai övezet legdélibb városának, Rafahnak a környékén ahhoz, hogy a következő napokban teljes körű inváziót indítson.
Kijevbe érkezett kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy elhúzódó ukrajnai háborúra és a NATO-val való esetleges jövőbeni konfrontációra való felkészülést alapozta meg azzal, hogy leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert, és Andrej Belouszovot nevezte ki a helyére.
Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov megbízott külügyminiszter.
Órákon belül összeomolhat az egészségügyi ellátás a Gázai övezetben a harcok sújtotta térséget ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet hétfői bejelntése szerint, melyben az üzemanyaghiánnyal indokolták a katasztrofális állapotokat.
szóljon hozzá!