Figyelmeztet. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az európai védelem az Egyesült Államok nélkül „nem fog működni”
Fotó: NATO.int
Az európai védelem az Egyesült Államok nélkül „nem fog működni”; az európai szövetségeseknek az eddig meghatározottnál, GDP-jük két százalékánál „jóval többet” szükséges fektetniük a védelembe – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács értekezletét megelőzően hétfőn.
2025. február 04., 08:292025. február 04., 08:29
Az európai védelem helyzetéről szóló, nem hivatalos uniós csúcstalálkozóra érkezve – amelyen szintén „EU-n kívüliként” részt vett Keir Starmer brit miniszterelnök is – Mark Rutte közölte, a NATO-tagországok az év folyamán külön ülést szentelnek majd annak, hogy meghatározzák a védelmi kiadások szükséges szintét.
– húzta alá.
Rutte az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: miközben az uniós tagországok az EU és a NATO ellenálló képességének és védelmének megerősítésén dolgoznak,
Ez nem várhat – húzta alá.
„Ezt együtt tehetjük a legjobban, beleértve a NATO és az EU közötti együttműködést is” – fogalmazott.
A NATO-főtitkár, aki a csúcstalálkozót megelőzően a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, újságíróknak nyilatkozva közölte:
„Mindig vannak problémák a szövetségesek között (…), hol nagyobbak, hol kisebbek. Ugyanakkor teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ez nem akadályozza meg kollektív elhatározásunkat, hogy elrettentő képességünk erős maradjon” – fogalmazott Rutte.
Keir Starmer a NATO-főtitkárral folyatott megbeszélését követően közölte:
Fontos mindkét partnerrel együttműködni olyan területeken, mint a kereskedelem és a biztonság – hangsúlyozta.
„Mindkét kapcsolat nagyon fontos számunkra. Nem választunk közülük” – fogalmazott Starmer, majd hozzátette: „jó üzletet akarunk folytatni mind az Egyesült Államokkal, mind az Európai Unióval”.
Kiemelte továbbá: azt szeretné, ha egy új védelmi és biztonsági paktum állna az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok középpontjában. Közölte, szeretné, ha a felek szorosan együttműködnének a védelmi kérdésekben, beleértve a katonai felszerelések beszerzését is.
„Védelmi kiadásaink jelenleg a GDP 2,3 százalékát teszik ki, és keményen dolgozunk azon, hogy kijelöljük az utat a 2,5 százalék elérésére” – tette hozzá a brit miniszterelnök.
António Costa: Az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága érdekében
Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága szavatolására, ennek érdekében fejlesztenie szükséges védelmi iparát, és össze kell hangolnia, valamint fel kell gyorsítania a katonai eszközök gyártását – jelentette ki az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben hétfőn.
António Costa hangsúlyozta: További befektetéseket kell eszközölni a védelmi iparba a katonai kapacitás javítása érdekében, erősíteni kell a katonai mobilitást és a stratégiai partnerségi kapcsolatokat.
Az európai védelem helyzetéről szóló, egynapos nem hivatalos uniós csúcstalálkozót követően, hétfő éjszakai sajtótájékoztatóján António Costa hangsúlyozta: a találkozón a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy további befektetéseket kell eszközölni a védelmi iparba a katonai kapacitás javítása érdekében, erősíteni kell a katonai mobilitást és a stratégiai partnerségi kapcsolatokat.
Közölte: a védelem és a védelmi kiadások kérdése fontos téma lesz a 2027 utáni hétéves uniós költségvetés vitája során. Nem lehet azonban várni annak elfogadására, gyorsabb cselekvésre van szükség a fejlődés és a versenyképesség javítása érdekében - szögezte le az Európai Tanács elnöke.
Aláhúzta: az EU-nak védelmi szempontból stratégiai partnere a NATO, az Egyesült Államok pedig barátja és szövetségese. Az Európai Tanács tagjai a transzatlanti kapcsolatokról tartott vita során az EU és az Egyesült Államok közötti, „mélyen gyökerező” partnerség fenntartásának fontosságát hangsúlyozták – tette hozzá.
A tagállami vezetők „egyetértettek abban, hogy amikor problémák vetődnek fel, az EU érdekeinek védelme és értékeinek fenntartása mellett a megoldásokra kell törekedni” – fogalmazott.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az Egyesült Királyság az EU természetes partnere. A felek közösen sokat tehetnek a védelem erősítése, valamint a globális kihívások kezelése érdekében.
A vezetők megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett és leszögezték: az EU továbbra is segítséget nyújt Kijevnek „ameddig arra szükség van, bármibe is kerül” – mondta Costa.
Kérdésre válaszolva közölte: azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök ellenőrzést szerezne Grönland felett, az EU-tagállamok teljes támogatásukat és szolidaritásukat fejezték ki Dániával, és emlékeztettek a nemzetközi jog vonatkozó elveire. Dánia területi egységének megőrzése alapvető fontosságú a tagországok számára – húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Olaf Scholz német kancellár távozáskor azt mondta, erősíteni kell az európai védelmi ipart, valamint elismerte: az EU közös védelmi politikájának problémája a széttagoltság és az átfogó közös védelmi programok hiánya. „Ennek meg kell változnia. Meg kell változtatnunk a vásárlás módját” – fogalmazott.
Azt, hogy Donald Trump amerikai elnök további segélyért cserébe azt kérte Ukrajnától, hogy lássa el ritkaföldfémekkel az Egyesült Államokat, Scholz úgy kommentálta: "ez nagyon önző, nagyon énközpontú lenne".
Kijelentette továbbá: Európa elég erős ahhoz, hogy saját érdekeit érvényesítse az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.
„Az Európai Unió erős. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy biztosak legyünk saját érdekeink védelme felől” – tette hozzá nyilatkozatában a német kancellár.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!